Frankofónok a BTK-n

Mit jelent a francia nyelvűség az irodalomban, politikában, jogban, közgazdaságban? – többek között ezekre a kérdésekre is választ adtak a résztvevők az SZTE ÁJTK és BTK által szervezett francia nyelvű konferencián.

– Sokszor rendeztek már Szegeden francia nyelvű konferenciát tudományos vagy kulturális témában, ugyanakkor a mostani rendezvény egyedülálló a témát illetően, hiszen az maga a frankofónia – tudtuk meg Szász Gézától, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettesétől, akivel a „Frankofón párbeszéd Európában” című szeptember 19-i francia nyelvű konferencia előtt beszélgettünk. Az egynapos eseményt az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, illetve Bölcsészettudományi Kar közösen rendezte a BTK Egyetem utcai épületében. A bemutatott prezentációkból kiderült: kinek mit jelent a francia nyelvűség az irodalomban, politikában, jogban, közgazdaságban vagy egyszerűen csak az emberek közötti kommunikációban.

 

A konferencia résztvevői az SZTE több frankofón partneregyetemének képviselői: fiatal kutatók voltak, akik döntő többségében doktoranduszhallgatók vagy mester szakos tanulmányaik végén járnak. Érkeztek vendégek Ázsiából, Európából és Afrikából, egészen pontosan Kamerunból is.

A konferenciát a középkori magyar–francia kapcsolatok középkori történetéről készült magyar nyelvű tanulmánykötet bemutatója zárta, ahol a korabeli diplomáciai kapcsolatok mellett a Magyarországról a középkori Franciaországban kialakult képről, a művészeti és kézművesipari kölcsönhatásokról is szó esett. A Györkös Attila és Kiss Gergely szerkesztésében Debrecenben megjelent könyvet Veszprémy László (Hadtörténeti Múzeum), Györkös Attila (Debreceni Egyetem), Kiss Gergely (Pécsi Tudományegyetem), Bárány Attila (Debreceni Egyetem) mutatta be a BTK kari konferenciatermében.

 

Mindkét rendezvény ötletgazdája Csernus Sándor bölcsészdékán, a szegedi Alliance Française kulturális egyesület elnöke volt. – Dékán úrról a szűkebb szakma tudja, hogy kifejezetten a középkori francia–magyar kapcsolatok kutatója. Legfontosabb témája a középkori Magyarország ábrázolása Franciaországban, vagyis, hogy a középkori francia utazók, keresztes lovagok, diplomaták miként utaztak ide, mit láttak hazánkból és ezt hogy írták meg – magyarázta Szász Géza, aki a konferenciával kapcsolatban aláhúzta: az esemény célja, hogy visszhangja elvigye a világba, hogy a szegedi francia tanszék a francia nyelvű oktatás, a frankofónia egyik központja. Nem hiába itt nyílik meg a Frankofón Egyetemi Központ.

 

Bobkó Anna

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_36

Hetvenhét kutató, köztük az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar öt munkatársa vette át 2024 áprilisában az MTA doktora címért járó oklevelet. Az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett ünnepélyes átadón várták azon kutatókat, akik kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegezték, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédték.