Ismét kezdetét veszi a szegedi bölcsészkar rendezvénysorozata, a Radnóti-estek, amely keretében idén egy mindannyiunkat érintő témával foglalkozunk: a koronavírus-járvány lenyomataival a tudományban és saját életünkben egyaránt. Az eseményeknek most is a kar kávézója, a Café Radnóti ad otthont, elsőként szeptember 25-én 18 órától.
Ezen az őszön a négy Radnóti-estén próbálunk meg szembenézni a mára távolinak és hihetetlennek tűnő, de maga után sok nyomot hagyó időszakkal: a COVID-hónapokkal, a lezárással, távoktatással, karanténnal. Olyan kérdéseket járunk körül, hogy milyen társadalmi folyamatokkal hozható összefüggésbe a járvány, hogyan hatott a lelkünkre és kapcsolatainkra, miként reagált rá az irodalom vagy a film.
Covid az irodalomban
Az első alkalommal, szeptember 25-én, gyerekeknek és felnőtteknek szóló irodalmi művek lesznek a középpontban, amelyek a Covid-tapasztalatból és -időszakról íródtak: karanténantológiákról, járványnaplókról és járványmesékről, beszédes című regényekről (amilyen, például, Garaczi Lászlótól a Weszteg vagy Szőllősi Mátyástól a Fóbia), digitális tanárnőket középpontba állító gyerekkönyvekről folyik majd a beszélgetés. Vendégünk lesz Károlyi Csaba, kritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, és Kovács Eszter, PhD-hallgató, a Pagony Könyvkiadó igazgatója. Őket Balogh Gergő, a Magyar Irodalmi Tanszék adjunktusa kérdezi.
A járványidőszak szociológiai lenyomatai a fiatalokban
A beszélgetés során vendégeink a Magyar Tudományos Akadémia „A poszt-COVID-jelenségek kutatásának támogatása” céljából kiírt akadémiai pályázat keretében végzett kutatási projekt legfőbb eredményeit mutatják be. A Covid-időszak ifjúsági megélésének és tapasztalatainak részben retrospektív, részben valós idejű vizsgálata egy - Magyarországon egyedülálló - hibrid módszertan alkalmazásával vizsgálta a pandémia társadalmi hatásait. A főbb kutatási kérdések a következők voltak:
1) Hogyan élték meg a fiatalok a COVID-ot és milyen következményei, hatásai maradtak meg a pandémiának?
2) A 15–29 éves magyar fiatalokra milyen módon hatott a koronavírus-járvány, kialakult-e COVID-generáció? Beszélhetünk-e a korábbi generációs diskurzus megváltozásáról, egy új generáció létrejöttéről?
3) A korábbi generációkhoz képest történt-e értékrend- és attitűdváltozás a COVID hatására, vagy a megélések csupán pillanatnyilag okoztak eltérést a mindennapi életben?
Vendégeink az estén:
Járvány a filmeken
A COVID-19 társadalmi és személyes hatásai a pandémia végével nem értek véget. A különböző irodalmi művek, filmek, sorozatok vagy feldolgozzák ezeket a tapasztalatokat, vagy inspirációként használják, hogy akár más társadalmi kérdésekről beszéljenek. Miért ennyire népszerűek a járványfilmek? Milyen más társadalmi kérdések és félelmek jelennek meg ezekben a filmekben? Borbíró Aletta beszélget vendégünkkel, Dr. Hódosy Annamáriával, a Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék egyetemi adjunktusával.
A veszélyhelyzet pszichológiai hatásai a mindennapi életre
A koronavírus járvány számtalan kihívást jelentett a társadalom minden tagjának. A bizonytalanság és az ismeretlen helyzethez történő alkalmazkodás hosszú időszaka több tekintetben is érintette pszichológiai jóllétünket. Az eseményen a Pszichológiai Intézet oktatói, Dr. Szabó Éva, Prof. Dr. Martos Tamás és Dr. Jagodics Balázs osztják meg tudományos és gyakorlati tapasztalataikat a Covid-járvány hatásairól. A beszélgetés során szóba kerül a járvány miatt bevezetett távoktatás hatása a tanárok és diákok életére. Az előadók kitérnek a veszélyhelyzet során gyakran alkalmazott megküzdési módokra és ezek (pár)kapcsolati vonatkozásaira is. A beszélgetésen lehetőség lesz arra is, hogy a hallgatóság tagjai feltegyék kérdéseiket a Covid-járvány pszichológiai következményeivel kapcsolatban.
Az események díjmentesen látogathatók!
Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy az eseményeken kép- és hangfelvételek készülnek!
Az események megtalálhatók Facebook-oldalunkon is.