Húsz évvel ezelőtt, 1993-ban indította el a szegedi egyetem Angol Tanszéke nemzetközi ikonológiai konferenciasorozatát European Iconology East and West címmel. Szőnyi György Endre professzor főszervezőként azt a célt tűzte ki, hogy összehozza a szimbólum- és ikonológiai kutatások fő szakértőit keletről és nyugatról. Akkor még jelentős különbségek érződtek kelet és nyugat között, fontos feladat és jelentős kihívás volt a nemzetközi kutatótáborokat összeszervezni – tudtuk meg Kiss Attilától, az Angol Tanszék vezetőjétől, a konferencia társszervezőjétől.

Hozzátette: az ikonológia nemcsak a laikus olvasó számára ismert ikonok kutatását jelenti, hanem általában véve a szimbolikus kifejezésmódok, a hagyományalapú kulturális reprezentációk kutatását értjük alatta, ahogyan ezt az Angol Tanszék Ikonológia és műértelmezés című, a JATE Press által gondozott kiadványaiban is olvashatjuk. Az ikonológiai kutatások egyik legfontosabb kihívása, hogy nemcsak interdiszciplinárissá, hanem inter- vagy transzregionálissá is tegyék a diskurzust, azaz minél több ország és szakterület szakembereit igyekeznek összefogni.

Ennek szellemében az idei tudományos seregszemle egy még nagyobb szabású, transzregionális konferenciasorozat része volt, mely az Iconology Old and New: Transregional Conference on the Move címet viselte. A szintén Szőnyi György Endre professzor által szervezett rendezvénysorozat Rijekából indult május 23-án, majd háromnapos konferencia után a budapesti Közép-Európai Egyetemen folytatódott, ahol többek között olyan világhírű professzorok tartottak előadást, mint W. J. T. Mitchell professzor, aki a legfőbb elméletalkotója annak a ’90-es évekbeli tudományelméleti és módszertani változásnak, amit képi vagy vizuális fordulatnak nevezünk. Munkássága azóta is meghatározza az ikonológiai és szimbólumkutatással kapcsolatos gondolkodást – magyarázta Kiss Attila. Mitchell professzor egyik legérdekesebb elgondolása, hogy elérkeztünk a bioképek korszakába, mikor a klónozással, géntechnológiával már nem csak élőnek vélt, vagy élni látszó képek másolatait próbáljuk adni, hanem valóban élő organizmusok pontos képmását.

Május 29-én megérkezett Szegedre a transzregionális konferencia, ahol szintén világhírű előadók tartottak plenáris előadásokat, így például Marina Warner, aki nemcsak ismert regényíró, hanem jeles szimbólum- és mítoszkutató is. A vizuális kultúrakutatásban immár alapműnek számít Szűz Máriáról és a Mária-kultuszról írt munkája. Szegeden az iszlám kultúra összetett dzsinn-ábrázolásairól beszélt, az előadást követően a közönség az iszlám és a magyar folklór „ikonjai” közötti párhuzamokat vette számba.

A tudományos tanácskozás igazi nemzetközi voltát az is jelzi, hogy előadók érkeztek többek között Belgiumból, Angliából, Németországból, Csehországból, Törökországból, Spanyolországból, Észtországból, Amerikából és Kanadából is. A szegedi konferencia egyik érdekes kulturális eseménye egy valódi zenei csemege volt: Thomas Mitchell professzor felesége, a zeneszerző, fuvola- és előadóművész Janice Misurell-Mitchell lépett fel a Korzó Zeneházban. A művésznő a fuvola, az előadói és énekhang kombinációjával kísérletezik, szegedi fellépésén többek között Allen Ginsberg kultikus verséhez, az Üvöltéshez komponált darabját hallhatták az érdeklődők.

Az ikonológia transzregionális fordulata Szegeden - GALÉRIA

Arany Mihály