A Kutatók Éjszakáján a Szegedi Tudományegyetem több mint 400 programmal várta a tudomány iránt érdeklődőket. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hungarológia Programjának eseményén jártunk, hogy megtudjuk, nehéz-e a magyar mint idegen nyelv.
A Kutatók Éjszakáján az SZTE Hungarológia Programjának oktatói és hallgatói „Magyar mint idegen nyelv? Kik és miért akarnak magyarul tanulni? Tényleg olyan nehéz a magyar?” címmel mutatták be a magyar idegen nyelvként tanításának és tanulásának élményeit, sikereit és nehézségeit.
Az eseményt Dr. Árvay Anett, a Hungarológia Program vezetője moderálta, és megosztották tapasztalataikat kollegái, Dr. Péter Nóra, Kovács Margit, Gárdián Nikolett és Király Dávid, valamint a jelen lévő hungarológia szakos kínai és japán hallgatók.
Szegeden 1972 óta van hungarológia, ekkor még sehol máshol nem tanultak külföldiek Magyarországon. Azóta magyart mint idegen nyelvet és kultúrát is tanítanak a szegedi egyetemi karokon, utóbbit sokszor angol nyelven, de az eseményen jelen voltak olyan tehetséges diákok, akiknek magyarul B1, B2 vagy akár C1 szinten is lehet magyar kultúráról beszélni.
Nehéz-e a magyar mint idegen nyelv?
Az interneten tévhitként kering, hogy a magyar az egyik legnehezebb nyelv; Árvay Anett szerint ezt a felvetést úgy kellene átfogalmazni, hogy az átlagos amerikai nyelvtanulónak az egyik legnehezebb, ugyanis ezek a nehézségi rangsorok azon alapulnak, hogy az amerikai diplomatáknak hány óra kell átlagban ahhoz, hogy elérjék a B2 szintet, amivel már kiküldhetik őket külképviseletre dolgozni.
– Ha a török diplomaták nyelvtanulását vizsgálnánk, akkor egészen más sorrend jönne ki, és valószínűleg a magyar az egyik legkönnyebb nyelvek közé kerülne, annak ellenére, hogy a török és a magyar más nyelvcsaládba tartozik. Ez azért van, mert nyelvtipológiailag mindkettő agglutináló, tehát toldalékokat használó nyelv – hangsúlyozta a moderátor. Kiemelte, attól is függ, hogy milyen gyorsan sajátítunk el egy idegen nyelvet, hogy mennyire vagyunk motiváltak: a motiváció kompenzálni tudja a nyelvpedagógiában nyelvérzéknek nevezett képességeket.
– Vannak készségek, melyek nem kultúra-, hanem egyénfüggőek: ilyen a memóriakapacitás (milyen gyorsan tudunk szavakat megjegyezni), a szabályelvonó képesség (például megérezzük-e magyarázat nélkül a helyes szórendet) és a hallás (amely alapján az adott nyelv intonációját sajátítjuk el). Ezek a képességek előrevetíthetik a tanulás gyorsaságát, azonban sok gyakorlással kompenzálhatók – mondta Árvay Anett.
– Önök szerint van olyan nyelv, amit egy gyermek másfél-kétéves koránál később sajátít el anyanyelvként? – tette fel a kérdést Király Dávid, majd meg is válaszolta, hogy nincs. – Tehát nincs olyan, hogy egyik nyelv nehezebb, mint a másik, mert a kicsik ugyanakkor kezdenek el beszélni. Egy namíbiai őslakos csattogtató nyelvet beszélő kétéves ugyanakkor kezdi el azt mondani, hogy „anya, enni kérek”, mint egy magyarul beszélő. Az, hogy milyen operációs rendszert telepítenek a szüleink a fejünkbe, és utána azzal mennyire kompatibilisek a további programok, más kérdés – élt informatikai hasonlattal az oktató. Hozzátette, fontos tényező az is, hogy van-e közös kulturális mező. A kínaiaknak például nemcsak az okozhat nehézséget, hogy míg a magyar betűjelölő, a kínai szótagjelölő írással rendelkezik, hanem a közös kulturális mező hiánya is, így sokszor egy-egy szó bevezetésekor a jelentést is be kell vezetni. Kovács Margit kiemelte, a tapasztalat is befolyásolja a nyelvelsajátítás gördülékenységét: akik első idegen nyelvként kezdik tanulni a magyart, azoknak nehezebb, mint akiknek már gyakorlatuk van idegennyelv-tanulás terén.
A külföldi hallgatók is megosztották tapasztalataikat a magyar nyelvről
A magyar szakra érkező külföldi hallgatók többsége magyar nevet választ magának; a Kutatók Éjszakájának programján többek között Lilla, Flóra és Laura is megosztotta gondolatait. Egy-egy magyar mondatban mondták el, mi az, ami számukra nehézséget okoz vagy okozott a magyar nyelv elsajátítása során. Említették a magyar igekötőket, hiszen a kínai nyelvben nem létezik az elismer és a megismer alaki különbsége, az irányhármasság használatát, a magázást és a ragokat, toldalékokat is.
