Hogyan mérik a kiválóságot a nemzetközi felsőoktatási térben?

A kiválóságot, a minőséget számos módszerrel mérik a nemzetközi felsőoktatási térben.

A hazai felsőoktatási intézmények között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) elérte a hazánkban megszerezhető legnagyobb elismerést: Magyarország Kiváló Kutatóegyeteme (Research University of National Excellence). Ezzel a minősítéssel és címmel együtt jár az is, hogy az SZTE a „nemzetköziesedés” jegyében dolgozik. E törekvés megfelel az Európai Felsőoktatási Térség irányelveit elvárásaiba beépítő Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szempontjainak – tudtuk meg Csóka Ildikótól az SZTE minőségügyi vezetőjétől. Az intézményen belüli egységek – például az SZTE karainak – szakmai akkreditációját is folyamatosan végzik.

A „nemzetköziesedésben” elért eredmények egyik mérőeszköze a különböző nemzetközi felsőoktatási rangsorokban megszerzett helyezés. E szempontból számos figyelemre méltó eredményt ért el az SZTE. (Az erről szóló összefoglaló az SZTE honlapján elérhető: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2013-december/folyamatosan-elokelo) A nemzetközi toplistákra való odafigyelés mellett azonban a másik, a nemzetközileg elfogadott külső akkreditációs eszközökkel történő megmérettetést is fontosnak tartja az SZTE vezetése. Ezért úgy döntött, hogy a 2013/2014-es tanévben részt vesz az European Universities Association (EUA) által működtetett intézményértékelési programban (Institutional Evaluation Program, IEP).

Miért méreti meg magát az SZTE egy nemzetközi szervezettel?

„Intézményünk igénybe kívánja venni, és támaszkodni kíván az EUA tapasztalataira, melyeket számos európai és Európán kívüli országban végzett felsőoktatási intézményértékelés kapcsán szereztek. Részvételünktől annak külső elemzését várjuk, hogy az általunk megfogalmazott intézményfejlesztési és minőségi célok, valamint az elérésük érdekében tett erőfeszítéseink nemzetközi viszonylatban hogyan értékelhetőek” – hangsúlyozta Csóka Ildikó. Az SZTE minőségügyi vezetőjétől megtudtuk: a nemzetközi akkreditáció szakmai előzménye, hogy az SZTE Intézményfejlesztési Tervének egyik hangsúlyos elemévé tette a nemzetköziesedést. E cél elérésében – a nemzetközi rangsorokon történő pozíciók megtartása mellett – ez az Európai Felsőoktatási Térség irányelvei alapján működő független minősítő szervezet általi értékelés segítségül szolgálhat. Az akkreditációban az SZTE részvétele önkéntes. „Az önellenőrzéshez szükséges dokumentációt összeállította az az önellenőrző csoport, amely munkáját az SZTE rektora, Szabó Gábor megbízásából végzi.”

Mit kell tudni az EUA tevékenységéről?

A nemzetközi akkreditációval foglalkozó „European Universities Association” (EUA) brüsszeli központú szervezet. 1994 óta végzi a felsőoktatási intézmények értékelését. (Az értékelt intézmények listája megtekinthető a www.eua.be oldalról). E szervezet az önértékelésre jelentkező felsőoktatási intézmény működési rendjének teljességét átvilágítja.

Az EUA tagja az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) és az EQAR (European Quality Assurance Register for Higher Education) szervezetnek. E szervezetek működésének jelentőségét kifejezi, hogy néhány éve Európán kívüli egyetemekre is kiterjesztették tevékenységüket. Így például az ENQA folyamatosan vizsgálja a nemzeti akkreditációs bizottságok működését, a Doktori Iskolák értékelését is végzik. Munkájukról, eredményeikről számos felsőoktatás minőségmenedzsmenttel kapcsolatos publikációt adnak ki, illetve hírlevelet jelentetnek meg.

Ki vett részt eddig Magyarországról az EUA minősítésében?

