Ahogy arról az SZTE Médiacentrum korábban beszámolt, önként méretteti meg magát a Szegedi Tudományegyetem a brüsszeli központú European Universities Association (EUA) által működtetett intézményértékelési programban (Institutional Evaluation Program). A Szegedi Tudományegyetem működését veszik górcső alá a nemzetközi szakértők 2014 tavaszán. A hazánkban elérhető legnagyobb elismeréssel (Magyarország Kiváló Kutatóegyeteme; Research University of National Excellence) rendelkező szegedi universitas a „nemzetköziesedés” jegyében dolgozik, és a jelenleg folyó felmérésben azt szeretné megtudni, nemzetközi viszonylatban hogyan értékelhetőek intézményfejlesztési és minőségi céljai, valamint az elérésük érdekében tett erőfeszítései. A cél tehát a nemzetközi audit megszerzése, mely a várakozások szerint erősíti az SZTE nemzetközi mérhetőségét, nemzetközi versenyképességét. A kezdeményezés finanszírozási forrása – tudtuk meg Csóka Ildikótól, az egyetem minőségügyi vezetőjétől – a „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon” című TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 pályázat Minőségfejlesztés alprojektje.

Jeles külföldi szakember alkották a látogató bizottságot

Csóka Ildikó elmondta, az SZTE önértékelő csoportja első lépésként elkészítette és elküldte önértékelési dokumentumát, majd két alkalommal érkezik Szegedre látogató bizottság, végül szóbeli összefoglaló és írásos riport formájában adnak értékelő jelentést, melyben javaslatokat fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogyan tehetné az intézmény még hatékonyabbá, még gördülékenyebbé a működését. Ennek a folyamatnak a keretében az EUA látogató bizottságának tagjai 2014. március 16. és 18. között tartózkodtak Szegeden.

– Az ötfős bizottságban két korábbi rektor és egy egykori rektorhelyettes mellett egy egyetemi hallgató, valamint az EUA brüsszeli irodájának egy minőségügyi menedzsere vett részt: a portugál elnök mellett a többiek Spanyolországból, Írországból, Bulgáriából és Belgiumból érkeztek. A külföldi szakemberek először Szabó Gábor rektorral találkoztak, majd az önértékelő munkacsoporttal, aztán pedig ellátogattak az Általános Orvostudományi Karra, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba, a Bölcsészettudományi Karra, a Természettudományi és Informatikai Kar doktori iskoláiba, majd a Klebelsberg Kunó Könyvtárba, illetve a József Attila Tanulmányi és Információs Központba, ahol az SZTE „zöld egyetem” programjáról is tájékoztatást kaptak. Minden látogatásnak hasonló volt a forgatókönyve: először a szervezeti egység vezetőségével folytattak megbeszélést, majd a dolgozókkal, oktatókkal, kutatókkal, végül a hallgatókkal, doktoranduszokkal. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen az egyetemen belüli információáramlás, a dolgozók, illetve a hallgatók mennyire ismerik az universitas által meghirdetett stratégiai célokat, küldetést és értékrendet. Kérdéseket tettek fel arról is, milyen folyamatok történnek központi szervezésben, koordinálással, melyek a karok szintjén, és ezzel mennyire elégedettek maguk a fakultások. Az SZTE kilenc külső partnerénél – a Mol Nyrt., MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt., Magyar TQM Szövetség Egyesület, Solvo Biotechnológiai Zrt., Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség, Contitech Rubber Industrial Kft. – pedig arról érdeklődtek, hogyan látják az egyetemmel való együttműködést, hogyan értékelik a partnerkapcsolat minőségét, tisztában vannak-e az intézmény stratégiai céljaival, illetve külső szemmel milyennek ítélik meg – tájékoztatott Csóka Ildikó.

Hat további kart keresnek fel április végén

Mint megtudtuk, ugyanez a látogató bizottság április 27. és 30. között tér vissza a Szegedi Tudományegyetemre, amikor is hat fakultást térképeznek majd fel: a Mezőgazdasági, a Mérnöki, a Juhász Gyula Pedagógusképző, az Állam- és Jogtudományi, a Gazdaságtudományi, illetve az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kart. Emellett találkozni szeretnének az SZTE Nemzetközi Mobilitási Irodájának munkatársaival, valamint az egyetem társadalmi hatásait vizsgálva az úgynevezett „harmadik misszió” területéről választott külső partnerekkel is.

Az érintett karokat addig az SZTE minőségpolitikai bizottsága készíti fel a vendégek érkezésére, tájékoztatva őket többek között arról, milyen típusú kérdésekre számíthatnak. A bizottság április 2-án tartja soron következő ülését, amelyen ez képezi a fő napirendi pontot.

Az első tapasztalatok rendkívül kedvezőek mind az egyetem, mind a látogató bizottság részéről. Csóka Ildikó kiemelte, roppant hasznos, hogy az intézmény egyfajta önértékelést végzett, belülről szembesült erősségeivel, számba vette gyengeségeit. A „leltár” kimutatta például, hogy a „nemzetköziesedés” stratégiai célkitűzéshez viszonyítva kevés információ, adat érhető el az SZTE-ről angol nyelven, bizonyos elnevezéseknek, tisztségeknek nincs meg a megfelelő angol elnevezésük, illetve az angol nyelvű honlap is fejlesztésre szorul. – Több területen máris látjuk, mi a teendő. Másrészről a külső értékelés láthatóan összekovácsolta az egyetemet, az egyes karokon dolgozókat. Azt tapasztaltuk, hogy az egyetemi polgárok, büszkék arra, hogy ilyen módon is értékelik egyetemüket, képviselve a karokat készséggel álltak a bizottság rendelkezésére – mutatott rá a minőségügyi vezető.

Széttagoltnak látták az egyetemet, de elvarázsolta őket az atmoszféra

Elárulta, a bizottság – az önértékelési dokumentum alapján tett - első észrevétele az volt, hogy nagyon széttagoltnak látják az SZTE struktúrája, sokallták a szervezeti egységek számát, ugyanakkor később harmóniában találták a centralizáció és decentralizáció arányát, amire egyetemünk történelmi hagyományában rejlik a magyarázat.

– Arról is érdeklődtek, miért nincs külön campusunk a város szélén, mint az általában megszokott. Három napot Szegeden töltve aztán arra a megállapításra jutottak, hogy fantasztikus ez az egyetemváros, mindenhol hallgatókkal lehet találkozni, az egész tulajdonképpen egy nagy campus. Lenyűgözte őket a Tudássétány, az, hogy különleges kocaköveken lehet végigsétálni az egyetemi épületek között. Érdekesnek találták azt is, hogy a szegedi egyetemen az oktatás, a kutatás és a harmadik vagy társadalmi misszió mellett a gyógyítás is kiemelt pillér, központi szerepet kap. Ezért vittük el őket a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központba – foglalta össze Csóka Ildikó.

A minőségügyi vezető szerint a folyamat látványos eredménye lesz, hogy öt éven át használhatja az SZTE minden egyetemi felületen, információs anyagon az „Evaluated by – Institutional Evaluation Programme” logót. Mindemellett az intézmény működésről szóló nemzetközi visszajelzések is segítik az SZTE minőségfejlesztési programjának kialakítását, valamint az egyetem tapasztalatszerzését egy nemzetközi akkreditációs folyamatban.

Pintér M. Lajos