Az SZTE BTK évről-évre egyre több tanulmányi versenyt ajánl a középiskolások figyelmébe, aminek fontos szerepe van a Kar és a felvételihez közeledő diákok közötti kapcsolat kiépítésében is. A versenyekről Dr. Gellérfi Gergő adjunktussal, a Karon a közkapcsolatokért, a toborzásért, a BTK megismertetéséért es népszerűsítéséért dolgozó csapat tagjával beszélgettünk.

A szegedi Bölcsészkar számos más terület mellett kiemelt figyelmet fordít a középiskolások tehetséggondozására és a középiskolákkal való kapcsolattartásra is – mesélj, kérlek, e terület legfontosabb alkotóelemeiről!

Természetesen az első helyen a nyílt napokat, illetve az iskolák meglátogatását, az úgynevezett roadshow-t kell említeni – azonban sok más mellett sajnos idén ez is kissé máshogy lesz, mint azt megszoktuk. Fontos szerepe továbbá van a Kutatók Éjszakája színes bölcsészkari programkínálatának, a város lakóit a Karra invitáló nagyrendezvényeinknek, mint a Magyar Könyvkiadók Napja és a Bölcsészfesztivál, valamint az olyan nyilvános előadásoknak, mint az AudMax Esték. Emellett azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni a különböző, középiskolásoknak szóló tehetséggondozó versenyek fontossággát, amelyeknek köszönhetően a diákok egy-egy szakkal, egy-egy tanszékkel kerülnek közvetlen kapcsolatba.

Milyen versenyek szerepelnek a Bölcsészkar kínálatában?

Nagy örömünkre számos tanszék szervez különböző versenyeket középiskolásoknak, s reményeink szerint ezt a lendületet a járványhelyzet sem fogja megtörni. A teljesség igénye nélkül többek között: a Neveléstudományi Intézet prezentációs versenyt, az Ókortörténeti Tanszék történelmi és kultúrtörténeti csapatversenyt, a Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék tartalomkészítési versenyt, a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék pedig kreatív műveltségi versenyt rendez. Emellett a nyelvszakok is jeleskednek ezen a téren, olasz, angol és spanyol tanulmányi verseny is működik a Karon többek között.

Hogyan kell egy ilyen versenyt elképzelni? Tudnál erre példát mondani?

A nyelvszakok versenyei jellemzően a nyelvtudásra és a fordítási készségekre fókuszálnak, de nem minden esetben. A Hispanisztika Tanszék például évek óta kulturális versenyt hirdet, hogy ezzel hívja fel a spanyolul tanuló diákok figyelmét a spanyolajkú világ sokszínűségére. E versenyen fontos szerepet kap a digitális technikák alkalmazása és a csapatmunka. Tavaly például a 20-21. századi hispán világ ismert személyiségeiről kellett a digitális történetmesélés módszerével bemutatót készítenie a csapatoknak, amihez infografikát, videót, digitális képregényt, online magazint, idővonalakat is felhasználhattak. A versenyt a spanyol és latin-amerikai nagykövetségek is, illetve a Cervantes Intézet is támogatta. Egyébként szívemnek azért is kedves ez a téma, mert magam is versenyszervező vagyok, a Klasszika-filológiai és Neolatin Tanszék egy közel húszéves múltra visszatekintő tanulmányi versenyre várja minden évben a középiskolásokat.

Összefoglalnád röviden ennek a versenynek a történetét?

Az immár hosszú évek óta a Klasszika-filológiai és Neolatin Tanszék néhai legendás oktatója, Horváth István Károly nevét viselő latinversenyt Czerovszki Mariann és Kasza Péter kollégáim indították útjára 2003-ban Latinitas viva néven – egy makói szervezésű egykori versenyt felélesztve. Annak idején középiskolásként még én magam is indultam rajta. A HIK (ahogy mindenki hívja) folyamatosan növekedett, megyei versenyből előbb regionális, majd országos lett, s már jó ideje határontúli versenyzőink is vannak, sőt tavaly az egyik győztes is egy szabadkai diák lett. A verseny és a szervezőcsapat is számos változáson esett át az évek során, a jelenlegi, háromfordulós formátum azonban jól bevált, így nem tervezünk módosítani rajta.

