Prof. Dr. Pavlovits Tamás Hol a filozófia helye a tudományok palettáján 2022-ben? című előadása az SZTE Szabadegyetem előadássorozat XXX. szemeszterének hetedik előadása volt, és a hagyományokhoz híven az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi terme adott neki otthont. Előadásában kiemelte: a filozófia jelenleg is nagyon fontos részét képezi az életünknek és nagyon aktuális a Szegedi Tudományegyetemen is.

– A filozófia helye a Szegedi Tudományegyetemen nagyon jelentős, ezt jól bizonyítja az is, hogy az SZTE BTK Filozófia Tanszéke tavaly ünnepelte 100 éves fennállásának évfordulóját. Az egyetem Szegedre költözésekor, Málnási Bartók György volt az, aki megalapította a Filozófia Tanszéket, amely azóta, - kisebb ideológiai kitérőket leszámítva - folyamatosan működik. Jelenleg a Filozófia Tanszék 12 különböző képzést gondoz, hozzánk tartozik a Szabad bölcsészet BA alapszak három szakiránya (filozófia, etika, művészettörténet), a minor szakok mellett nappalis és levelező filozófia mesterszakot működtetünk, és mi gondozzuk a Design- és művészetmenedzsment mesterszakot is. Külön büszkék vagyunk a doktori iskolánkra, amely Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskola névre hallgat. A Szegedi Tudományegyetem 19 doktori iskolája közül, azt hiszem, ez az egyetlen olyan iskola, amelyet nem egy kar, nem egy intézet vagy tanszékcsoport tart fenn, hanem egyetlen tanszékhez, a Filozófia Tanszékhez tartozik. Sajnos az országban több filozófiai doktori iskolát is bezártak, ezért most a szegedi filozófiai doktori iskola, az ELTE mellett, a legjelentősebb filozófiai műhelynek számít Magyarországon – mondta el Prof. Dr. Pavlovits Tamás.

A BTK professzora előadásában kiemelte: a filozófia egyértelműen tudomány, mert maga a tudomány is akkor született meg a nyugat-európai kultúrában, amikor a filozófia is. Elmondta, a tudománynak az a feladata, hogy igaz tudásra tegyen szert. A filozófia pedig szintén az igaz tudást, illetve az igazságot keresi, tehát ilyen értelemben a kettő egymáshoz tartozik. Továbbá azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy a tudomány olyan megismerési módja az igazságnak, amelynek jelenleg társadalmi és kulturális értelemben nincs alternatívája.

– A filozófia népszerűsége válsághelyzetekben mindig felerősödik. Most is ezt látjuk. Egyre többen tesznek fel olyan alapvető egzisztenciális, morális vagy akár ismeretelméleti kérdéseket, amelyeken nem gondolkodnak el akkor, amikor a helyükön vannak a dolgok. Ez a kérdezés pedig sokakat fordít a filozófia felé, hiszen a filozófia éppen annak a művészete, hogyan legyünk érzékenyek a valóságra, az életre és hogyan fogalmazzuk meg az ezzel kapcsolatos kérdéseinket, és miként gondolkodjunk róluk. A BA-s szakirányainkra, ha nem is tömegek járnak, de sokan jelentkeznek. Ugyanakkor nagyon népszerűek a diplomás levelező képzéseink is. Sokan érzik úgy, miután felépítettek egy biztosabb egzisztenciát, hogy szükségük van a szellemük és az életük gondozására, amire kiváló lehetőség, ha valaki elkezd komolyabban foglalkozni filozófiával – tette hozzá.

A filozófia napjainkban betöltött szerepéről is szó volt. A tudományok palettáján a társadalom és bölcsészettudományok közé tartozik, de minden tudományághoz hozzátársul. Prof. Dr. Pavlovits Tamás elmondta, hogy a mai napig vannak a filozófiának tanszékei, doktori iskolái, tudományos folyóiratai, illetve kutatócsoportjai is, tehát ugyanúgy megvannak a különböző irányai, mint más tudományágaknak.

– Nincs ellentét a filozófia és a tudományok között, viszont azt gondolom, hogy összehang igen is kell, hogy legyen, hiszen kiegészítik egymást. A tudomány rendkívül fontos érték, de nagyon fontos a filozófia is, amely tud olyan dolgokat produkálni, a tudományos megismerés mellett, amire esetleg a tudománynak nincsen látása és érzékenysége – emelte ki.

Az SZTE Szabadegyetem előadássorozat célja nem más, mint hogy élő kapcsolat alakuljon ki a tudomány és annak közönsége között. Ennek érdekében az előadás után kérdéseket tehettek fel az érdeklődők a témával kapcsolatban. Prof. Dr. Pavlovits Tamástól többek között arra is választ kaptunk, hogy miért is érdemes ma filozófiát tanulni és milyen lehetőségeink lehetnek a szak elvégzése után.

– A filozófia az egyetemes kultúra része. Aki filozófiát tanul, az megismerkedik egy kétezerötszáz éves hagyománnyal, ami már önmagában is nagyon érdekes lehet. A filozófia rendkívül sokrétű és sokszínű. Oly mértékben az, hogy majdnem mindenki, a legkülönbözőbb érdeklődésű emberek is megtalálják azokat a szerzőket vagy irányzatokat, amelyek közel állnak hozzá, értékrendjéhez, érdeklődéséhez. A filozófia egyrészt tudomány, ami komoly és elmélyült gondolkodást kíván. Ugyanakkor a filozófia a bölcsesség szeretete is. Így a filozófiai hagyománynak mindig is része volt az öngondozás, a lélek gondozása. Aki komolyan foglalkozik filozófiával, az önmagával is komolyan foglalkozik. Közelebb kerül a saját életéhez, jobban megérti a benne és körülötte zajló folyamatokat és jó esetben az ítélőképessége is fejlődik. A filozófusi állások száma igencsak korlátozott, bár a hazai tanszékek és kutatóintézetek szoktak állásokat meghirdetni. A kérdés inkább az, miként lehet a filozófiát mással kombinálva elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A nyugati országokban már felismerték, milyen hasznos skilleket alakítanak ki a filozófiai tanulmányok a hallgatókban, ezért sok helyen vesznek fel ilyen végzettségű embereket a versenyszférában is. Szerencsére már hazánkban is kezd ez tudatossá válni. Mindez abból is látszik, hogy idehaza elindultak angolszász mintára a filozófia, politika, gazdaságtan BA alapszakok, ahol a filozófiát és a közgazdaságtant ötvözik. Azt gondolom tehát, hogy a filozófiai tanulmányok más társadalomtudományi képzésekkel kombinálva jó elhelyezkedési lehetőségeket kínálnak ma Magyarországon is – válaszolta a professzor úr.

Forrás: SZTEinfo – Mátó Gábor

Fotó: Molnár Dóra