cikk_boritokepek_13

Aranylánc helyett írógép – Grecsó Krisztián volt a Radnóti-estek vendége

Grecsó Krisztiánnal zárult a Radnóti-estek sorozat ötödik évadja. Az egykori szegedi egyetemista mára már országos népszerűségű író. Május 8-án a Café Radnótiban a Vágyálmok netovábbja: Szeged című beszélgetésen Szilágyi Zsófia, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék oktatója kérdezte az írói forrásairól.

Grecsó Krisztián visszatért Szegedre; a József Attila-díjas költő, író, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa magyar szakon végzett az SZTE jogelődjén, a József Attila Tudományegyetemen. Azóta számos kötet fűződik a nevéhez, például a Pletykaanyu, a Mellettem elférsz vagy a Vera című művek. Grecsó láthatólag példaképpé vált szegedi bölcsészhallgatók számára, sokan választják a műveit szakdolgozati témának. A Café Radnótiban telt házas előadáson emlékezett vissza Szegeden töltött éveire, az egyetemistalétre, és köteteiről is sok új információt megtudhattak az érdeklődők.


grecso_krisztian4


Grecsó Krisztián saját bevallása szerint hatszor felvételizett, mire bejutott a szegedi egyetemre. Ma ennél már egyszerűbb bekerülni, de ennek ellenére szerinte napjainkban a bölcsészé a leghasznosabb diploma, mert itt olyan tudást lehet szerezni, ami a gondolkodást segíti. Kiemelte, hogy ma az alábbi szempontok alapján keresnek fiatalokat munkára: tudjon tanulni, beszéljen nyelveket, jól kommunikáljon, el tudja mondani, mit akar, és ezt megfogalmazni is képes legyen. Ezek a szempontok akár az íróvá válásnál is fontosak lehetnek.


– Az öcsém szerint az első látványos győzelmem az íróvá válás útján a középiskolai ballagás volt. Faluhelyen középiskolai ballagásra arany nyakláncot kötelező kapni valamilyen medállal, fiúknak kereszttel. Keresztanyám egy évvel a ballagás előtt hihetetlen izgatott volt arany nyaklánc ügyben, és akkor én azt mondtam, hogy írógépet szeretnék. Ekkor megdermedt a levegő. Tíz éve készült az arany nyakláncra keresztanyám. Nem értette, hogy mire jó egy írógép. Összeszedte rá a családom a pénzt, keresztanyámat annyira megviselte az egész, hogy sírt – emlékezett vissza az íráshoz köthető első élményekre Grecsó Krisztián.


grecso_krisztian2


Az írást prózával, majd versekkel kezdte. Számos helyre elküldte az írásait, többek között a sárvári Diákírók és Diákköltők Találkozójára, majd Kemény István író segített neki 1995-ben, hogy az Élet és Irodalomban megjelenhessenek az első versei. Jelenleg a lap szerkesztője, ahol hétről-hétre olvashatjuk a prózáit. Faluhelyen nevelkedett emberként a mai napig meghatározzák írásait az olyan témák, amelyek gyermekkorához köthetők.


– Rájöttem, hogy mekkora kincs a falu. Ott olyasmit látok, amit mások természetesnek vélnek, miközben ezek elképesztően szerethető és abszurd dolgok. Ez remekül működik, ezeket a történeteket kezdtem el megírni. Olyan belső információkat és viszonyokat, amelyeket egy etnográfus soha meg nem tudhatna – mondta Grecsó Krisztián.


grecso_krisztian3


Több olyan műve van, amelyekben valamilyen formában megjelenik a családja. Például szerepel az édesanyja, az édesapja és a nagyszülei története is. A legutóbbi regénye, a Lányos apa megírásakor elkezdte a családfáját kutatni. Elmondta, hogy egy nagyon távoli rokon megkereste, hogy segítsen ebben neki. Egészen az 1700-as évek közepéig visszamentek a családfában. Sokszor az ilyen kutatásokon szerzett információk adják Grecsó Krisztián regényeinek a báját.


Szilágyi Zsófia arról is kérdezte az írót, hogy mennyivel nehezebb ma egy fiatalnak elindulni az írói pályán Szegvárról, mint az 1980-as években. Grecsó Krisztián úgy gondolja, hogy azok a pedagógusok, akik küzdenek és mindent megtesznek, megérdemlik a legnagyobb elismerést. Szerinte viszont az is tény, hogy ma nem biztos, hogy egy szegvári általános iskolás megállná a helyét egy erősebb szegedi gimnáziumban, mint régen. Úgy fogalmazott, hogy nincs átjárás a világok között, és rengeteg plusz energiára és órára van szükség, ha valaki egy elmaradottabb régióból szeretne kitörni.


A beszélgetés után a közönségnek lehetősége volt dedikáltatni kedvenc Grecsó Krisztián-könyveit az íróval.



Forrás: SZTEInfo/Mátó Gábor

Fotó: Valkó Vivien

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Nevtelen_terv_6

A pekingi Beijin International Studies University (BISU) 13 diákja fejezte be kedden alapszakos tanulmányait karunkon. A hallgatók külföldiekre adaptált Magyar alapszakon tanultak hungarológia specializációval kiegészítve.