A szegedi évekre emlékezve: Hajdú Péter emléktáblát avattak a Sóhordó utcában
A Szegedi Tudományegyetem emléktáblát állított Hajdú Péter (1923–2002) nyelvész akadémikus, egyetemi tanár, a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék alapítója, 1959 és 1974 között tanszékvezetője, a bölcsészkar dékánja, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója születésének 100. évfordulója alkalmából. Az emléktábla avatására június 24-én, a Sóhordó utcában került sor, az 1-3. szám alatt, ahol Hajdú Péter és családja lakott a szegedi évek alatt.
Az avatáson és az azt követő beszélgetésen családja és egykori tanítványai, karunk számos professzora és jelenlegi oktatói, valamint finnugrisztika szakos hallgatói vettek részt. Az ünnepségen Simoncsics Péter nyelvész, Hajdú Péter tanítványa, aki a mai napig kapcsolatot ápol a családdal, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, a BTK általános és tudományos dékánhelyettese, valamint Prószéky Gábor, a HUN REN Nyelvtudományi Kutatóközpont igazgatója mondott beszédet, amelyekben előkerült a nehézségekkel teli ifjúkor, Hajdú Péter tudósi mibenléte, az újra való nyitottsága és munkásságának hatása napjaink nyelvtudományára.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az avatást követően a bölcsészkar Kari Tanácsteremben került sor fogadásra, ahol az egybegyűltek elmondhatták élményeiket, emlékeiket Hajdú Péterről. Így az esemény házigazdája, az emléktábla ötletgazdája Kenesei István professzor, akadémikus osztotta meg először emlékeit, majd Szirmay Sára mesélt Hajdú Péter gyerekkoráról, a Szegeden és a szegedi egyetemen töltött éveiről. Balázs Mihály professzor Hajdú Péternek a korban szokatlan dékáni vezetési stílusát és szellemiségét emelte ki, Janurik Tamás elhozta a hatvanas évekbeli leckekönyvét és arról mesélt, hogy Hajdú Péter hogyan „osztotta ki” a szamojéd nyelveket a hallgatóinak, és kapta így meg a szelkup nyelvet, Bakró-Nagy Marianne pedig Hajdú Péter neki írt személyes leveleiből olvasott fel.
Fotó: Szeverényi Sándor
A beszámolókból egy jó humorú, kollégáira és hallgatóira figyelmes, felelősségteljes tudós képe rajzolódik ki. Hajdú Péter egy olyan időszakban volt kutató, egyetemi oktató és vezető, amikor olyan „kis” tudományterületet művelni, mint az uráli nyelvtudomány nem volt egyszerű, és amikor nagyon sokfelé és sokaknak kellett megfelelni, és ő ezt remekül kezelte és ment el gyakran a határokig. A mai napig példaképül szolgál nem csupán az idén 65 éves Finnugor Nyelvtudományi Tanszék, hanem napjaink bármely tudományterületének oktatója és kutatója számára.
Az eseményről részletesebben beszámol az SZTE Sajtó is beszámolt.
Hajdú Péter szerteágazó tevékenységéről a Magyar Tudomány egy külön száma fog megemlékezni 2025-ben.
A borítón szereplő fotót készítette: Kovács-Jerney Ádám / SZTE Sajtó
Friss Hírek
Rajzok és festmények, valamint egy kiadvány lett a végeredménye az SZTE Rajz-művészettörténet Tanszék hallgatói, valamint a design- és művészetmenedzsment mesterszakosok közös kurzusának. A féléves projekt célja az volt, hogy a hallgatók művészeti eszközökkel hívják fel a figyelmet a pszichés problémák társadalmi megítélésére és az azokkal kapcsolatos előítéletekre. A Batyu című kiadványt és az alkotásokat december 12-én 18 órától ismerheti meg a közönség a Jazz Kocsmában. A hallgatók az eladásokból származó teljes bevételt az ópusztaszeri Napsugár Pszichiátriai Otthon javára ajánlják fel.