A Magyar Germanisták Társaságát 1994-ben alapították a magyarországi germanisztikai kutatás és oktatás támogatására és harmonizálására, valamint a hazai szakma érdekeinek képviseletére. Első elnöke Vizkelety András professzor volt, aki 2004 óta a társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Évente tartanak GuG-közgyűlést, amit mindig összekötnek egy kis konferenciával is.

Nemcsak a német irodalom és kultúra tartozik a germanisztika témaköreibe. A tudományterület magában foglalja a régi germanisztikától az újabb korig terjedő kutatásokat, illetve a német nyelvű országok mellett a skandinavisztikát, a néderlandisztikát, a fríz és jiddis nyelv- és irodalomtudományt is. Általában a tagok, illetve az elnökség tagjai között is mindig található ezen területek szakemberei közül is legalább egy-egy – tudtuk meg Horváth Gézától, a szegedi Germán Filológiai Intézet vezetőjétől, a GuG soros elnökhelyettesétől.

A tanácskozás megrendezésére a hat főből álló elnökség kéri fel a germanisztikai intézeteket – a szervezés és lebonyolítás az elnökhelyettes feladata. A mostani periódusban a szegedi Germán Filológiai Intézet ad három fontos elnökségi tagot: az elnöki tisztséget Bassola Péter nyelvészprofesszor tölti be, elnökhelyettesként Horváth Géza intézetvezető, irodalomtörténész, titkárként pedig Kispál Tamás német nyelvészeti tanszéki oktató tevékenykedik. Tavaly részben ezért is Szegedre esett a választás. A szokásos közgyűlési programok, mint az évkönyv, illetve a pénzügyi helyzet megbeszélésén túl egy reprezentatív rész is társul a közgyűlésekhez. Kétévente egy fiatal tehetséges germanista tudós, kutató pályázat alapján kapja meg a Vizkelety professzor által alapított Gragger Róbert-díjat. A köztes években pedig egy tapasztalt, nemzetközileg is elismert szakember – nyelvész, irodalmár, történész – veheti át a Pro Germanistica Hungarica Emlékérmet.

Idén fő téma az osztrák irodalom és kultúra volt, több okból is. Az országban 1993-ban először Szegeden jött létre az Osztrák Könyvtár, majd ezután alakult meg az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék – Magyarországon mindmáig intézményesített formában a szegedi az egyetlen olyan intézet, amelynek ilyen tanszéke is működik. A kezdetektől Csúri Károly tanszékvezető professzor munkája vitte előre az osztrák kultúra ügyét, szűk egy éve pedig Bombitz Attila, a kortárs osztrák irodalom elismert kutatója vette át a tanszék vezetését.

A közgyűlés szokásos protokolláris részeire június 1-jén került sor, a délutáni programokon a szegedi intézettel évek óta együttműködő Salzburgi Egyetemtől Wolfgang Hackl professzor tartott előadást, aki a GuG társintézménye, az Osztrák Germanisták Társaságának elnöke. A másik előadó Helmut-Heinz Lüger professzor volt, aki Herder-professzúrával a tavaszi félévet a szegedi intézetben töltötte. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a budapesti Osztrák Kulturális Fórum (OKF) igazgatója, Elisabeth Kornfeind – az OKF nagyvonalúan támogatta is a rendezvényt.

Másnap pedig – a hagyományoknak megfelelően – a mindenkori rendezőintézmény mutatkozott be, így az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékről Bombitz Attila beszélt, valamint fiatal szegedi nyelvészek tartottak előadásokat.

 Arany Mihály