Az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke által szervezett Horváth István Károly Ókortudományi és Latin Nyelvi Verseny legkorábbi változata a ’90-es években indult útjára a makói József Attila Gimnázium latintanára, Gábor Andrásné jóvoltából – olvasható a tanszék honlapján. Az egység 2003-ban vette át és indította újra a kezdeményezést, amely most már 22 éve töretlen sikerrel zajlik és egyre nagyobb vonzerővel bír a középiskolás diákok számára. A versenyről a főszervezővel, Dr. Gellérfi Gergővel beszélgettünk.
Hogyan és mikor indult el a verseny?
A verseny most már több mint egy évtizede a Horváth István Károly Ókortudományi és Latin Nyelvi Verseny nevet viseli tanszékünk a 60-as években elhunyt legendás oktatója után. Eredetileg más néven indult, még 2003-ban. Én versenyzőként voltam itt először, igazából életemben először úgy jártam a BTK épületében, mint a latinverseny egyik versenyzője. Ezt, persze, minden évben el is szoktam mondani a döntőben. Az évek során aztán szépen növekedett a rendezvény – kezdetben Kasza Péter és Czerovszki Mariann kollégáknak köszönhetően.
Megyei verseny volt, ebből lett regionális, majd országos, és most már több mint tíz éve határon túli iskolák jelentkezését is várjuk, és szerencsére vannak is minden évben. A szervezői stáb többször változott, de Péter például a mai napig benne van, nyolc éve pedig én vagyok a főszervező. A hallgatóink minden évben segítenek nekünk lebonyolítani a versenyt, amiért nagyon hálásak vagyunk nekik.
Horváth István Károly
Mi a céljuk a versennyel?
Végül is a fő cél az, hogy
ezt a kicsi, de annál lelkesebb tudományágat, a klasszika-filológiát – amit persze a gimnazisták még nem is feltétlenül tudnak, hogy így hívnak, csak azt, hogy latinórára járnak –
próbáljuk valamelyest összetartani, erősíteni azokat a gimnáziumokat, ahol még tanítanak latint, onnan becsábítani először csak az egyetemi épületbe a versenyzőket, a diákokat, és bízni abban, hogy utána minél többen hozzánk jelentkeznek.
Hogyan sikerül elérniük a potenciális iskolákat?
Van egy kialakult kapcsolati hálónk és hirdetjük nyilvános felületeken is, tehát például különböző Facebook-csoportokban, ami a latinistákat összefogja. A kis tudományterületnek rengeteg hátránya van, de van néhány előnye is, például hogy
elég jól rálátunk arra, hogy hol tanítanak még latint a gimnáziumokban, illetve van egy címlistánk, amit egy-két évente megpróbálunk frissíteni. A versenyt kinyitottuk olyan értelemben, hogy
létrehoztunk egy harmadik kategóriát azzal a céllal, hogy az ókor iránt érdeklődő, de latinul nem tanuló, vagy csak szakköri keretek közt minimális óraszámban tanuló diákok is tudjanak nevezni. Ebben a kategóriában nincsenek nyelvi feladatok, hanem kizárólag kultúrtörténeti, művelődéstörténeti feladatok vannak, amelyek a klasszikus antikvitáshoz kapcsolódnak.
Hogyan épül fel a verseny?
A versenynek a két klasszikus kategóriája, ami a kezdetektől létezik, úgy épül fel, hogy három forduló van: van egy kultúrtörténeti, egy fordítási és egy latin nyelvtani forduló, előbbiben kiadott olvasmányok alapján kell fölkészülni egy-két témából. De mivel egyre inkább visszaszorul a latinoktatás a középiskolákban, az a döntés született, hogy nyissunk a latinul nem tudók irányába is, ami persze olyan szempontból is logikus, hogy most már sok éve lehet jönni az ókori nyelvek és kultúrák szakra latintudás nélkül is.
Mennyire észlelhető a verseny hatékonysága a hallgatók toborzása tekintetében?
A felvett hallgatóink 30-50 százaléka egykori versenyző, tehát merem állítani, hogy ilyen szempontból is van az eseménynek jelentősége. Az biztos, hogy
ez a középiskolákban való jelenlétünknek az első és legfontosabb eszköze. Előfordult nem egyszer, például a nyílt napokon, hogy odajött hozzánk valaki, és tudtuk, hogy ő versenyző – tehát hogy van egyfajta ilyen ismeretség, egy kapcsolat azokkal a gimnazistákkal, akikből a hallgatóink lesznek. Illetve van egy ilyen kultúrmissziós jelentősége is, hogy azoknak a diákoknak, akiket érdekel ez a téma, azoknak szervezzünk egy ilyen programot.
A verseny döntőjét 2025 márciusában szervezte meg a tanszék.
