A tanulás társadalmi haszna címmel tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (SZTE BTK) intézetvezető egyetemi tanára. Prof. Dr. Csapó Benő a Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszter program elején leszögezte: - A társadalmi és gazdasági fejlődés, haladás alapja az oktatás.

A neveléstudományi intézet vezetője szerint az oktatási rendszerek fejlődését az elmúlt évszázadban az expanzió jellemezte, egyre több ember egyre több időt tölt az iskolában. Azonban informális módon is tanulunk: az intézményeken kívül egész életünkben folyamatosan újabb és újabb tudásra teszünk szert (angolul ezt hívják „Life long learning”-nek), s egyre több területen gyarapítjuk tudásunkat („Life wide learning”).

Amint Csapó Benő előadása első részében bemutatta, az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, magyarul Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szakemberei azért indították el a tudás rendszeres felmérésére irányuló programokat, hogy adatokkal is ki lehessen fejezni, milyen kapcsolatban áll az oktatás minősége és a gazdasági fejlődés.

A Szabadegyetem – Szeged meghívott előadója a közoktatás helyzetére külön kitért. Statisztikai adatok felidézésével illusztrálta, hogy az elmúlt évtizedekben az érettségizők száma megugrott, a diplomások száma – igaz, lassabb ütemben – szintén növekedett. Nem növekedett azonban az iskolában elsajátított tudás mennyisége, és nem javult a minősége. Más országokban pedig a diplomások száma a miénknél erőteljesebb ütemben növekedett.

Láthattuk a magyar oktatás helyzetét Európai és globális kontextusban is. Mint az előadó rámutatott, Magyarország – az EU 2020 stratégia jegyében kitűzött – céljai kevésbé ambiciózusak, mint más országoké. Amíg ugyanis az Unió azt célozta meg, hogy a felsőfokú oklevéllel rendelkezők arányát átlagosan 40 százalékra emelje, Magyarország csak a fiatalok 30,3 százalékát „tenné diplomássá”. Ez előrevetíti azt, hogy nem közelítünk Európa középmezőnyéhez, hanem mindinkább eltávolodunk attól. Csapó Benő szerint azonban hazánk többet is tehetne, hiszen az elmúlt évek mutatóit nézve gyorsabb növekedést is el tudna érni kellő ráfordítással.

És miért fontos ez? Számos kutatás bebizonyította, hogy az országban a magasabb iskolai végzettségűek sokkal jobb esélyekkel lépnek ki a munkaerő-piacra, a válság is a diplomásokat érinti legkevésbé. Mindemellett a felsőfokú képesítéssel rendelkezők keresnek a legjobban: a középfokú papírokkal bírókhoz képest kétszer annyi fizetést visznek haza.

Ezen felül a diploma egyéni költségei Magyarországon térülnek meg leginkább, mindamellett, hogy a tanulásnak egyéb haszna is van. A magasabb végzettségűeknek például 13 évvel hosszabb a várható élettartama, mint az alapfokú képesítésekkel rendelkezőknek.

Azonban a tudás közösségi hasznot is hoz: míg egy férfi diplomája a társadalomnak átlagosan 19 215 dollárjába kerül, addig 254 984 dollár hasznot hoz – ez 13-szoros megtérülést jelent; miközben a nők diplomája is nagyjából 8-szorosan „jön vissza”. Ugyanakkor nehezebben mérhető előnyei is vannak a diplomának, hiszen a műveltség és tudás értéke, a tudatosabb, aktívabb, a közösség felé nyitottabb látásmód előnye nem számszerűsíthető.

A tanulás társadalmi haszna című előadáson elhangzott adatok és következtetések az interneten is olvashatóak, a magyar közoktatásban végzett felmérések összefoglaló eredményei a Mérlegen a magyar iskola című kötetben magyarul is elérhetők. A Csapó Benő által szerkesztett könyv az interneten is megtalálható.

Szöveg: Kiss Tímea, fotó: Bajusz Péter

*

A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszterének programja

2013. február 6.: A város házasságot, családot érintő kihívásai, Körmendy Imre – tudományos főmunkatárs

2013. február 13.: A szegedi giga-vaku, avagy az europai „Szuperlézer” tervezése, Dr. Osvay Károly – egyetemi docens SZTE TTIK

2013. február 20.: A tanulás társadalmi haszna, Dr. Csapó Benő – intézetvezető egyetemi tanár SZTE BTK

2013. február 27.: Régió, egyetem, gazdaságfejlesztés, Dr. Lukovics Miklós – egyetemi docens SZTE GTK, SZTE Stratégiai és Fejlesztési Igazgató

2013. március 6.: Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére, Dr. Pelle Anita – egyetemi docens SZTE GTK

2013. március 13.: A genetika és a liszenkoizmus, Dr. Gausz János – tudományos tanácsadó SZTE TTIK

2013. március 20.: A Székelyföld önrendelkezésének évszázadai és a 21. század kihívásai, B. Garda Dezső dr.

2013. április 10.: Állatjólét-állatjóllét, gazdasági haszonállataink védelmének aktuális kérdései”, Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit – egyetemi adjunktus SZTE MGK

2013. április 17.: A korszerű fogamzásgátlás fejlődése: a mézzel átitatott tampontól a korszerű hormonké-szítményekig, Dr. Bártfai György – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. április 24.: A férfiasság meghosszabbítható, Dr. Pajor László – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. május 8.: Daganatkeltő mikrobák, gyógyító mikrobák: az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroor-ganizmusok, Dr. Buzás Krisztina – tudományos főmunkatárs SZTE FOK

Az előadások az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) kongresszusi termében kezdődnek a fenti napokon 18 órakor.

További információ: http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem-szeged

Ha valamely előadáson nem tud részt venni az érdeklődő, akkor a televíziós felvételt online vetítés formájában a www.u-szeged.hu/szabadegyetem oldalon tekintheti meg az előadást követő hét közepétől. A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszter előadásait ugyanis dokumentációs céllal rögzíti az SZTE MédiaCentrum SZTEtelevíziója.

A korábbi szemeszterek előadásáról is készült televíziós felvétel. Ezek megtekinthetőek az SZTE honlapján ( http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem-szeged/korabbi-szemeszterek/szemeszter?objectParentFolderId=3801).