A japán diákok elmondták, számukra nem olyan nehéz a magyar nyelvtan, mint a kínaiak számára, azonban a magyar nyelvben sok olyan hang van, amely a japánban nincs, ilyen például az ’ö’, ezért nehezen hallják meg a különbséget egyes hangok között.
Péter Nóra hangsúlyozta, az oktatók nagyban megkönnyíthetik a nyelvelsajátítást azzal, hogy már kezdetektől hangsúlyt fektetnek a kiejtés tanítására. – Vannak olyan magyar hangok, amelyek bizonyos nyelvek artikulációs bázisában nem léteznek, és ha hasonló hangot ejtünk helyettük, már más jelentést kapunk. Ilyen például az ú-ű különbsége vagy akár a magánhangzó hosszúság. A kerek, kérek és kerék szó más-más jelentéssel bír – mondta.
A résztvevők Kahoot-kvízzel tesztelhették tudásukat a magyar nyelvről és kultúráról; az első három helyezett jutalmat is kapott.
Gárdián Nikolett: Kínában az emberek nagyon kevés magyarral találkoznak
Az este folyamán két oktató is megosztotta a hallgatósággal, milyen külföldön magyart tanítani, ahol az utcára kilépve nem dől a magyar kultúra és nyelv.
A Kínába delegált SZTE-s lektor, Gárdián Nikolett sanghaji élményeiről beszélt, miközben fotókat vetített ki. A résztvevők megtudták: Kínában az egyetemek nem szétszórva helyezkednek el a város területén, hanem a campus egy kis várost alkot a városon belül, és Sanghajban a magyar tanszék a szláv nyelvekkel van egy épületben, hiszen nem a nyelvcsaládot, hanem a földrajzi elhelyezkedést vették figyelembe.
– Sanghai 35 millió lakosú város; ebben a nagyvárosban – kis túlzással – két helyen van jelen Magyarország: a külképviselet épületében és a kis teremben, ahova mindig kicsit hazamegyek – mondta Gárdián Nikolett.
– Nekünk külföldön nemcsak az a feladatunk, hogy a magyar nyelvet oktassuk, hanem az is, hogy a magyar értékeket bemutassuk. Kínában az emberek nagyon kevés magyarral találkoznak, így számukra én képviselem Magyarországot – más magyar nem igazán tudja befolyásolni ezt a képet. Ez egy nehéz, de egyben felemelő feladat is – osztotta meg az előadó, miközben megmutatta egy kínai diák rajzát róla, amelyen egy magyar zászló és szivecskék is szerepelnek.
Gárdián Nikolett hangsúlyozta, az idegennyelv-oktatásban fontos a kölcsönös tisztelet. Nemcsak képviselnie kell a magyar kultúrát, de nyitottnak kell lennie a kínai kultúra befogadására is.
Király Dávid a magyarul éneklő üzbég diákját kísérte gitáron
Király Dávid Indonéziában és Kirgizisztánban is tanította a magyar nyelvet. Mint mondta, indonézül könnyen és gyorsan megtanult, ugyanis az egy mesterségesen alkotott nyelv, amelyen az Indonéziában élő, körülbelül 700 különböző nyelvet beszélő lakosság megérti egymást.
Az indonéz nyelvben nincsenek szabálytalanságok, és mivel Indonézia holland gyarmat, a holland kiejtést alkalmazzák. – Így a ’szekció’ sectie (szexi), ez van kiírva a reptéren is – mondta az előadó. A jelenlevők megtudták, a ’tanár’ indonézül docent vagy guru, ezek a szavak a magyar nyelvben is jelen vannak, bár kicsit mást jelentenek: előbbi egy egyetemi tanári fokozat, utóbbi inkább spirituális tanító. A guru szanszkrit kultúr szó, amelyből sok van az indonéz nyelvben, de a magyarban is, főként a cigányból. Ilyen még a dzsal is, amely indonézul jalan.
A magyar nyelvben jelenlévő kevés indonéz szó egyike a batik: Király Dávidéknak minden pénteken fel kellett venniük ezt az indonéz népviseletet. Az előadótól a hallgatóság megtudta azt is, hogy az orángután és a bambusz szintén indonéz eredetű szó a magyarban.
És hogy milyen Kirgizisztánban magyar nyelvet tanítani? Lehetne akár könnyű is, hiszen a kirgiz török eredetű nyelv, tehát ugyanúgy agglutináló, mint a magyar, és magánhangzó-harmóniát is alkalmaz. Azonban Király Dávid elmondta, nehéz volt a kirgizek motivációját megtalálni, mert nekik a magyar egy harmadik kötelezően tanulandó nyelv volt az orosz és az angol után. Ráadásul kézzel-lábbal kellett tanítani, ugyanis nem volt olyan nyelv, amelyet a csoportjába járó diákok közül mindenki tudott volna.
Király Dávid egy magyar citeraművészt, Helkát is meghívta Kirgizisztánba, valamint több Magyarországgal kapcsolatos eseményen is részt vett: fotón mutatta, ahogy egy üzbég diákját kíséri gitáron, aki magyarul énekli Radnóti Miklós Bájoló című versének megzenésített változatát.
Forrás: SZTEinfo / Balog Helga
