borito

„Mindig nagy honvággyal jöttem vissza Szegedre…” – interjú Prof. Dr. Szőnyi György Endrével, a hazai anglisztika nemzetközileg is elismert képviselőjével

Interjúsorozat a tavaszi félévben kari elismerésben részesültekkel – 2. rész


Interjúsorozatunkban olyan személyeket szólaltatunk meg, akik saját feladatkörükön belül kiemelkedő munkát végeztek a karon az elmúlt évek, évtizedek során. Sikereikkel, amellett, hogy a kar mindennapi színvonalas működését segítették, országos és sok esetben nemzetközi elismertséget is hoztak az intézménynek. Munkájukkal, személyükkel kivívták maguknak a kar polgárainak megbecsülését. A Kari Tanács elhivatottságukat Pro Facultate Philosophiae díjjal vagy Dékáni Elismerő Oklevéllel köszönte meg.



Nemzetközileg elismert tudósként és oktatóként Szőnyi György Endre professzor pályafutásának több, mint négy évtizede alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtott az angol nyelvű kultúrák oktatásában, kutatásában és terjesztésében. A kora modern angol irodalom, az ikonológia, valamint az ezoterika kultúrtörténetének külföldi fórumokon is régóta elismert és jegyzett szakértője, 17 kötet szerkesztője, nyolc monográfia és csaknem másfélszáz referált cikk szerzője. Erőinek jelentős részét irányítási és adminisztrációs feladatokra fordította: számos szervezet és projekt vezetőjeként, igazgatójaként és elnökeként.


1. Folyamatosan úton lévő, hálózatépítő tudósként nemzetközi csereprogramok, rangos, hagyománnyá vált konferenciák, kutatási együttműködési fórumok és workshopok szervezésével segítette elő a BTK tudományos, kulturális, oktatási kapcsolatainak bővítését. A közelmúltig az Irodalomtudományi Doktori Iskola „Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák” PhD program vezetője volt. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora, az oktatói és kutatói munkában továbbra is tevékenyen részt vállal. 


Érdemei alapján a BTK Kari Tanácsa 2022-ben a Pro Facultate Philosophiae díjat, a BTK legmagasabb elismerését adományozta számára.


Az anglisztika felé vezető útjáról és a tudományterület elismertségéért tett erőfeszítéseiről kérdeztük őt.


Mikor kezdett először érdeklődni az angol nyelv és angol kultúrák iránt? Mi vonzotta ehhez a szakterülethez?

Bár matematika-fizika szakra jártam az Egyetem Ságvári Gimnáziumába, már akkoriban is nagyon érdekelt az irodalom- és kultúrtörténet. Angolt tanultunk idegen nyelvként és nagyon megtetszett, hogy az akkor még nálunk kevésbé oktatott világnyelvet tanulhatom. A Szegedi Tudományegyetemen (akkor még JATE) csak a hatvanas évektől lehetett angol szakra jelentkezni, amikor én 1972-ben bekerültem, még csak néhány évfolyam végzett előttünk.


Jelenleg a szegedi Angol-Amerikai Intézet tanáraként tevékenykedik, azonban kutatási területe jóval széleskörűbb ennél. Szakértelme – az angol nyelvet és kultúrákat érintő kérdéseken kívül – kiterjed a művészettörténetre, irodalomelméletre, hungarológiára, ikonológiára. Ha tud ilyet mondani, a számos terület közül melyikkel foglalkozik a legszívesebben és miért pont azzal?

Valóban sokfelé vonzott az érdeklődésem, de mindben közös, hogy az emberi kultúra megjelenési formái érdekelnek. Mivel magyar-angol szakos voltam, értelemszerűen e két terület került munkám fókuszába, de a szélesebb, európai, vagy úgy is mondhatjuk, nyugati hagyományrendszer számos aspektusát kutattam és oktattam is: például a reneszánsz korszak kultúráját, a kulturális szimbolizációk módozatait, a kultúra medialitását, vagy az ezoterikus-mágikus gondolkodás mibenlétét.


2


Vezetői, oktatói és kutatói tevékenysége külföldön is elismert szakemberré tette. Saját munkássága alapján hogyan tapasztalja, milyen faktorok befolyásolják a szakmai sikerességet?

