Két nap a hazai germanisztikáról

Idén június elején Szegeden tartották a Magyar Germanisták Társaságának (Gesellschaft ungarischer Germanisten, GuG) közgyűlését. Középpontban az osztrák irodalom és kultúra állt.

 

A Magyar Germanisták Társaságát 1994-ben alapították a magyarországi germanisztikai kutatás és oktatás támogatására és harmonizálására, valamint a hazai szakma érdekeinek képviseletére. Első elnöke Vizkelety András professzor volt, aki 2004 óta a társaság örökös tiszteletbeli elnöke. Évente tartanak GuG-közgyűlést, amit mindig összekötnek egy kis konferenciával is.

Nemcsak a német irodalom és kultúra tartozik a germanisztika témaköreibe. A tudományterület magában foglalja a régi germanisztikától az újabb korig terjedő kutatásokat, illetve a német nyelvű országok mellett a skandinavisztikát, a néderlandisztikát, a fríz és jiddis nyelv- és irodalomtudományt is. Általában a tagok, illetve az elnökség tagjai között is mindig található ezen területek szakemberei közül is legalább egy-egy – tudtuk meg Horváth Gézától, a szegedi Germán Filológiai Intézet vezetőjétől, a GuG soros elnökhelyettesétől.

A tanácskozás megrendezésére a hat főből álló elnökség kéri fel a germanisztikai intézeteket – a szervezés és lebonyolítás az elnökhelyettes feladata. A mostani periódusban a szegedi Germán Filológiai Intézet ad három fontos elnökségi tagot: az elnöki tisztséget Bassola Péter nyelvészprofesszor tölti be, elnökhelyettesként Horváth Géza intézetvezető, irodalomtörténész, titkárként pedig Kispál Tamás német nyelvészeti tanszéki oktató tevékenykedik. Tavaly részben ezért is Szegedre esett a választás. A szokásos közgyűlési programok, mint az évkönyv, illetve a pénzügyi helyzet megbeszélésén túl egy reprezentatív rész is társul a közgyűlésekhez. Kétévente egy fiatal tehetséges germanista tudós, kutató pályázat alapján kapja meg a Vizkelety professzor által alapított Gragger Róbert-díjat. A köztes években pedig egy tapasztalt, nemzetközileg is elismert szakember – nyelvész, irodalmár, történész – veheti át a Pro Germanistica Hungarica Emlékérmet.

Idén fő téma az osztrák irodalom és kultúra volt, több okból is. Az országban 1993-ban először Szegeden jött létre az Osztrák Könyvtár, majd ezután alakult meg az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék – Magyarországon mindmáig intézményesített formában a szegedi az egyetlen olyan intézet, amelynek ilyen tanszéke is működik. A kezdetektől Csúri Károly tanszékvezető professzor munkája vitte előre az osztrák kultúra ügyét, szűk egy éve pedig Bombitz Attila, a kortárs osztrák irodalom elismert kutatója vette át a tanszék vezetését.

A közgyűlés szokásos protokolláris részeire június 1-jén került sor, a délutáni programokon a szegedi intézettel évek óta együttműködő Salzburgi Egyetemtől Wolfgang Hackl professzor tartott előadást, aki a GuG társintézménye, az Osztrák Germanisták Társaságának elnöke. A másik előadó Helmut-Heinz Lüger professzor volt, aki Herder-professzúrával a tavaszi félévet a szegedi intézetben töltötte. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a budapesti Osztrák Kulturális Fórum (OKF) igazgatója, Elisabeth Kornfeind – az OKF nagyvonalúan támogatta is a rendezvényt.

Másnap pedig – a hagyományoknak megfelelően – a mindenkori rendezőintézmény mutatkozott be, így az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékről Bombitz Attila beszélt, valamint fiatal szegedi nyelvészek tartottak előadásokat.

 Arany Mihály

 

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

borito

Idén, immáron huszonkettedik alkalommal, újra jelenléti formában szervezi meg karunk Hungarológia Központja a Nyári Egyetemet. A program keretében július 18-tól a világ különböző országaiból érkeznek a karra külföldi diákok, hogy a négyhetes itt-tartózkodásuk alatt közelebb kerülhessenek a magyar nyelvhez és kultúrához. Az idei év különlegessége, hogy a Nyári Egyetemmel párhuzamosan egy másik, hasonló célú program is elindul, július 26-án. A Manitobai Egyetemmel való új megállapodás alapján tíz kanadai diák tölt majd el három hetet Budapesten és Szegeden – a kulcsfogalom itt a köztéri emlékezet lesz.