Marjanucz László tanszékvezető docens azzal nyitotta meg a konferenciát, az előadás-sorozat célja, hogy több szempontból is megismerhessük Magyarország külső és belső helyzetét az első világháború kirobbanásának idején. A konferencia első részében az egyház világába kaphattunk betekintést a tanszék oktatóitól, először Zakar Péter a tábori lelkészek szerepéről beszélt, majd Giczi Zsolt a Magyar Evangélikus Egyház háborúra vonatkozó reakcióit fejtette ki. A két előadás alapján levonható az a következtetés, hogy az egyházak fő feladata a belső nehézségeik megoldása mellett a katonák lelkesítése, harci moráljának fenntartása volt.

Ezután Molnár Tibor, a Zentai Levéltár igazgatóhelyettese részletesen mutatta be a Monarchia déli vármegyéiben 1914 nyarán kialakult helyzetet. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után egyfajta szerbellenes hangulat alakult ki Szarajevóban és a térség más területein is, azonban a magyarországi szerbek ellen nem történtek ilyen atrocitások és nem is volt szükség intézkedésre magyar részről. Molnár Tibor azzal magyarázta ezt, hogy a magyar területeken élő szerbeknek nem volt közük sem a merénylethez, sem a merénylőhöz, Gavrilo Principhez, és a miniszterelnök, Tisza István is a szerbek lojalitásáról, a magyar szerb nemzetiség elleni gyanú megalapozatlanságáról beszélt a parlamentben. Habár a kutatások szerint 1918-ig nem jelentkezett elszakadási törekvés a szerb nemzetiség részéről, már a háború kezdetén ambivalens mentalitás jellemezte a magatartásukat, hiszen szerb összeesküvések lepleződtek le, illetve csatlakoztak az Osztrák–Magyar Monarchia-ellenes gazdasági bojkotthoz is – magyarázta Molnár Tibor.

Pollmann Ferenc hadtörténész egy gyakran idézett „a haditerv érvényessége az első puskalövésig tart” mondás jegyében folytatta az előadás-sorozatot. A hadtörténész a kezdeti tervezési, stratégiai problémák miatt állítja azt, hogy már a háború kitörésének évében több szempontból is eldőlt annak kimenetele, hiszen jelentős diplomáciai nehézséggel is szembe kellett néznie a Szerbia ellen hadba lépő Monarchiának. Ez a háború földrajzi okok miatt Oroszországgal való háborút is jelentett, így tehát már kétfrontos háborúval kellett számolnia a Monarchia haderejének vezérkari főnökének. Ennek megfelelően Conrad von Hötzendorf egy rugalmas felvonultatási tervet dolgozott ki, amely Pollmann Ferenc szerint már magában hordozta a kudarc csíráját, hiszen amikor a tervnek és szükségnek megfelelően az orosz frontra próbálták átszervezni a haderő egy részét, már a hadosztályok átszállítása is nehézségekbe ütközött.

Végül a tanszék adjunktusa, Szabó Pál Csaba ismertette a magyar nemzetpolitika első világháborús nehézségeivel foglalkozó kutatásait. Az előadó szerint a legfontosabb kihívást az érdekképviseletek megváltozása és a külpolitikai vonatkozású nemzetiségi kérdések megjelenése jelentette. Szabó Pál Csaba szerint a passzív állapot helytelen kifejezés a korábbi, 19. századi nemzetiségi hangulat illusztrálására, inkább albán típusú szeparatista szemléletnek nevezi, hiszen ezek a közösségek nemhogy nem foglalkoztak a magyar alkotmányos politikával, de egyenesen tagadták azt. A nemzetiségeknek a századelőn azonban új politikai törekvéseik jelentek meg leginkább a képviselet a nyelvhasználat tekintetében, ezért nemzetiségi programmal elindultak a választásokon – tudtuk meg. A nemzetiségi politika elutasította az 1968-as nemzetiségi, nemzeti egyházi és iskolai törvényt. A leghevesebb viták a szerb és a román kisebbségekkel alakultak ki, melyet Tisza István gesztusokon alapuló tárgyalásokkal igyekezett enyhíteni. A Partiumban folytatott titkos tárgyalásokat a visszalépés után a románok nyilvánosságra hozták, amely újabb konfliktust eredményezett. A debreceni görög katolikus püspök elleni román bombamerénylet, illetve az orosz és román külügyminiszter közös erdélyi útja is ennek a konfliktusnak a bizonyítékai – állítja Szabó Pál Csaba.

Marjanucz László szerint a konferencia sikeresnek bizonyult, hiszen a kutatásokon alapuló tényekkel, véleményekkel és szempontokkal gyarapodott a tudásunk a tárgyalt időszak eseményeiről.

SZTEinfo – Németh Klára