Az induktív gondolkodás a fő kutatási területe Dr. Pásztor Attilának, aki 2023-ban az SZTE Neveléstudományi Intézet egyetemi adjunktusaként elnyerte a Bolyai-ösztöndíjat, valamint a Bolyai+ kutatói ösztöndíjat is. Munkatársaival olyan online feladatsorokat fejlesztenek, amelyek segítik a tanulók személyre szóló fejlesztését.
Idén 14-en nyerték el különböző szegedi kutatóhelyekről a Bolyai-ösztöndíjat, amelynek célja, hogy kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény elérésére ösztönözzön. Az SZTE díjazottjai között van Dr. Pásztor Attila, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet egyetemi adjunktusa, az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport munkatársa. A Bolyai-ösztöndíj mellett elnyerte az Új Nemzeti Kiválóság Program Bolyai + ösztöndíját is.
Az a torta, amit gondolkodásnak hívunk, sokféleképpen felszeletelhető
- A gondolkodás tág fogalom, vagy ahogyan Csapó Benő professzor megfogalmazta, az a torta, amit gondolkodásnak hívunk, sokféleképpen felszeletelhető. A fogalom kapcsán eszünkbe juthat az intelligencia, a problémamegoldás, vagy olyan gondolkodási folyamatok, mint a kreatív, kritikai, természettudományos, kombinatív, arányossági, deduktív és induktív gondolkodás is. A pályázatom fő fókuszában az induktív gondolkodás szerepel, melynek során egyedi esetek megfigyeléséből indulunk ki, az eseteket tulajdonságaik és egymáshoz való viszonyaik mentén összehasonlítjuk, majd általános szabályokat, következtetéseket alkotunk. Az induktív gondolkodást az új tudás megszerzésének egyik alapvető eszközeként is említik, szoros kapcsolatban áll az intelligenciával, a tanulási potenciállal, a tudás alkalmazásával. A képességet gyakran különböző sorozatokkal, analógiákkal, osztályozás vagy mátrix típusú feladatokkal vizsgáljuk – beszélt a Bolyai-ösztöndíjas kutatásáról Pásztor Attila.
Óvodás és első évfolyamos gyermekek gondolkodásának vizsgálata
Pásztor Attila pályázatának három fő eleme a gondolkodás vizsgálata, fejlesztése és a diákok fejlődésének nyomon követése. Az első kutatási év fókusza az óvodás és első évfolyamos gyermekek induktív gondolkodásának, a teljesítményüket befolyásoló tényezőknek a vizsgálata. A célok elérése érdekében óvodákkal és iskolákkal együttműködve folytatnak kollégáival olyan kutatásokat, amelyek a pedagógiai fejlesztő munka segítésére irányulnak. Többek között kidolgozták az Iskolakezdő Mérőcsomagot (edia.hu/ikmprojekt), ami 2015 óta érhető el az iskolák számára. A tesztbattéria jelenleg négy fő terület vizsgálatát teszi lehetővé: tablet- és egérhasználat műveletei, olvasás előkészségei, korai numerikus készségek és induktív gondolkodás, mely utóbbi területnek Pásztor Attila a felelőse.
Mentsd meg az Élet Fáját! – gondolkodás fejlesztése digitálisjáték-alapú tanulással
- Az ösztöndíj második évében a fejlesztésre helyezem a hangsúlyt, ez a munka szintén a korábban megkezdett kutatásainkra épül. Évek óta fejlesztünk egy olyan online játékot, amelynek lényege az induktív gondolkodás tanítása matematika tartalomba ágyazott feladatokkal. A program egyrészről lehetőséget biztosít a különböző matematikai műveletek gyakorlására és az ismeretek elmélyítésére, másrészről arra bátorítja a tanulókat, hogy keressenek közös tulajdonságokat, összefüggéseket a különböző elemek között. A program minden feladat után azonnali visszacsatolást ad, helytelen válasz esetén segítséget nyújt a megoldáshoz, ezáltal alkalmazkodva az egyéni tanulási utakhoz. A játék egy kerettörténetbe ágyazódik, amelyben a tanulóknak az Élet Fáját kell megmenteni azáltal, hogy minél több élet vizével teli üvegcsét gyűjtenek össze (edia.hu/elea/elet-faja). Az eddigi vizsgálataink a program hatékonyságát támasztják alá, azonban számos további kutatási irány fogalmazható meg, többek között a program hatása a matematika és egyéb területek tanulásának eredményességére – mondta el az egyetemi adjunktus.
