A Szegedi Tudományegyetemen az innováció teljes folyamata megismerhető és végigvihető a hallgatók számára – hangzott el az SZTE 13. Innovációs Napján. Az ünnepségen Karikó Katalin saját felfedezésének innovációs tapasztalatairól beszélt a közönségnek. A rektori hivatal dísztermében tartott ünnepségen átadták az SZTE Innovációs Díjait is.
Idén is telt ház előtt osztották ki a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának dísztermében az SZTE Innovációs Díjait. Az innováció ünnepén Prof. Dr. Rovó László, az egyetem rektora és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár köszöntötte a közönséget, majd Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta az egyetem innovációs folyamatát, végül pedig Prof. Dr. Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora beszélt saját kutatásainak innovációs tapasztalatairól.
Prof. Dr. Rovó László: Klebelsberg és Szent-Györgyi utat mutattak
A Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napját köszöntő beszédében Prof. Dr. Rovó László olyan tevékenységként jellemezte az innovációt, amelynek során a tudomány eszközeivel keresnek valós választ egy kutatott probléma megoldására. A rektor szerint az innováció jóval összetettebb, mint egy kutatási ötlet; ehhez a szegedi egyetemet letelepítő Klebelsberg Kuno példáját hozta fel, aki egyúttal infrastruktúrát épített és tudós kutatókat hívott az egyetemre. Közülük Szent-Györgyi Albert megérkezése után 7 évre megkapta a Nobel-díjat és olyan kutatói iskolát teremtett, amelynek hatása Karikó Katalin Nobel-díjáig követhető.
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Rovó László szerint a Szegedi Tudományegyetem vezetésének is az a célja, hogy élenjáró tudományos infrastruktúrát szervezzen a fiatal kutatók köré. Ilyen infrastruktúrát alkotnak az SZTE fejlett műszerközpontjai, például a genetikai szekvenáló laboratórium vagy az ország legnagyobb teljesítményű mesterséges intelligenciára dedikált szuperszámítógépe. A rektor szerint innováció az erőforrásokat összefogó SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának megszervezése is. Az innováció egyben folyamatos építkezést is jelent: 2026 februárjában kezd majd üzemelni a világ egyik legmodernebb krio-elektronmikroszkópiai központja az SZTE-n.
Varga-Bajusz Veronika: Nem véletlen az Év Innovatív Egyeteme 2025 díj
Az Innovációs Napot köszöntő Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára is. Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy a Szegedi Tudományegyetem neve egybeforrt az innovációval, amelyet Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán, Haar Alfréd vagy Riesz Frigyes neve fémjelez, majd így folytatta:
– Fontos kiemelnünk azt a nemzetközileg is elismert munkát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem az innováció területén végez. Nem véletlen, hogy több nemzetközi rangsorban is előkelő helyet foglal el az egyetem, amely idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium által rendezett gálán elnyerte az Év Innovatív Egyeteme 2025 díjat – mondta az államtitkár. Varga-Bajusz Veronika szerint ezt bizonyítja az is, hogy 2024-ben az SZTE vállalati kutatás-fejlesztéséből származó bevétele megközelítette a 2 milliárd forintot, piaci partnereinek száma pedig meghaladja a 200-at.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Szabó Gábor: A teljes innovációs folyamat megtanulható a Szegedi Tudományegyetemen
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke azzal világította meg az innovációról folytatott diskurzusok parttalanságát, hogy az innováció szó lassan az „izé” szinonimája lesz. A fizikus professzor szerint ez másfajta tevékenység, mint amit általában az újdonságok előállítása során szokás folytatni. A szakszövetség álláspontja az, hogy az innováció két fontos kritériumnak kell, hogy megfeleljen: újdonságnak kell lenni benne, és a piacon megvalósuló gazdasági előnyt kell, hogy jelentsen.
