A három részből álló filmvetítéseket Bellon Tibor személyéről, munkásságáról való megemlékezésekkel kötötték egybe. Október második szombatján – mely a tanszéken hagyományosan öregdiáktalálkozó – egy emlékezőkonferenciát is szeretnének szervezni.

Bellon Tibor 1989-ben – Ferenczi Imre tanszékvezetése alatt – került a néprajzi tanszékre. Elsősorban folkloristaként tevékenykedett, a tárgyi néprajz, anyagi kultúra, társadalomnéprajz témakörök oktatására hívták meg, miközben a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója volt – magyarázta Simon András, a SZAB Néprajzi Munkabizottságának elnöke, tanszékvezető-helyettes. Ferenczi Imre még abban az évben váratlanul elhunyt, ekkortól két évre Bellon Tibor megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett, és nagy szerepe volt abban, hogy fennmaradt az intézmény. Később – Juhász Antal után – 1998 és 2002 között töltötte be a tanszékvezetői tisztséget. A kilencvenes években a Szegedi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottságának elnöke is volt.

Nagykunság

Az oktatóra, kollégára, kutatóra és barátra emlékezünk, akinek hiányát most is érezzük – mondta el Barna Gábor tanszékvezető, aki közel negyven éven át állt kapcsolatban Bellon Tiborral. A néprajztudós több területen példamutató munkásságot folytatott a huszadik század második felében. Foglalkozott például történeti néprajzzal, jóllehet ő maga magyar-néprajz szakon végzett, de részben gimnáziumi, részben egyetemi tanulmányai folytán, illetve a karcagi első munkahelye miatt is a történeti források néprajzi értelmezési lehetőségei felé fordult a figyelme. Még gimnáziumban tanította őt Varga Gyula, a későbbi néprajzos muzeológus, történész, a Szabó István-féle történeti iskola egyik legkiválóbb képviselője. Bellon Tibor tőle tanult szemléletet, majd fiatal kollégaként együtt is dolgozhatott korábbi tanárával.

A karcagi múzeumba kerülve rádöbbent arra, hogy Györffi István és Szűcs Sándor néhány írását leszámítva semmit nem tud a kor embere a kunokról, a nagykun városok történetéről, gazdálkodásuk, kultúrájuk alakulásáról, ami azért volt nagyon érdekes, mert a jobbágyfelszabadításig a Nagykunság sajátos helyzetben volt. Ezen a kiváltságos területen – mai szóhasználattal élve – szabadparaszti fejlődés indulhatott meg a feudális közegben – tudtuk meg Barna Gábortól. Bellon Tibor elkezdte vizsgálni a nagykun városok tanácsi jegyzőkönyveit. Az, hogy e városok – főként pedig Karcag – életének részleteit jól ismerjük, elsősorban Bellon Tibornak köszönhető.

Ártér és népművészet

Kapcsolatba került a kulturális ökológiával is. A Nagykunságon keresztülfolyó Tisza, Körösök, Berettyó árvizeit is kezelték az itteni városok, közmunkával ügyesen kihasználták – nem leigázták – a természetet. Külön figyelmet szentelt a folyómenti, ártéri gazdálkodásnak, jó terep volt számára a Latorca környéke, ez volt ugyanis az utolsó folyó, amit az 1960-as években szabályoztak. Később az egész Tisza-völgyét vizsgálta, ebből írta első fogalmazványban maradt nagydoktori értekezését, mely posztumusz munkájaként a Tisza néprajza címmel jelent meg.

Karcagra kerülve találkozott Kántor Sándorral, a számos díjat nyert magyar népművész fazekassal, rajta keresztül került szoros kapcsolatba a tárgyalkotó népművészettel, évtizedeken keresztül volt tagja annak a zsűrinek, amely a népművészet mestere díjat is adományozta. A népművészet minden ágában – persze hangsúlyosan a fazekasság, illetve az agyagművesség területén – az egyik legelismertebb szakember lett.

Gyökerek

Nem filmesnek készült, de a néprajzi filmezésben is tapasztalatokat szerzett Bellon Tibor. A Magyar Televízió, majd később a Duna Televízió által vetített néprajzi dokumentumfilm-sorozatoknak – mint a Gyökerek, illetve a Tisza – néprajzi szakértője volt, illetve riporterként az adott tájon irányította a beszélgetéseket, a Gyökerekben hallható a hangja is – sorolta Simon András. Az egész Kárpát-medencét bejárta a tévésekkel, nagy terepismeretre tett szert, és ezt a tapasztalatot is felhasználta, mikor a szegedi egyetem hallgatói számára egy-egy területet kiszemelt néprajzi kutatási gyakorlatra. Remek kapcsolatépítési képességgel rendelkezett – mesélt tovább Barna Gábor. Érdeklődési és kutatási területeit természetesen bevonta az oktatásba is: élményszerű órákat tartott. Meghívták az ökológiai tanszékre is vendégoktatónak, a kar különböző intézetei szívesen kérték fel tanulmányút-vezetőnek. Sokoldalúan művelt ember volt, óriási lemezgyűjteményt tudhatott magáénak, szerette a komolyzenét, a népzenét, a nótákat, kiváló társasági ember volt, és nagyon jól tudott főzni is.

Bellon Tibor 2002-ben szeptemberében, 61 éves korában váratlanul hunyt el.

SZTEpress