Hogy épül fel egy versenyévad?

A három forduló három különböző területre fókuszál. Az elmúlt években az első forduló egy latin nyelvi teszt volt, a másodikban egy rövid eredeti szöveget kellett a résztvevőknek magyarra fordítaniuk szótár segítségével, míg a Bölcsészkaron rendezett döntőben egy kultúrtörténeti tesztet töltöttek ki a versenyzők. Ezek a tesztek minden évben az antik irodalom, mitológia, illetve történelem valamely részterületeihez kapcsolódtak, s a sikeres felkészülést elősegítendő irodalomjegyzéket is a diákok figyelmébe ajánlottunk. A sorrenden az idei évtől kezdve egy kicsit változtatunk: a kultúrtörténeti teszt lesz az első forduló annak érdekében, hogy a latintanulást csak most kezdő diákok is sikerélményekkel gazdagodhassanak, hiszen ebben a fordulóban nem számít, ki milyen régóta és milyen mélységben tanulja a latin nyelvet.

Tehát a versenyen való részvételhez elengedhetetlen a latin nyelvtudás?

A jelentkezéshez tulajdonképpen nem, bár a második fordulón nem lehet ennek hiányában túljutni. Vannak olyan ókori tárgyú versenyek, többek között itt a szegedi Bölcsészkaron is, ahol nem szükséges a nyelvtudás – és vannak olyan versenyek, melyek kizárólag a nyelvtudást és a fordítási készséget mérik. A HIK e két típus sajátos ötvözete: egy komplex verseny, ahol a stabil nyelvtudás, az idegen nyelvű szöveg jó megértése és lefordítása, valamint a klasszikus antikvitással kapcsolatos ismeretek egyaránt szerepet játszanak a végeredmény kialakulásában. A versenyt két kategóriában hirdetjük meg: a másodikban a 11-12. osztályos diákok mellett azok a 10. osztályosok szerepelnek, akik már legalább három éve tanulnak latinul, az elsőben pedig a náluk fiatalabbak – s természetesen két egyenrangú első helyet osztunk ki ennek megfelelően, hiszen igazságtalan lenne egy nyolcadikos és egy végzős gimnazista összehasonlítása.

Mekkora vonzereje van napjainkban egy latinversenynek?

Szerencsére nagyobb, mint azt az ember elsőre gondolná! A nevezők számát tekintve a rekordot a 2013/14-es versenyévad jelenti, amikor 423 diák vett részt az első fordulóban, ez a szám persze ma már csak álom a középiskolai latinoktatás folyamatos visszaszorulása miatt. Szerencsére mind a mai napig legalább 200 nevezővel indul útjára a verseny, s a döntőben is jellemzően 70-80 diákot köszönthetünk Szegeden. A második kategória nevezői számára plusz vonzerőt jelenthet a Bölcsészkar támogatásaként felajánlott dékáni tandíjmentesség, mely a győztest egy, a második-harmadik helyezettet pedig fél évig illeti meg, ha latin szakra jön, és bármilyen oknál fogva nem tudja államilag finanszírozott képzésben megkezdeni tanulmányait.

Hogyan befolyásolja az idei versenyeket a rendkívüli helyzet?

Több középiskolai tanárral is egyeztettünk, kikértük a véleményüket, mivel ők jobban látják az iskolák és a diákok helyzetét. Abban mind egyetértettek, hogy a résztvevő diákok számára fontos, hogy ebben a helyzetben is rendezzünk versenyeket. Több forgatókönyvre is felkészültünk, de reményeink szerint a lehető legkevesebb fennakadással sikerül egy újabb sikeres versenyévadot rendeznünk, minél több szakhoz, tárgyhoz kapcsolódóan.