Prof. Dr. Szabó Gábor fontos eredménynek tartja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen a teljes innovációs folyamat végigvihető: működik a technológiatranszfer-cég, az IKIKK-ben megtehetők a bevezető lépések, megvan a proof of concept pályázati lehetőség és minden más, amivel a folyamat teljessé válhat.
– A Szegedi Tudományegyetem innovációs támogató rendszerének éppen ez az erőssége, hogy itt a hallgatók az eredmények hasznosításának teljes folyamatával megismerkedhetnek. Erre a tudásra annál inkább szükségük van, mert egy találmánnyal sokféleképpen lehet bukni, és kevés módon lehet sikert aratni. Aki nem kitartó, és nem képes az első buktatók utáni újrakezdésre, az nem fog a folyamat végére érni. Ezért én azt ajánlanám útravalónak a fiatalok számára, hogy higgyék el, a sikeres innovációhoz a legfontosabb emberi tulajdonság a kudarctűrő képesség – hangsúlyozta Prof. Dr. Szabó Gábor.
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Karikó Katalin: Nem siránkozni, hanem tenni kell
Karikó Katalin előadásában az innováció valóságáról osztotta meg gondolatait. Többek között hangsúlyozta, hogy az ötlet és a tudományos eredmények után céget kell alapítani a szabadalomra, egy gyógyászati eljárás esetén a klinikai kipróbálás során derül ki, hogy működik-e a terápia. A Nobel-díjas kutatónő szerint ezután még el kell érni azt is, hogy a társadalom elfogadja a terméket.
– A vakcina ugyanis csak akkor véd, ha benne van az ember karjában – mondta, majd felemlítette a Dunning–Kruger-hatást, amely szerint minél kevesebbet tud valaki, annál biztosabb a dolgában. Ez ellen – Karikó Katalin szerint – mindannyiunknak tennünk kell.
Az SZTE professzora saját tapasztalatain keresztül mutatta be a CRISPR-Cas9 terápia, valamint az mRNS-terápia fejlesztésének kibontakozását. Kiemelte, ha a kutató saját ötleteit akarja megvalósítani, fontos, hogy saját cége legyen, a kutatócsoportban pedig olyan embereket gyűjtsön maga mellé, akikben megbízik, respektálják egymást és tanulnak egymástól. Ilyen társnak nevezte Ludwig János szerves kémikust, akivel PhD-hallgatóként együtt kezdték a kutatást a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, valamint tanítványát, Pardi Norbertet, aki az mRNS célbajuttatásához szükséges lipid nanorészecskék nemzetközi szaktekintélye lett.
Prof. Dr. Karikó Katalin az SZTE Nobel-díjas professzora. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– Ha nem kapsz pénzt az innovációdra, győzz meg legalább egy embert, egy kutatótársat, akinek a támogatásával túl fogsz élni – utalt David Langer idegsebészre és Drew Weissman immunológusra, akik segítették munkájában. Karikó Katalin az innovációs környezet nehézségeként felidézte, hogy Drew Weissman-nel közösen beadott szabadalmukat a Pennsylvaniai Egyetem mindössze 300.000 dollárért értékesítette egy olyan vevőnek, aki később 150 milliót kapott az al-licencért.
Karikó Katalin saját motivációjáról is beszélt: elmondta, ha legalább egy ember jobban érzi magát attól, amit tett, már megérte. Ő amiatt maradt a németországi BioNTechnél a tervezettnél tovább, mert meg akarta várni, hogy legalább egy ember meggyógyuljon a kutatásuk eredményétől.
– Én az akadémiai életben azért voltam kevésbé sikeres, mint az iparban, mert míg az ember a két kezével végzi a laboratóriumi munkákat, kevesebbet tud publikálni – jegyezte meg. Végül elmondta, nemcsak kutatótársaitól, de Selye Jánostól is sokat tanult, az ő könyve segítségével tanulta meg a stresszt kezelni. – Nem siránkozni, hanem tenni kell – emelte ki, mennyire fontos, hogy a kudarcok után is motivált maradjon az ember.