Az SZTE elődjeként a JATE 1996-ban vett részt ebben a programban. Magyarországon, a Debreceni Egyetem 1997-ben vetette alá magát ilyen „átvilágításnak”. A legutóbbi magyar felsőoktatási intézményértékelés 2008-ban a Corvinus egyetemé volt.

Mikor kezdődött, meddig tart a szegedi egyetemen az EUA- átvilágítás?

Az „Institutional Evaluation Programme” – ban az SZTE a 2013/2014 tanévben vesz részt.

„A programban való részvételre 2013. június 30-án regisztráltunk” – nézett a dokumentumokra Csóka Ildikó. Az SZTE minőségügyi vezetője az EUA-programhoz szükséges brüsszeli tájékoztatókon és munkamegbeszéléseken vértezte fel magát a szükséges ismeretekkel.

„Az SZTE Szenátusa elfogadta a programban való részvételt és felhatalmazza a rektort az önértékelő munkacsoport kinevezésére és a szükséges intézkedések megtételére. A munkacsoport az önértékelést az EUA által megadott irányelv alapján 2013. decembere és 2014. februárja között végezte el. Az angol nyelvű önértékelési dokumentumot 2014. február 17-én küldtük el Brüsszelbe” – nézett a határidő naptárába az SZTE minőségügyi vezetője.

Az EUA értékelő bizottsága az első látogatásán, 2014. március 16-18. között áttekintést kap az SZTE működéséről, ellátogat a Klebelsberg Könyvtárba. Nagyító alá teszi az SZTE Általános Orvostudományi Kar, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar doktori iskolái, illetve az SZTE Bölcsészettudományi Kar működését. A nemzetközi szakértők találkoznak az intézményi egységek vezetőivel, néhány oktatójával, kutatójával, valamint a hallgatók közül a TDK-dolgozatok szerzőivel és más képviselőkkel.

A 2. értékelő bizottsági program 2014. áprilisának második felében esedékes.

Az SZTE-t „átvilágító” értékelő bizottság írásos jelentése várhatóan 2014 júniusának elejére készül el.

Mit tartalmaz az SZTE önértékelési dokumentuma?

A dokumentum a minőségfejlesztési ciklus (PDCA ciklus néven ismert) alapján mutatja be az SZTE céljait és tervezési folyamatait (Plan); az intézmény működését (Do); a monitoring rendszert (Check); valamint a visszacsatolási mechanizmusokat és a belőlük következő beavatkozásokat (Act), amelyek a következő fejlesztési ciklus kezdetét alapját jelentik – tudtuk meg Csóka Ildikótól.

„E nemzetközi értékelés tehát az intézmény működését veszi górcső alá. Ezért az önértékelés során át kellett tekintetünk az intézmény értékrendjéből, küldetéséből levezetett – az egyes területekre – például intézményi menedzsment, stratégia, emberi erőforrások, kiemelt folyamataink: oktatás, kutatás – specifikus célokat. A dokumentum alapját az SZTE 2012-2016 közötti időszakra elfogadott Intézményfejlesztési Terve képezi; az ebben megfogalmazott fő stratégiai célokat mutatja be” – mondta a minőségügyi vezető.

„A következő fejezetben az értékelik, hogy az adott célok elérése érdekében milyen folyamataink vannak; hogyan érjük el a célok megvalósulását.

A 3. fő fejezet foglalkozik a monitoring rendszerrel, azaz annak bemutatásával, hogy milyen ellenőrzési/minőségbiztosítási folyamataink vannak annak mérésére, hogy hol tartunk céljaink elérésében. Vagyis megjelöljük az indikátorok, a hallgatói és dolgozói elégedettségmérések rendszerét.

A 4. fejezet a monitoring rendszer működését írja le röviden; milyen időközönként és milyen eszközökkel adunk visszajelzést a működéssel kapcsolatos mérési eredményeinkről” – ismertette a dokumentum főbb részeket. Hozzátette: 31 táblázat illetve ábra adja a háttér információkat az egyes pontokhoz.

A dokumentum tartalom jegyzéke szerint a Bevezetést követő alcímek: Az önértékelési munka bemutatása. Az intézmény bemutatása. Az egyetem története. A Szegedi Tudományegyetem jelene. Az egyetem képzési kínálata. Az egyetem kutatási tevékenysége. Az intézmény fenntartása, autonómiája. A Szegedi Tudományegyetem intézményi önértékelése. Az SZTE értékrendje, küldetése és célrendszere. A Szegedi Tudományegyetem célja, küldetése, jövőképe. Az egyetem céljai az Adottságok területeken. Intézményi menedzsment (vezetés, irányítás, kormányzás): Stratégia és minőségfejlesztés ; Emberi erőforrások; Erőforrások. Az intézmény meghatározó / kiemelt folyamatai. Az intézmény oktatási-képzési folyamatai. Az intézmény kutatási folyamatai. Intézményi folyamatok a gyógyítás területén. Partnerkapcsolatok, kapcsolatmenedzsment. Társadalmi hatás, 3. misszió. Az intézményműködés értékelése. Az intézményi működés, az „Adottságok” értékelése. Intézményi menedzsment (vezetés, irányítás, kormányzás). Stratégia és minőségfejlesztés . Emberi erőforrások. Erőforrások. Pénzügyi erőforrásokkal való gazdálkodás: Infrastrukturális erőforrásokkal való gazdálkodás. Az intézmény meghatározó / kiemelt folyamatai. Az intézmény oktatási folyamatai és képzéstámogató tevékenységei. Az intézmény kutatási folyamatai és tudománymenedzsment támogató tevékenységei: Intézményi folyamatok a gyógyítás területén; Partnerkapcsolatok, kapcsolatmenedzsment. Társadalmi hatás, 3. misszió. Az intézmény minőségértékelési gyakorlata. A minőségirányítási rendszer modellje és működése. A minőségértékelési módszerek bemutatása. Minőségbiztosítási/minőségértékelési módszerek alkalmazása az SZTE egyes folyamatai során. A folyamatos fejlesztés stratégiai megközelítése. Folyamatos fejlesztés és javítás keretei. Az intézmény monitoring rendszerének gyakorlata. Összegzés.

Kik vettek részt a munkában, mibe kerül a nemzetközi akkreditáció?

A fentebb részletezett nagyszabású munkát az SZTE minőségügyi vezetője koordinálja, illetve az SZTE Minőségfejlesztési Iroda munkatársai segítik, bevonva a feladat elvégzésére fölkért munkacsoport tagjait. „A szakmai operatív támogató grémium: önértékelő munkacsoportban megoldott a dékánok, az oktató/kutatók, a gazdasági és műszaki főigazgatóság és a hallgatói képviselete is” – hangsúlyozta Csóka Ildikó, mikor megmutatta a munkacsoport egyik találkozóján készült fényképeket. Hozzátette: a finanszírozási forrás a „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfolió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon” című TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 pályázat Minőségfejlesztés alprojektje.

Milyen eredmény várható az EUA-programban való részvételtől?

„Látványos eredmény, hogy 5 éven át használhatja az SZTE minden egyetemi felületen, információs anyagon az ‘Evaluated by – Institutional Evaluation Programme’ logót” – kezdte a felsorolást Csóka Ildikó. „Az intézmény működésről szóló nemzetközi visszajelzések is segítik az SZTE minőségfejlesztési programjának kialakítását. Arról nem is beszélve, hogy tapasztalatot szerzünk a nemzetközi akkreditációs folyamatban. Meggyőződésem: a nemzetközi ’benchmarking’ segíti intézményünk fejlődését és nemzetközi színtéren történő további szereplését” – érvelt az SZTE minőségügyi vezetője. „Ha az SZTE-t ’megméri’ és a logója viselésére méltónak találja egy nemzetközi szervezet, annak következménye lehet, hogy külföldről több oktatók, kutató és hallgató érkezik Szegedre.” E nemzetközi akkreditáció birtokában könnyebb megmutatni a világnak, hogy külföldről is érdemes a Szegedi Tudományegyetemre jönni tanulni és megéri részt venni az itteni képzésekben, az oktató és kutatómunkában.

SZTEinfo