A szakmai sikerhez több dolog kell: nyilván tehetség, egyfajta ambíció, taktikai érzék (hogy jókor legyünk jó helyen) és egy adag szerencse is. Szerencsés voltam, hogy pályámat ezek a faktorok jó kombinációban segítették. Mindig nagy honvággyal jöttem vissza Szegedre, de abban is szerencsés voltam, hogy időnként ki tudtam lépni a város határai közül, s ez szélesebb perspektívát engedett a gondolkodásomnak. Két évig tanítottam a Varsói Tudományegyetemen magyart, egy évig az USA-ban, egy évig az angliai Cambridge-ben angol irodalmi és európai tanulmányokat, de kutattam amerikai, angol, francia, finn, lengyel, német könyvtárakban is, s közben megismerkedtem az ottani emberekkel, élveztem a mienktől eltérő civilizációs és kulturális környezetet. Tizenhat éven keresztül voltam a CEU vendégprofesszora, az ingázás Szeged és Budapest között azt is engedte, hogy a két egyetem legjobb hagyományait megpróbáljam megismertetni egymással.


Tíz éven keresztül vezette az SZTE BTK Angol-Amerikai Intézetét, évtizedek óta a magyarországi és kifejezetten a szegedi anglisztika elismertségén dolgozik. Ez idő alatt hogyan tapasztalta, mennyire működik jól az angol nyelv és kultúra oktatása esetleg más országok egyetemeihez viszonyítva? Milyen kilátásai vannak az anglisztikának Magyarországon?

Nemcsak intézetvezetőként, de korábban dékánhelyettesként, majd a Magyar Anglisztikai Társaság elnökeként is azon dolgoztam, hogy az anglisztika elérje megfelelő elismertségét, s a hazai bölcsésztudományok egyik fontos komponense legyen a nemzeti tárgyak mellett. Ez nem volt mindig könnyű. Kezdetben a fiatal anglisztika még nem tudott elég súlyos önálló eredményeket felmutatni, mára pedig elvesztette különleges, arisztokratikus jellegét, kissé belesímult a többi diszciplina rendszerébe. De azért szép eredményei vannak a magyar anglisztikának. Amikor nekem amerikai kiadónál jelent meg könyvem, az még ritkaságnak számított, fiatalabb kollégáim már természetes sikerrel szerepelnek a nemzetközi porondon. A Magyar Anglisztikai Társaság éppúgy, mint a Magyar Shakespeare Bizottság beépült a nemzetközi kutatásba, ami pedig a diáklétszámot illeti, az angol szak Szegeden is az egyik legnagyobb merítésű a Bölszészkaron. Angol szakosként nem kell attól félni, hogy állás nélkül marad a végzős. Rengeteg szabad angol tanári állás van, de ha ez valakinek nem elég vonzó (mert sajnos manapság nem eléggé az), akkor más álláslehetőségek is bőven akadnak.


3.

(forrás: indafoto.hu)


Eddigi munkássága elismeréseként idén elnyerte a Pro Facultate Philosophiae díjat, de 2012-ben Országh László díjban is részesült, amely a hazai anglisztika legnívósabb kitüntetésének számít. Talán azt elmondhatjuk, hogy az ember nagyrészt nem az elismerésekért csinálja azt, amit csinál. Mégis, Ön mit lát a saját sikere kulcsának?

Természetesen nem a díjakért dolgozik az ember, de az elismerés mindig jól esik, főleg, ha saját szakmai köreinkből jön. Az Országh-díj fontos szakmai elismerés, a Pro Facultate pedig a szívemet melengeti, hiszen 43 éven keresztül voltam hivatalos tagja a BTK közösségének, és emeritusként ma is tanítok, valamint részt veszek a doktori iskolánk életében. Megemlíteném még másik kedves kitüntetésemet, a Pro Universitate díjat, amit a Hungarológia Program fejlesztésével és több évtizedes vezetésével érdemeltem ki. A legnagyobb elismerés mégiscsak a tanítványoktól jön. Büszkén mondhatom, hogy ma az Angol-amerikai Intézet legtöbb tanára az én tanítványom (is) volt, és remek a kollektíva, ahol öröm dolgozni, akár nyugdíjasként is.


Kurtisz Dorotea


(A korábban Dr. Gécseg Zsuzsannával készített interjút ide kattintva nézheti meg.)


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

boritokep__12_

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Pszichológiai Intézete ügyvivő szakértő/intézeti ügyintéző munkatársat keres, határozatlan idejű munkaviszonyra.


Jelentkezési határidő: 2024. április 10. (szerda)