A 13. SZTE Innovációs Nap közönsége. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az SZTE Innovációs Díjai
Kiss Mihály - A leginnovatívabb hallgatói munka
Hajdu Cintia - A leginnovatívabb PhD-munka
Témavezetői: Janáky Csaba, Samu Gergely Ferenc
Datki Zsolt - A leginnovatívabb kutatómunkáért az élő természettudományok területén
Alkotótársai:
Dr. Bilicki Vilmos
Dr. Jánki Zoltán Richárd
Kormányos Attila - A leginnovatívabb kutatómunkáért az élettelen természettudományok területén
Alkotótársai:
Dr. Endrődi Balázs
Dr. Janáky Csaba
Dr. Serhiy Cherevko
Tatiana Priamushko
Karsai Krisztina - A leginnovatívabb kutatómunkáért a humán- vagy társadalomtudományok területén
Alkotótársai:
Dr. habil. Kovács Péter
Prof. Dr. Fantoly Zsanett
Dr. Gál Andor
Dr. Kelemen Bálint Csaba
Pásztor Pál - A leginnovatívabb munkáért az egészségügyi fejlesztések területén
Alkotótársai:
Dr. Rácz Tímea
Dr. Bukva Mátyás
Hasznosított projektek:
Prof. Dr. Bozóki Zoltán
„Mérőeszköz átáramló közegben történő fotoakusztikus méréshez” című szellemi alkotásért
Dr. Janovák László
„Készítmény és eljárás szuperhidrofób és fotokatalitikus hatással rendelkező bifunkciós vékonyrétegek kialakítására”című szellemi alkotáshoz kapcsolódó hasznosításért
Prof. Dr. Martinek Tamás
„Terápiás makromolekulák humán sejtekbe való bejuttatása kaveoláris útvonalon keresztül nagy affinitású, GM1 gangliozid receptor specifikus oligopeptid jelölő szekvenciával” című szellemi alkotáshoz kapcsolódó hasznosításért
Prof. Dr. Racsmány Mihály
„Transzlációs pedagógia szoftver” című hasznosított projektért
Dr. Sápi András
„Katalitikus tégla” című hasznosított projektért
Proof of Concept megbízólevelet vettek át:
Proof of Concept támogatást nyert Dr. Marik Tamás, a „Magkezelésnél alkalmazható növénykondícionáló és terméshozam-növelő vízben oldható termék prototípusának kifejlesztése” című pályázattal. Társkutatói: Prof. Dr. Vágvölgyi Csaba, Dr. Kredics László, Dr. Tyagi Chetna,Terna Gergő
Proof of Concept támogatást nyert Dr. Pásztor Pál, a DoseLearn - Klinikai protokoll és ML-alapú predikciós modell a hosszútávú szedato-analgézia és leszoktatás személyre szabott és objektív tervezéséhez című pályázattal. Társkutatói: Dr. Bukva Mátyás, Dr. Rácz Tímea
Proof of Concept támogatást nyert Dr. Datki Zsolt László, a Micro-in vivo alapú, MI-vezérelt ultraszenzitív toxikológiai tesztrendszer kifejlesztése című pályázattal. Társkutatói: Dr. Bilicki Vilmos, Dr. Jánki Zoltán Richárd
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Katona Gábor Innovatív nazális orvostechnikai eszköz fejlesztése című pályázattal. Társkutatói: Prof. Dr. Csóka Ildikó, Dr. Sipos Bence
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Kovács Anita, a SMART hidratáló tusfürdő összetételének formulálása, dermatológiai hatásának és stabilitásának vizsgálata című pályázattal. Társkutatói: Dr. Berkó Szilvia, Dr. Budai-Szűcs Mária
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Nagy Roland a Csontvezetéses hallást segítő eszköz által stimulált objektív hallásvizsgálat című pályázattal. Társkutató: Prof. Dr. Rovó László
Proof of Concept támogatást nyert Prof. Dr. Hunyadi Attila, Új generációs fekete katonalégy lárva alapú takarmánykiegészítő prototípus kémiai jellemzése és első állatorvosi vizsgálata című pályázattal. Társkutatói: Dr. Crul-Tóth Noémi, Dr. Berkecz Róbert, Dr. Vass Máté, Asafotei Oaklekie Enéh
