A Kolozsvárról 1921-ben Szegedre áttelepített egyetem Bölcsészettudományi Karán kezdődött meg a bölcsészképzés. A város szeretete és áldozatvállalása, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kitüntető támogatása, az egyetem polgárainak lelkes tevékenysége révén az egyetem rövid idő alatt a város szerves része, a régió szellemi központja és világhírű kutatási eredmények születésének színhelye lett. A messzire visszanyúló, szép hagyományok jegyében kutatnak és tanítanak oktatóink abban az épületben, ahol József Attila és Radnóti Miklós, s a hazai szellemi élet több más, jelentős személyisége folytatta tanulmányait. A jogelőd felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött Szegedi Tudományegyetem - mind oktatói, mind hallgatói létszámát tekintve - legnépesebb kara a Bölcsészettudományi Kar, jelenleg 6000 hallgatóval. A tárgyakat többségében Szegeden élő, munkájukat egyetlen egyetemre koncentráló oktatók - egyszerre szenvedélyes kutatók és tanárok - adják elő, amely megteremti a kívánatos szakmai légkört a közös munkához, ebben az emberi léptékű városban.
A kar oktatási, tudományos és gazdálkodási tevékenységét a dékán irányítja, akinek munkáját három dékánhelyettes segíti. A kar hivatalos, igazgatási feladatait a Dékáni Hivatal végzi, míg a hallgatóink tanulmányaival és az oktatással kapcsolatos adminisztratív teendőket a Tanulmányi Osztály látja el. A Bölcsészettudományi Kar szervezetileg 9 intézetre, ezeken belül 35 tanszékre tagolódik, ezek listája a Tanszékek résznél található meg.
A Karon folyó oktatási és kutatási tevékenység több tudományterületet terjed ki. A hagyományos bölcsész szakterületek (irodalom, nyelvtudomány, idegen nyelvek, történelem, művészettörténet), valamint a társadalomtudományi szakterületek (szociológia, filozófia, politológia), miként a neveléstudományi szakterületek (pszichológia, pedagógia) önálló szakos alapképzésekként is és részben ismeretbővítő jelleggel is jól kiegészítik egymást. A szakmai színvonal garanciáját az oktatók (lásd a tanszékek listáját) tudományos minősítése, valamint sokéves oktatói tapasztalata jelenti, a nemzetközi szint hosszú távú érvényesülését pedig az egyetem folyamatos akkreditációja garantálja. Az oktatók szakmai tapasztalatszerzését a különböző külföldi ösztöndíjak segítik rendszeresen, a hallgatók nyelvi szintjének emelését, az ismeretek szélesebb körű elsajátítását az egyre bővülő európai hallgatói ösztöndíjrendszer segíti (Erasmus, DAAD..). A kar és tanszékeink nemzetközi kapcsolatai, az európai társegyetemekkel meglévő rendszeres csereprogramok további lehetőséget biztosítanak a külföldi részképzésekre.
Elsődleges céljaink közé tartozik széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerünk továbbfejlesztése annak érdekében, hogy hatékonyabban jeleníthessük meg a hazai és a nemzetközi tudományosság eredményeit az oktatásban és kutatásban.
Napjainkban a rendkívüli ütemben bővülő ismeretanyag szükségessé teszi a folyamatos tanulásra való képesség kialakítását és tudatos fejlesztését. Ezt elősegítendő, karunk sokszínű képzési programjai révén a hagyományos bölcsész szakismeretek közvetítése mellett fontosnak tartja olyan, kompetencia-alapú tudás közvetítését, amely hatékonyan szolgálja hallgatóink személyes fejlődését, mindazon készségek kialakítását és erősítését, melyek révén képessé válnak új ismeretek befogadására és alkotó alkalmazására. Ily módon is igyekszünk segíteni őket abban, hogy sikeresen állják meg helyüket a munka világában, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a társadalom szellemi-kulturális folyamataiba, és tevékeny részeseivé válhassanak a társadalom és a kultúra megújításának.