Mit ad még ez a verseny a diákoknak a megmérettetésen felül?
A verseny döntője itt van az épületben, vendégül látjuk a diákokat, a hallgatóink is itt vannak, beszélgetnek velük. Általában a teszt megírása és az eredményhirdetés között eltelik 4-5 óra, ott bemutatjuk a tanszéket, tavaly például kvízjátékot csináltunk – mikor mit találunk ki.
Próbáljuk egyrészt megmutatni magunkat, másrészt meg azt éreztetni velük, hogy amit ők csinálnak, az nem csak nekik számít, hanem az valóban egy fontos dolog.
Most már sok éve támogatja a versenyt a Nemzeti Tehetség Program, aminek köszönhetően nagy összegű könyvutalványokkal tudjuk jutalmazni a diákokat. Ezzel mégiscsak valamiféle bölcsészekhez méltó jutalmat kapnak a versenyzőink.
Országos szinten milyen hasonló fórumokról tudnak még?
Az OKTV mellett azt mondanám, hogy
három nagy latinversenyről tudunk a miénken kívül, akikkel együtt is működünk: például egyeztetünk minden évben, hogy az időpontok ne essenek egybe, és egyébként nemrég fogalmazódott meg Kasza Péterben egy – mondjuk úgy – szuperdöntő gondolata is: hogy jó lenne összehozni a négy verseny legjobbjait. Nyilván ki kell találni, hogy hogyan kivitelezhető ez, és az is lehet, hogy ebből végül csak egy találkozó lesz, de jó lenne egy ilyesfajta együttműködést is elkezdeni, mert nekem ez tényleg egy alapelvem klasszika-filológusként, hogy egy ilyen kis szakma tartson össze. Tehát van ez a másik három latinverseny középiskolásoknak, de ők nem riválisaink, hanem partnereink, pláne azért, mert minden verseny egy kicsit más jellegű. De ha pont olyan lenne, mint a miénk, azzal se lenne baj –
nem szeretnék az ország egyetlen latin versenyének a szervezője lenni, az nagyon rossz lenne.
Mely régiók vannak jelen a legaktívabban?
Két bázisa van a versenynek, egyrészt
a Szegedet is magába foglaló régió, másrészt pedig Budapest. Látjuk, hogy számít a földrajzi közelség, mert igaz, hogy csak egyszer kell idejönni a döntőre, de el tudom képzelni, hogy például Zalaegerszegről már meggondolják, hogy biztos szeretnének-e ezért Szegedre utazni. És akkor emellett van egy-két sziget: például Szolnokról, a Verseghyből már több győztesünk is volt az elmúlt években, Szekszárdról, a Garayból, Paksról, a Vak Bottyán Gimnáziumból és Pannonhalmáról is rendszeresen jönnek.
Illetve azokból az iskolákból, ahol vannak volt hallgatóink, onnan is jönnek diákok. Volt például egy olyan hallgatónk, akivel először úgy találkoztunk, hogy idejött versenyzőként, gimnazistaként, aztán hallgatóként segített a verseny lebonyolításában, végül pedig felkészítő tanárként jött vissza és hozta a diákjait. Ezek nagyon jó sztorik, és szerencsére nagyon sok ilyen történetünk van.
Jó néhány olyan középiskolai tanár kolléga van, akivel egyébként nem találkozunk, de van egy biztos pont, márciusban, a verseny döntője, amikor összefutunk. Tehát a szakmán belül is egy fontos kapcsolódási pont a verseny.
Péter úgy szokott fogalmazni, hogy ők, a középiskolai tanárok vannak a frontvonalban. Ők azért dolgoznak, hogy legyenek latinul tudó és az ókor iránt érdeklődő diákok, és nagyon fontos ezért velük is kapcsolatot tartanunk. Nagyjából minden évben próbálunk megszervezni egy fórumot, egy kerekasztal-beszélgetést a versenyévad zárásaként, ahova meghívunk középiskolai tanárokat, és kikérjük a véleményüket a versennyel kapcsolatban. Próbálunk folyamatosan fejleszteni, javítani, másrészt szakmódszertani kérdésekről, lehetséges együttműködésekről is szó van. Tehát ennek is fontos bázisa a verseny – hogy minden év márciusában, itt, a bölcsészkaron, az ország latinistái összefutnak egymással.
A Horváth István Károly Ókortudományi és Latin Nyelvi Verseny 2024/25-ös évadának megrendezését a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Tehetség Program NTP-TMV-24 pályázatának keretében 2.480.000 Ft összeggel támogatta. A 2024. 09. 01. és 2025. 08. 31. között megvalósított program célja a latin nyelv, valamint az ókori irodalom, történelem és kultúra ismeretének terjesztése a középiskolás diákok között.
Lengyel Nikolett / SZTE BTK
Képek forrása: SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék
