Generációk az információs társadalomban címmel tartanak konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (SZTE BTK). A június 21. és 22. közötti rendezvény középpontjában az infokommunikációs kultúra áll, amelynek a különböző korosztályokra tett hatását pszichológiai és szociológiai szempontok szerint is bemutatják az előadók.

A vonatkozó kutatások a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultak meg. Csernus Sándor, az SZTE BTK dékánja idézte föl köszöntőjében, hogy két év fél évvel ezelőtt tudatosan olyan komplex programmal kapcsolódtak be a kutatóegyetemi pályázatba, mely a bölcsész-, társadalom- és jogtudományokat igyekezett összefogni. Ez a lehetőség a megnyíló pluszforrásokkal együtt egyfajta „pozitív kényszert” jelentett a tudományos műhelyek között már korábban is létező együttműködések elmélyítésére. Széles és gazdag volt a megközelítések kínálata, melyekkel az információs társadalmat górcső alá vették az egyes kutatók, kutatócsoportok, a kibontakozó interdiszciplináris tudományos munka pedig a dékán szerint komoly előrelépést jelentett a kar portfólióját illetően. Csernus Sándor úgy fogalmazott: a TÁMOP-pályázat még értékelés alatt áll, ám már most is egyértelműen látható, hogy nemcsak az oktatásban és a kutatásban hozott sokat, de a tudománymenedzselés területén is fontos, a későbbiekben eredményesen hasznosítható tapasztalatokkal gazdagította az SZTE szakembereit.

A projektben 2012-ben megvalósult kutatásokban az SZTE BTK részéről a Szociológiai Tanszék és a Pszichológiai Intézet vett részt, melyek különböző aspektusokból vizsgálták és elemezték az információs társadalmat, illetve a különböző generációk és társadalmi csoportok infokommunikációs eszközökhöz történő hozzáférését. Feleky Gábor, a Szociológiai Tanszék vezetője elmondta: őket elsősorban az infokommunikációs kultúra érdekelte, ezért azt kutatták, hogy az egyes infokommunikációs eszközöknek milyen az elterjedtsége a különböző korosztályi, lakossági és területi metszetekben, kik rekednek kívül ezen a világon, s mindez milyen társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az egyes felhasználók mire és hogyan használják ezeket az eszközöket, lehetőségeket. Minden generációról készítettek felmérést az általános iskolásoktól kezdve a felnőttekig bezárólag, hogy korosztályi mérleget is lehessen vonni. Külön figyelmet fordítottak az esetlegesen felbukkanó szegedikumokra, szegedi sajátosságokra is – emelte ki az egyetemi docens.

Csabai Márta, a Pszichológiai Intézet vezetője arról szólt, hogy a program komoly hallgatói részvétellel zajlott, köszönhetően annak is, hogy olyan sajátos témát érintett, melyben tulajdonképpen maguktól a fiataloktól tanulnak a szakemberek. Elsődlegesen azt akarták megtudni, hogy az ifjak számára mit jelent az identitás, a felelősségvállalás, a felnőtti életbe való kilépés, a társas életben történő megjelenés, illetve az önkifejezés szempontjából az az infokommunikációs közeg, melybe gyakorlatilag ma már beleszületnek. Fontosnak tartották feltárni azokat a problémás viselkedési formákat, függőségeket is, melyeknek ez a környezet táptalajul szolgál. Az egyetemi docens elárulta: létrehoznak egy (jelenleg még fejlesztés alatt álló) információs tanácsadó portált is fiatalok részére Léleknavigátor néven, hogy ezen keresztül kapaszkodókat, stratégiákat nyújtsanak számukra az őket elárasztó információtömegben.

A kutatási eredményeket a két napon külön pszichológiai és szociológiai szekcióban mutatják be a BTK épületében. A rendezvény kínálatát a Kaleidoszkóp improvizációs színház előadása is színesíti.

 SZTEPress

A konferencián készült képgaléria itt megtekinthető