Elsőként Asztalos Kata, az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója beszélt a zenei képességek online méréséről. Másodjára két PhD-hallgató szemléltette kutatási területét, Kiss Renáta és Török Tímea, akik szintén az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola doktoranduszai. Ők Az olvasás képességeinek diagnosztikus mérése és fejlesztése címmel tartották meg előadásukat. Az est utolsó előadója, Pásztor Attila, aki szintén az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, Képességfejlesztés számítógépes játékokkal címmel mutatta be munkáját.

Zenei képességek online mérése

Asztalos Kata előadása elején felhívta a figyelmet a zene és az ének-zene tantárgy szeretete közötti különbségekre. A hallgatóság körében végzett rögtönzött felmérés is megerősítette, míg a zenét minden ember szereti, az ének-zene tantárgy kedveltsége az iskolai éves során rohamosan csökken. Kutatásaiban a tantárgy értékelési kultúrájának gazdagítására törekszik online diagnosztikus zenei képességteszt alkalmazásával, amelynek lényege, hogy a diákok teljesítménye külső viszonyítási pontokhoz mérhető, ezáltal lehetőség nyílik a tudatos, megalapozott egyéni és csoportos fejlesztésre.

Az előadó természetesen azt is megválaszolta, hogy miért van szükség a zenei képességek fejlesztésére. Kutatásai alapján kimutatható a zenei teljesítmény és az iskolai érdemjegyek mint kognitív változók közötti összefüggés, elsősorban a reál tantárgyakkal, irodalommal, nyelvtannal és idegen nyelvvel. A szocioökónomiai háttérváltozók vizsgálatakor megmutatkozik, hogy míg a muzikalitás függ a szülők legmagasabb iskolai végzettségétől és a diák otthonában megtalálható könyvek számától, nem mutat kapcsolatot olyan változókkal, amelyek a család anyagi helyzetét jellemzik.

Asztalos Kata elmondása szerint 2013 óta kezdték el használni az online tesztjüket, ami hetvenhárom itemből áll, és már kettőezer-kilencszázhatvanegy diák töltötte ki. A teszt feladatai a zenei hallási képességeket mérik, azaz megoldásukhoz semmilyen előzetes tudás vagy ismeret nem szükséges, többségében a zenei jelenségek (ritmus, dallam, hangszín, hangmagasság, tempó…) összehasonlítására épülnek. Az előadás végén Asztalos Kata egy kis ízelítőt adott a teszt feladataiból a közönségnek, így mindenki felmérhette a zenei affinitását.

Az olvasás képességeinek diagnosztikus mérése és fejlesztése

Két előadó foglakozott Az olvasás képességeinek diagnosztikus mérése és fejlesztése témával, előbb Török Tímea, majd Kiss Renáta lépett a Sceince Café képzeletbeli katedrájára. Az előadásuk elején Török Tímea megteremtette a kontextust, és ezáltal feltárta, hogy miért is van szükség az olvasási képességek fejlesztésére. Lényegi pontként emeli ki, hogy a mai fiatalok nem szeretnek olvasni, sok esetben pedig szövegértési problémákkal küzdenek. Az olvasási folyamat komplex mivoltára hívta fel a figyelmet, olvasási stratégiákat említett. Elmondta, az olvasás nemcsak a szöveg értését jelenti, hanem műveleteket is végre kell vele hajtani, tehát az olvasás egy komplex tevékenység, ha megfelelően végzik. Megállapításait PISA-eredményekkel, valamint OECD-felméréssel támasztotta alá. Elmondása szerint Magyarországon 20 százalék körül van azon 15 éves diákok aránya, akik szövegértési problémákkal küzdenek. Ehhez társul továbbá, hogy a 8-14 éves tanulók egyáltalán nem motiváltak az olvasásban. Valamint a 18 év felettiek 60 százaléka nem olvasott semmilyen könyvet az elmúlt egy évben.

Az adatok alátámasztják, hogy szükséges az olvasás hátterében álló tényezőket górcső alá venni. Kiss Renáta – folytatva az előző prezentáló munkáját – az olvasás kognitív faktorait, és azok mérőeljárásait ismertette.

