“Menekültek, migránsok, sérülékeny csoportok” címmel tartott előadást az SZTE Kutatók Éjszakáján Dr. Nagy Terézia, a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének adjunktusa. Az előadás során szó volt a migráció sokszínű fogalmáról, ennek néhány hatásáról, a más országból érkező nők és a gyerekek helyzetéről, illetve egy kortárs jelenségről: a klímamigrációról.
“A tudás és az életminőség miatt vándorlunk. Ennek mindig van egy pozitív iránya.” – mondta Dr. Nagy Terézia, a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének adjunktusa, az SZTE Kutatók éjszakája pénteki programsorozatában tartott “Menekültek, migránsok, sérülékeny csoportok” című előadásában.
Dr. Nagy Terézia szerint a migráció a szándékról szól, ami pedig az egyén döntésétől függ. Lehet időszakos vagy tartós, történhet egy országon belül vagy egy másik országba. Meghatározhatja a döntést, hogy az egyén önkéntesen vállalta vagy kényszerből. Az adjunktus felhívta a figyelmet az utóbbi okaira, miszerint ezek mögött a bántalmazás, a háború, a félelem vagy a klímaváltozás állhat.
A migrációt még az is meghatározza, hogy egyedül vagy csoportosan indulnak-e meg az emberek. Emögött meghúzódhat gazdasági, politikai, ökológiai vagy kulturális ok. Az előadó kiemelte, hogy kérdés még az is, hogy legálisan be lehet-e jutni a célországba. Úgy fogalmazott, hogy a migrációt háromféleképpen lehet felosztani: lehet legális vagy illegális, reguláris vagy irreguláris, dokumentált vagy dokumentáltalan.
Gondot okozhat bizonyos esetekben, amikor a rendszer nem látja az egyéneket. Példaként hozta, hogy egy kisgyerek ellátatlan maradhat, ha fogászati beavatkozásra van szüksége, mert a rendszer nem tudja, hogy ki ő, kik a szülei.
Általában pozitívumként emlegethetjük a sikeres integrációt, de az előadó kihangsúlyozta, hogy erősen diszkriminatív helyzetben van nemcsak a frissen érkezett bevándorló, de még másod-, harmadgenerációs francia vagy német is. Ugyanis “a munkaerőpiac nem szereti a migránsokat” – mondta.
A migrációtól félünk, 2015 óta fokozottan. Ennek az okát Dr. Nagy Terézia abban látja, hogy a fogalmat körbevette egy olyan beszédmód, amelyet többen fenyegetőnek vélhetnek. “A félelem sokkal inkább arról szól, hogy az egyén magabiztosan áll-e a társadalomban, pontosabban szólva, a munkaerőpiacon” – fogalmazott az előadó. Ebből az érzésből származnak ugyanis az éppen lecsúszó középosztály félelmei.
Sérülékeny csoportként tekint az előadó a migránsokra, mert szerinte jobban kitettek bántalmazásoknak és könnyebben kihasználják őket, különösen a nőket és a gyerekeket. “Azonban érdekes módon ezeket a nőket a saját közösségük védi” – állítja az oktató kiemelve a diaszpóra szerepét.
A sérülékenység ama döntésükben mutatkozik meg az adjunktus szerint; hogy a többségi társadalomba szeretnének-e integráldni vagy pedig a saját kisebbségük közösségét keresik. Ezzel egyúttal arról is döntenek, hogy viseljenek-e fejkendőt vagy sem, a saját közösségen belül menjenek-e férjhez vagy sem.”
A gyerekek kitettsége és védelme az édesanyjuk révén történik, mivel kérdés, hogy a szülő mennyire közvetíti a gyerek számára az otthonról hozott kultúrát, vallást. Példaként az oktató a kelet-afrikai nők körülmetélési szokását hozta fel.
“A migráció jövőjével kapcsolatban azt feltételezhetjük, hogy ez egy tartós jelenség lesz” – mondta Dr. Nagy Terézia. Fontos kérdés, hogy ezzel a társadalmak mit kezdenek hosszabb távon. Szerinte a határok lezárása nem oldja meg ezt a helyzetet.
A klímamigráció a migráció új hullámát hozza az adjunktus szerint. Nagy Terézia annyiban árnyalta mondandóját, hogy nem mindenki tud elmenni a klímaváltozást érő helyekről; a migráció pénz, kapcsolatok és tudás mellett teljesülhet csak.
Forrás: SZTEinfo / Rádi Krisztián
A borítóképen: Dr. Nagy Terézia, a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének adjunktusa. Fotó: Komka Péter
