„Végül is, mesélte O., mint mindig, ha orosz téma merült fel, (…) az orosz mesék végtelen répája, az orosz mítosz centrális metaforája, illetve hát Tolsztoj és Gogol végtelenjének ügyében is ruszista barátnőjéhez, Szőke Katalinhoz fordult” (Tolnai Ottó: A répa. Nádler-képek mentén)