Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Auditórium Minimumában 2014. április 29-én Tomka Bélával, az SZTE BTK Legújabbkori Egyetemes Történelmi Tanszékének professzorával Rácz Lajos, az SZTE JGYPK a Regionális és Környezettörténeti Szakcsoport professzora beszélgetett az európai társadalomfejlődés kérdéseiről.
A beszélgetés gerincét Tomka Béla professzor két korábban megjelent kötete adta, a 2009-ben napvilágot látott Európa társadalomtörténete a 20. században, illetve a Routledge kiadó gondozásában megjelent A Social History of Twentieth-Century Europe. Ez utóbbi munkát a Choice Reviews az Outstanding Academic Title of 2013 díjjal is kitüntette.
A beszélgetés folyamán szóba kerültek a jóléti rendszer, a migráció által generált problémák, valamint többek között az urbanizációs folyamatok is. Rácz Lajos kiemelte a mű hiánypótló voltát, ugyanis kevés olyan releváns történelmi munka születik a témában, mely ilyen átfogó képet ad az évszázadról. Erre reflektálva kitértek a munka nehézségeire is, ugyanis azzal, hogy a könyv egy ilyen nagy történelmi periódust – az első világháborútól egészen napjainkig – ölel fel, óhatatlanul is nagy támadási felületet biztosít. A szerző a kötetben kilenc nagy egységben vizsgálta meg a társadalmi jelenségeket, melyeket történelmi összefüggésekbe ágyazott. Tomka Béla nemcsak egy koherens, adatokkal és tényekkel kooperáló monográfiát adott ki a kezei közül, a professzor nem titkolt célja az volt, hogy kötete jó referenciapontot jelentsen a rokon tudományterületek számára is.
A szerző – arra a kérdésre, hogy mi az a rész amelyet kihagyott a könyvből, és melyet utólag szívesen beemelt volna a kötetbe – elmondta, hibának tartja, hogy a magyar kiadásból kimaradt a társadalmi mozgalmak története.
A beszélgetés végén a könyvektől valamelyest eltávolodva Rácz Lajos aktuális társadalmi kérdéseket vetett fel, mint például az urbanizáció problémaköre, reflektálva egy nemrég a témában megjelent munkára, mely Budapest központi szerepét vizsgálja. Tomka Béla szerint Európában példátlan Magyarország centralizációja mind funkcióban, mind népességszámban. Európa nagyobb országaiban ezzel ellentétben a városok és a főváros között nincs ilyen szignifikáns eltérés, a városok között jobban megoszlanak a szerepek, ami a hatékony társadalmi és gazdasági működés alapja is.
Kétségtelen hogy aki kezébe veszi az Európa a 20. században című kötetet, nemcsak egy elmúlt kor lenyomatával ismerkedhet meg, de általa jobban megértheti a jelen társadalmi kérdéseit is.
Ottroba Anna