2014-ben csaknem ugyanannyian szerezték meg az élettudományok és a műszaki tudományok területéről a címet: az előbbi kategóriában 32-en, az utóbbiban 34-en. A társadalom- és bölcsészettudományok művelői közül 24-en vehették át a doktori címet igazoló oklevelet – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A legtöbben az orvosi tudományok osztálya, a filozófia és történelemtudományok osztálya, valamint a műszaki tudományok osztálya képviseletében lettek az Akadémia doktorai. A kutatónők száma (13) a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Az oklevelüket átvevő kutatók között idén a legfiatalabb csupán 34 éves, míg a legidősebb 78. Az új akadémiai doktorok között három olyan tudós is van, aki a korábbi években az MTA Lendület kiválósági pályázata nyerteseként alapíthatott önálló kutatócsoportot: Ősi Attila paleontológus, több gerinces őslény felfedezője, Tapolcai János, aki az optikai hálózatok megbízható működéséhez kapcsolódó problémákat vizsgált és adott a megoldásukra módszereket, valamint Tusor Péter, aki a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját kutatja.

Az SZTE tizenegy kutatója kapta meg az MTA doktora címet - GALÉRIA

A Szegedi Tudományegyetemről az alábbi kutatók vették át az MTA doktora oklevelet: Bartók Tibor Sándor (Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet), Deák Ágnes (Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék), Galbács Gábor (Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék), Gingl Zoltán (Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Műszaki Informatikai Tanszék), Jelasity Márk (Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport, MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport), Karsai László (Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék), Kató Zoltán (Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék), Nemes Attila (Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ), Rakonczai János (Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék), Szatmáry Károly (Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszék), Zimonyi István (Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Középkori Egyetemes Történeti Tanszék).

Lovász László, az MTA elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, az új akadémiai doktorok vezető kutatókként felelősséggel tartoznak azért, hogy Magyarországon továbbra is magas szintű kutatások folyjanak. Feladataikat sorolva az MTA elnöke közös létérdeknek nevezte a tudományos utánpótlásképzésben való aktív részvételt, illetve a tudományos eredmények közvetítését a társadalom felé, egyben cselekvő közéleti szerepvállalásra is biztatta a jelenlévőket.

Az MTA doktora cím, amelyet a tudományos fokozattal már rendelkező kutatók pályázhatnak meg, a tudományos előmenetel feltételét jelenti az akadémiai kutatóintézetek hálózatában és a felsőoktatási intézményekben. A cím birtokosai választhatók a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjaivá. Az akadémiai intézményrendszer megújításához kapcsolódóan az MTA 182. rendkívüli közgyűlése 2011-ben döntött a doktori szabályzat módosításáról, aminek nyomán megváltozott a doktori cím követelményrendszere és eljárásrendje. A 2013. szeptembertől életbe lépő új szabályok – a kiválóság és teljesítmény elvét következetesen érvényesítve – a korábbinál szigorúbb feltételeket írnak elő a pályázóknak, és szélesebb nyilvánosság számára engednek betekintést a bírálati folyamatba. Az ügymenet ugyanakkor egyszerűsödött, illetve a pályázatok benyújtása folyamatossá vált.

SZTEinfo

Képek: MTA.hu