A Magvető Kiadó Esterházy-füzetei azoknak a tudományos tanácskozásoknak az írásos dokumentumai, melyek a 2016-ban elhunyt Esterházy Péter szép- és közírói életművéről, e szövegvilág mélységeiről és távlatairól, hagyományteremtő erejéről, nemzetközi recepciójáról szólnak. A hiány felismerése és A hely, ahol most vagyunk című füzetek után már kézbe vehető és olvasható a Hagyomány és fordulópont: Esterházy Péter recepciója a kelet-európai régióban című, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalmi Tanszéke által szervezett nemzetközi tudományos konferencia anyagát tartalmazó kötet is.

A 2017. április 27-én a SZAB Székházban tartott előadások és a Grand Caféban rendezett kerekasztal-beszélgetés ötletgazdája Szabó Gábor docens és Szilágyi Zsófia professzor voltak, de ők szerkesztették a szegedi füzetet is. Bár Szilágyi kötetelőszavában az olvasható, hogy „az elemzéseket, illetve a kerekasztal-beszélgetésben felmerült szempontokat természetesen majd az idő méri meg, később fogjuk látni, mennyiben sikerült hozzájárulni ahhoz, hogy a Takáts József által felvázolt értelmezési keretek átrendeződjenek”, az azonban már biztos, hogy hagyomány és fordulópont, és ezzel együtt az egész Esterházy-recepció újragondolására, újrarendezésére ösztönző tanulmányokat egybefűző füzet sok szempontból dokumentálja és kirajzolja az író „megkerülhetetlen életművéről való termékeny, közös gondolkodást” is.

Fotó: Valuska Gábor

A kötet tartalomjegyzéke:

Előszó (Szilágyi Zsófia)

Takáts József: A gyűjtőlencse

Hansági Ágnes: „A hagyománnyal nem lehet szakítani”

Szirák Péter: Kisformák hálózata

Selyem Zsuzsa: Kutya, isten, én vagyok a te

Rudaš Jutka: A kultúra kereszteződő rétegei

Németh Zoltán: „amit meg kellene még álmodni”

Szilágyi Zsófia: A hagyomány rései

Margócsy István: Az archaizálás csapdája

„Helyéről elmozdítani a beszédet…”– Kerekasztal-beszélgetés Esterházy Péter életművéről (Garaczi László, Ilia Mihály, Radnóti Sándor és Szabó Gábor)