A tanulók fejlődésének nyomon követése
- A harmadik évben az induktív gondolkodás fejlődésének elemzése az elsődleges cél. Az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport keretében működik a Szegedi Iskolai Longitudinális Program, amely az általános iskolás tanulók fejlődését vizsgálja az iskolába lépéstől a 8. évfolyam végéig. A program keretében lehetőségünk van a már meglévő és az elkövetkező évek adatai alapján a tanulók több éves fejlődésének a vizsgálatára, a fejlődést befolyásoló tényezők, valamint a már említett Iskolakezdő Mérőcsomag előrejelző erejének elemzésére is – beszélt a távolabbi célokról Pásztor Attila.
A tanulók eredményes fejlesztéséhez a pedagógiai gyakorlatban is könnyen alkalmazható eszközök szükségesek
- A kutatásainkban fontos szempont, hogy a kidolgozott mérő- és fejlesztő eszközök könnyen integrálhatóak legyenek az iskolai gyakorlatba, segítsék a pedagógusok mindennapi munkáját a tanulók személyre szabott fejlesztésében. A kutatásaim általános értelemben vett megvalósításának támogatása mellett ehhez a célhoz járul hozzá az a szakmai és infrastrukturális háttér, amit a befogadó kutatóhely biztosít számomra, többek között az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport, az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport és az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport, illetve az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola és az SZTE BTK Neveléstudományi Intézete is. Az adatok felvételét a Molnár Gyöngyvér professzor szakmai irányítása alatt álló eDia rendszer (edia.hu) alkalmazásával valósítom meg, aminek a fejlesztése már több mint 15 évre tekint vissza. Az eDia egy személyre szóló visszajelzést biztosító online értékelési és fejlesztő rendszer, amelynek egyik fő célja, hogy a három fő műveltségi területen, úgy mint olvasás-szövegértés, matematika és természettudomány, illetve a gondolkodási képességek kapcsán visszajelezze a tanulók fejlődését, továbbá fejlesztő feladatok és programok kiközvetítésével segítse a tanórai folyamatok eredményességét. A rendszer azonnali visszajelzést ad, a visszajelző felületről részletes, személyre szabott szöveges értékelés tölthető le. Ez idáig az eDia partneriskolai hálózathoz több mint 1000 általános iskola csatlakozott az ország minden régiójából. A Bolyai-pályázat során alkalmazott mérő- és fejlesztő eszközök is az eDia rendszerből érhetőek el, a pedagógusok így gyors és megbízható visszacsatolást kapnak a tanulók induktív gondolkodásának fejlettségéről, a fejlesztő program használata pedig segítheti a tanulók fejlődését – beszélt a kutatás tágabb kontextusáról, társadalmi hasznosságáról Pásztor Attila.
Korábbi ösztöndíjak, szakmai-közéleti szerepvállalás
Pásztor Attila 2009-ben szerzett pszichológus és pszichológia szakos tanári diplomát kiváló hallgatói minősítéssel. PhD-fokozatát 2016-ban szerezte meg. 2013-2014 között Apáczai Csere János Doktorandusz Ösztöndíjban részesült, 2014-ben SZTE TALENT Ösztöndíjat nyert el. A Campus Hungary Ösztöndíj keretében kéthetes tanulmányúton vett részt a Luxemburgi Egyetemen. 2017 és 2018-ban Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjban részesült. 2015 és 2022 között az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport munkatársa volt. Jelenleg az SZTE Neveléstudományi Intézet adjunktusa, az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport munkatársa, az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola oktatója és témavezetője, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottságának titkára.
Forrás: SZTEInfo/Vida-Szűcs Imre
Fotók: Kovács-Jerney Ádám