Renáta először bemutatta, hogy milyen irányvonalat követtek, amikor kifejlesztették az olvasási képességek diagnosztikus mérésére alkalmas online feladatsort. A kognitív képességek fejlesztését tartották fő szempontnak. A tesztsor, melyet interaktív módon be is mutatott a hallgatóságnak, nemcsak az olvasási készségek személyre szabott fejlesztését igyekszik biztosítani, hanem az ezzel kapcsolatos esetleges deficiteket kiszűrni kívánja, mint például a diszlexia. A deficit meghatározásában nagy segítséget jelent, hogy a teszt mind a vizuális, mind az auditív ingerekre is épül. Nemcsak egy hangfájl kísérete nélküli, kattintáson alapuló feladatsort tárt elénk az előadó, hanem számos szakaszában, az online platform segítségével hangfájl segíti a gyermeket a feladat megoldása során.

A Neveléstudományi Doktori Iskola két hallgatójának, Kiss Renátának és Török Tímeának célja az online játékos mérőkörnyezet kialakítása, az olvasási képességek fejlődésének felmérése, valamint a fejlődések előkészítése innovatív környezetben.

Képességfejlesztés számítógépes játékokkal

Pásztor Attila egy érdekes területébe fogott a neveléstudománynak: a digitális játékok oktatási célú alkalmazásának, elsősorban a gondolkodási képességek fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja. A 21. században felnövő digitális bennszülöttek életének szerves része a számítógép, valamint a különböző multimédiás eszközök használata. Kézenfekvőnek tűnik tehát a digitális játékok oktatási célú felhasználása, hiszen ezek az alkalmazások olyan nyelven szólnak a mai kor gyermekeihez, amit könnyen megértenek. Ugyanakkor amellett is érvelhetünk, hogy a digitális játékok oktatási célú alkalmazása nem más, mint kolosszális időpocsékolás, az iskola nem az a színtér, ahol a gyerekeknek számítógépes játékokkal kellene játszaniuk.

De miért is lehet hatékony egy digitális játék a gondolkodási képességek fejlesztésének tekintetében? Számos pedagógiai, pszichológiai elvet felsorakoztathatunk, többek között az interaktivitás és a manipuláció (aktív, felfedező tanulásra építő módszerek) vagy az automatikus visszacsatolás (elágazások, segítő instrukciók beépítése) lehetőségét. Emellett olyan gyakorlati előnyöket is megfogalmazhatunk, hogy a digitális játékokkal egy időben sok tanulót fejleszthetünk, valamint iskola és iskolán kívüli környezetben is hatékonyan alkalmazhatóak.

Vajon mennyire sikerült a felsorolt előnyöket kiaknázni?

A témával foglalkozó szakirodalom igen kiterjedt, azonban a digitális játékok oktatási célú alkalmazásának hatékonysága gyakran anekdotikus beszámolókon alapszik, amelyek módszertani problémáktól terhesek, így nehéz általánosításokat megfogalmazni. Pásztor Attila elmondása szerint a hatékonyak-e kérdésfelvetés helyett sokkal termékenyebb, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen feltételek mellett válhatnak eredményes oktatási eszközökké a digitális játékok. Az eddigi kutatások olyan érdekes eredményeket mutatnak, hogy például a gazdagabb grafika vagy a kerettörténetbe ágyazás nem feltétlenül növeli a hatékonyságot, mert elvonhatja a gyerekek figyelmét a megcélzott oktatási tartalomról. A megoldás az elsajátítandó tudás és a játék szórakoztató elemeinek megfelelő egyensúlyú integrációja lehet, azonban ez nem könnyű feladat, ennek módja játékról játékra is változhat. Összességében elmondható, hogy a technológia alkalmazása önmagában nem vezet megnövekedett eredményességhez, számos kérdést kell még megválaszolni.

Az elméleti bevezető után Pásztor Attila bemutatta a hallgatóságnak egy kísérletüket, melyben napközis foglalkozás keretében öt héten keresztül fejlesztették 3-4. osztályos tanulók induktív gondolkodását matematika tartalomba ágyazott játékosan fejlesztő gyakorlatokkal. A program minden gyakorló feladat után automatikus visszacsatolást adott a gyerekeknek, valamint segítő instrukciókkal segítette őket. A kísérleti csoport szignifikánsan többet fejlődött a kontrollcsoportnál, így a program eredményesnek mondható volt. A későbbiekben a fejlesztő játék motiváló hatását szeretnék növelni az audiovizuális elemek, valamint kerettörténet beépítésével.

Czakó Balázs