Több éves munka eredményeként 2026. március 22-én Győrben, a MENHÁZ épületében állandó kiállítás nyílt a győri zsidóság modernkori történetéről és örökségéről. A gólesz útjain – A győri zsidóság története című kiállításról a Szombat folyóirat számára a tárlat kurátora, Glässer Norbert, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék docense, a HDKE kutató munkatársa és Zima András, az OR-ZSE tanszékvezető egyetemi docense, a HDKE igazgatója adott interjút.
„A Menház gyönyörűen felújított alagsorában összeállított kiállítás pontosan ezt a zsidó polgári életvilágot mutatja be, azt, hogy milyen összefonódások voltak gazdasági, társadalmi, téren, az életmódot és a kölcsönhatásokat illetően, amelyeknek a Soá vetett véget, és amely a régi formájában már sosem volt képes talpra állni. De mégsem ér itt véget a történet, mert a kiállítás utolsó termében megismerhetjük a túlélők és leszármazottak útkeresését. Van, aki visszatért, mások akár az országon belül, akár a nagyvilágban találták meg a boldogulásukat. Mégsem szakadtak el győri gyökereiktől. Üres vitrinek várják itt a további tárgyi, szöveges felajánlásokat.” – írja a Szombat tudósítója, Polgár György.
Az állandó tárlat kialakításában közreműködött még a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeum (HDKE) részéről Ádám István Pál, Benedek Nóra, Biró Hajnalka, a kivitelezés a HEON-LAB stúdió munkája. A nem szokványos kiállítás a zsidó mindennapi életet emeli ki a lokalitás felől szemlélve, kapcsolathálóka, társadalmi beágyazottságot, kulturális azonosulásokat, szimbolikus törekvéseket mutat be. Szociálantropológiai és kulturális antropológiai szemlélet mentén társadalomtörténeti, ipartörténeti, helytörténeti és Oral History anyagokat forraszt össze, különös tekintettel a ma élő leszármazottak közösségére, valamint a helyi oktatási és turisztikai hasznosulásra.
„Jogosan merülhet fel az ide látogatókban a kérdés, hogy miért éppen egy olyan tudományos műhely foglalkozott a zsidó múlttal, amelynek feladata a holokauszt borzalmainak rekonstruálása és bemutatása. Stábunk egy interdiszciplináris kutatóműhely, amely számos aspektusból tudja megragadni a modern zsidóság életét. És ebben a kulcsszó az élet. A halált, a pusztítást és a veszteséget nem tudjuk megérteni, és ennek problémáját a következő nemzedékeknek felmutatni, ha nem ismerjük az életet, az azt alkotó sokszínűséget, amellyel ezek a közösségek a magyar és a közép-európai társadalomban voltak jelen. Az élet az, amely mentén a másikban felismerjük a hasonlót. Kiállításunk a Holokauszt Emlékközpont több éves munkáját foglalja magába, s a HEON-LAB dizájnercsapata révén öltözteti modern, letisztult, élményközpontú látvány köntösébe.” – emelte ki a megnyitón Grósz Andor, a MAZSIHISZ és a HDKE kuratóriumi elnöke.
A kiállítás koncepciójáról Glässer Norbert, a Szegedi Tudományegyetem docense beszélt. „„Világképekből, változó társadalomszerkezetekből indultunk ki. (…) A zsidóságot évszázadokon keresztül a messianisztikus várakozások jellemezték. Gyökeres változást a felvilágosodás és a premodern kor hozott a természetjogi szemléletével és az evilági társadalomjobbító törekvéseivel.” Elmondása szerint a zsidóságot hol elűzték, hol megtűrték, de mindig elkülönültek a városi társadalom többi részétől. Egészen a 19. század végéig volt ez így, amikor Győr város ipari és kulturális modernizációjának egyik mozgatórugójává válhatott, a nem zsidókkal közösen.” – emelte ki Polgár György.
A többek által megfogalmazott igény egy nyugat-magyarországi turisztikai útvonal megalapozása. Ezt különösen fontosnak tartotta Zima András, az OR-ZSE docense.
„Zima nem csak magában a kiállításban gondolkodik, hanem azon túlmenően. „Norbival el tudnánk képzelni, hogy be lehetne iktatni egy örökségturista útvonalba. Ha például valaki megnézi Chaszam Szájfer sírját Pozsonyban, az miért ne jönne el Győrbe megtekinteni a zsinagógát, a temetőt és ezt a kiállítást? A közelben van Bécs, Kőszeg, Sopron is.” Vagyis ki lehetne alakítani egy hasonló túraútvonalat, mint amilyen megvan az ország észak-keleti zugában. De az egynapos turistáknak is érdemes ide benéznie. Glässer azt reméli, hogy a helyi oktatásba is bevonják a tárlatot, például az iskolai holokauszt-emléknap kapcsán.” – tudósított a Szombat.
A Gólesz útjain jelenleg csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, de a jövőben folyamatosan is nyitva lesz a Menházban (Győr, Kossuth Lajos u. 24).
(Fotók: MAZSIHISZ, HEON-LAB)