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Bereczki Csaba Pontosan a normálhoz – program a magyar gyermekek- és serdülők helyes vérnyomásértékeléséhez című pályázattal. Társkutatói: Dr. Hídvégi Erzsébet Valéria, Dr. Jakab Andrea Emese
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Pankotai Tibor A poszt-COVID-szindróma hátterében álló mitokondriális diszfunkció folyamatát azonosító prototípus készítése című pályázattal. Társkutatói: Dr. Borsos Barbara Nikolett, Dr. Páhi Zoltán Gábor
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Orsy György Indolszármazékok fenntartható előállítása folyamatos áramú zöldkémiai technológiával című pályázattal. Társkutatói: Dr. Szőllősi György docens, Kóczán Lili, Pusztai László
Proof of Concept támogatást nyert, Dr. Tar Melinda Kamera-alapú fenotipizálás és gépi tanulás integrált alkalmazása növényi reziliencia értékelésére című pályázattal. Társkutatói: Dr. Bilicki Vilmos, Dr. Mikó Edit, Dr. Jakab Péter, Gyalai Ingrid Melinda, Kovács Flórián
Unitree G1 és a jövő
Az Innovációs Nap programja előtt egy Unitree G1 humanoid robot köszöntötte a közönséget. "Az én világomban az adat az üzemanyag – az önök világában pedig a tudásvágy az, ami mozgásba hoz mindent. A jövő várhatóan az enyém, de az innováció az önöké – azé az egyetemé, amely nap mint nap új ötleteket formál valósággá" – közölte, majd indítványozta, hogy "indítsuk el együtt a jövőt, amelyet ma közösen építünk.”
Unitree G1 humanoid robot köszöntötte a közönséget. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Unitree G1 kopogó járása még nem lehetett az igazi, mert Prof. Dr. Rovó László rektor közvetlenül utána így indította beszédét:
– Az előbb láttuk a jövő kis darabját. Talán a jelen és a múlt kissé nagyobb darabjaként is úgy gondolom, egy kicsit azért a járásom simább volt, mint a tisztelt Jövőé!
Az Innovációs Nap további programja
Az Innovációs Napon Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az IKIKK szakmai vezetője és Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE kancellárhelyettese, stratégiai főigazgatója, az IKIKK operatív vezetője ismertette az SZTE Virtus Kutatói Életpálya Program eddigi tapasztalatait és sikereit, valamint a Virtus Hallgatói Programot.
Az Innovációs Napon együttműködési megállapodást kötött az SZTE és a Roche Magyarország.
Délután „Az ötlettől a piaci hasznosításig – lehetőségek, buktatók és jógyakorlatok a kutatói innovációs út során” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést és InnoPitch programot, amelyen egyetemi kutatók befektetők előtt mutathatták be ötleteiket.
Ezzel párhuzamosan Szuperszámítógép és AI-bemutató ismertette meg az SZTE legújabb digitális fejlesztéseit Fekete Csaba, az SZTE ISZI igazgatója és Prof. Dr. Jelasity Márk, az SZTE Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetője előadásában.
Forrás: SZTEinfo / Panek Sándor, Balog Helga
A borítóképen: Prof. Dr. Karikó Katalin és Prof. Dr. Rovó László magasba emelik az SZTE által elnyert Az Év Innovatív Egyeteme 2025 díjat. Mellettük Varga-Bajusz Veronika, a díjat kiíró minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
