Tulajdonképpen mi az Akadémiai Pálma Rend, és mi alapján ítélik oda a kitüntetéseket?

Ezt a kitüntetést még Napóleon alapította a császársága idején. Azok a francia vagy külföldi állampolgárok részesülnek benne, akik kiemelkedő szolgálatot tettek a francia államnak a francia nyelv és kultúra terjesztése terén. Három fokozata van: a legalacsonyabb a lovagi, a középső a tiszti és a legmagasabb a parancsnoki fokozat.

Mit gondol, hogy érzi, legerőteljesebben mivel járult hozzá, hogy ilyen magas fokozatú elismerésben részesüljön?

Úgy gondolom, ez egy "életmű-kitüntetés" volt: egyetemi oktatóként 30 éve vagyok a pályán, a kezdetektől fogva részt veszek a franciatanárok képzésében, nyelvészként folyamatosan kutatom a francia nyelvet, a vezetésem alatt több francia nyelvészeti témájú doktori disszertáció került megvédésre. Vezető szerepet töltök be a különböző szintű francia szakos képzéseink kialakításában és megújításában. Nem tudnék egyetlen tevékenységet kiemelni.

Hogy érezte magát mikor megtudta, hogy az Akadémiai Pálma Rend lovagi fokozatának várományosa?

Nagyon meglepődtem, nem számítottam rá. Azon törtem a fejem, hogy vajon ki terjesztett elő a kitüntetésre. Több tanszéki kollégám is részesült már ebben a kitüntetésben, és jó érzéssel töltött el, hogy immár én is közéjük tartozom.

Az emlékérmen kívül milyen kiváltságokkal, illetve kötelezettségekkel jár a lovagi fokozat?

Nem jár vele sem pénz, sem hivatalosan rögzített kötelezettség. Persze a különféle pályázatokban fel kell tüntetni, ha a pályázó valamilyen kitüntetésben részesült, így ez mindenképpen növeli az ember érdemei számát. Úgy gondolom, hogy a díjazott saját magával szembeni erkölcsi kötelezettsége az, hogy nem pihen a "babérjain", hanem a továbbiakban is igyekszik méltó lenni erre a hivatalos elismerésre.

Mely egyéb szakmai sikereire a legbüszkébb?

A tudományos kutatás terén nagyon büszke vagyok rá, hogy neves nemzetközi szaklapokban jelentek meg tanulmányaim, és hogy a franciaországi kutatócsoportok rendszeresen felkérnek a projektjeikben való részvételre. Az oktatás terén pedig nagy büszkeség a számomra, hogy az évek során sok-sok francia szakos hallgatóval sikerült megszerettetnem a nyelvészetet, és ráébreszteni őket ennek a tudományágnak a sokszínűségére és hasznosságára.

Milyen nemzetközi kapcsolatokat ápol jelenleg a Francia Tanszék?

A Francia Tanszék több franciaországi egyetemmel áll társegyetemi kapcsolatban, így az Angers-i Egyetemmel (Université d'Angers), a Nyugati Katolikus Egyetemmel (Université Catholique de l'Ouest), a Strasbourg-i Egyetemmel (Université de Strasbourg), a Vincennes-Saint-Denis Egyetemmel (Université Paris 8), a Lotaringiai Egyetemmel (Université de Lorraine), a Bordeaux-i Egyetemmel (Université Bordeaux Montaigne), valamint a Nizzai Egyetemmel (Université Nice Sophia Antipolis). Erasmus+ ösztöndíjas hallgatók és oktatók cseréjét valósítjuk meg, illetve kutatási kapcsolataink is vannak a társegyetemekkel.

A Francia Tanszék milyen egyéb módon veszi ki még részét a tudományos, illetve kulturális együttműködések fejlesztéséből?

Nemzetközi konferenciákat is szervezünk a francia irodalom, nyelvészet és művelődéstörténet témaköreiből. Legutóbb 2017 szeptemberében rendeztünk egy nemzetközi doktorandusz-konferenciát a V4-es országok franciás doktori iskolái számára. Jelenleg a Limoges-i Egyetemmel (Université de Limoges) van egy közös 3 éves projektünk, a Balaton - Hubert Curien projekt, melynek keretében egy közös mesterképzés alapjait rakjuk le. A tanszék vezetője, Gyimesi Timea az SZTE Frankofón Egyetemi Központjának tudományos igazgatója; az ő tudományszervező és koordinációs tevékenysége révén évről évre gyarapodnak a nemzetközi kapcsolataink. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy jelentősen megnőtt a képzéseink iránt érdeklődő külföldi hallgatók száma. Ha így folytatódik a tendencia, akkor a romanisztika alapszak francia szakiránya és a francia nyelv, irodalom és kultúra mesterszak markáns "nemzetközi képzéssé" növi ki magát a Bölcsészkaron belül.

Interjú Gécseg Zsuzsannával a Szeged Városi TV Körút c. műsorában: