A HUBBY által alapított Év Gyerekkönyve Díjat a Libri támogatásával tavaly óta két korosztályra bontva, hét kategóriában osztják ki, így a 0-6 és 6-12 éveseknek szóló gyerekkönyvek, az ifjúsági, az ismeretterjesztő, a leginnovatívabb könyvek, az illusztrátorok és a fordítók versenyeznek egymással. A többlépcsős kiválasztási folyamat során a különböző kategóriák miatt az öttagú bíráló bizottságban idén gimnáziumi mestertanár pedagógus, kritikus szerkesztő, irodalmár, képzőművész és műfordító is helyet kapott. Az együttműködés egy izgalmas légkört teremtett a zsűritag szerint:

„Érdekes látni, hogy egy-egy könyvet egy másik szakma vagy tudományterület képviselője milyen más nézőpontból közelíthet meg, mi mindenben láthatja annak érdemeit vagy hiányosságait. Jóllehet minden zsűritagnak megvoltak a maga személyes kedvencei a jelöltek közül, ugyanakkor néhány eleven eszmecsere eredményeképp sikerült közös nevezőre jutnunk, és azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a helyezések a zsűri egyöntetű véleményét tükrözik. Sokat tanultam zsűritársaimtól, Fábián Lászlótól, Gerhes Gábortól, Nádori Lídiától és Szekeres Nikolettától.”

Kérchy Annát a versenyt szervező HUBBY elnöke, Szekeres Nikoletta kérte fel a feladatra, a stafétát a korábban szintén zsűritag Prof. Dr. Hansági Ágnes adta át neki. A felkérést számtalan korábbi eredmény támasztotta alá oktatónk szakmai múltját tekintve:

Kép forrása: ieas-szeged.hu

Szakdolgozatát, majd később doktori disszertációját is egy posztmodern meseátiratairól is híres brit írónő, Angela Carter munkásságáról írta, majd első monográfiája, a Body-texts in the Novels of Angela Carter: Writing from a Corporeagraphic Perspective című kötete is ennek eredményeként született meg, 2008-ban. Habilitációs disszertációjában a nonszensz műmese mediális alakváltásaival foglalkozott, az Alice Csodaországban kortárs adaptációira koncentrálva, az Alice in Transmedia Wonderland című könyvében. 2007 óta tanít a BTK Angol Tanszékén gyerek- és ifjúsági irodalommal, mesékkel, fantasztikus irodalommal foglalkozó kurzusokat. Az egyetemi oktatás mellett aktívan tevékenykedik a nemzetközi és hazai gyerekirodalmi szcénában: „Szerkesztőségi bizottsági tagja vagyok az egyik legnagyobb gyerekirodalmi szervezet, az IBBY (International Board on Books for Young People) folyóiratának, a Bookbirdnek és a szerb Detinjstvo/Childhood gyerekirodalmi szaklapnak. Hazai színtéren az IGYIC Mesecentrum blogjának Tanulmányok rovatát szerkesztem. Rendszeresen részt veszek a gyerekirodalomkutatás nemzetközi szakmai fórumain, rendezvényein, köztük a The Child and the Book és az IRSCL (International Research Society for Children’s Literature) vándorkonferenciáin. Tavaly nagy élmény volt a Pozsonyi Illusztrációs Biennáléra delegált magyar gyerekkönyv illusztrátorokat kiválasztó szakmai zsűri munkájában részt vennem, Wittmann Ildikó, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet vezetője felkérésére. Fontosnak tartom, hogy egyre több nívós szakmai kiadvány jelenik meg magyar nyelven is a gyerekirodalomkutatás diszciplinájában, legutóbb például a Hermann Zoltán és Kalavszky Zsófia szerkesztette Helikon különszámban volt alkalmam közreműködni.” – számolt be Kérchy Anna, s hozzátette, ma már sok szakdolgozója, doktori hallgatója is gyerek- és ifjúsági irodalommal foglalkozik.

Kép forrása: Mohamed Hassan/pxhere.com

Mi miatt más egy mesekönyv, mint a polcon mellette fekvő másik? Lesznek-e még egyáltalán polcon fekvő gyerekkönyvek ezután?

Ahány könyv, annyiféle történet, stílus és hangulat. A zsűritag szerint – akárcsak a felnőtteknek szóló könyvek esetében – a gyerekkönyveknél is a legfontosabb szempontok közé tartozik a friss, az adott célközönséget megszólító stílus, valamint hogy a szerző aktuális problémákat tematizáljon, és próbáljon meg azokra megoldást mutatni (mint például a klímaválsággal vagy a háborúval összefüggő szorongás). Szerinte az adott könyv pedagógiai értéke még ma is elemi tényező, vagyis hogy a történet tartalmazzon valamiféle időtlen emberi értéket vagy épp etikus magatartásmintát.

„A jó gyerekirodalom – más-más módokon, a mese reménykeltő optimizmussal, míg a young adult irodalom pedig realistább, sötétebb hangulatú problémaregényekkel – de valamiféleképpen iránytűt, útmutatást kínál egy kiismerhetetlennek tűnő világban” – hangsúlyozta Kérchy Anna, miközben arra is rávilágított, hogy ugyanennyire fontos, hogy a szöveg nyitott legyen, azaz teret kínáljon a gyermek fantáziájának is. Mindazonáltal a felsorolt szempontok ellenére sem tud egyértelmű recepttel szolgálni: „(…) A legemlékezetesebb művek éppen utánozhatatlan egyediség érzetükkel, eredetiségükkel varázsolnak el. Sok sikeres gyerekkönyv az interdiszciplináris, intermediális átjárásokra épít azzal, hogy – mint például az idei mezőnyben szereplő néhány könyv esetében is – a rajzolás, a fotózás vagy épp (mint Tarr Ferenc Harmónia, a zenék birodalma című ismeretterjesztő könyvében) a zenélés köré építi a mesét. Izgalmas látni, hogy a kortárs magyar gyerekkönyvpiacon nagyon különböző kötetek érnek el párhuzamosan kultikus státuszt: nálunk egyszerre lehet bestseller a meglehetősen egyszerű Bogyó és Babóca, illetve az igen komplex önironikus, önreflexív jelentésrétegekkel játszó Kuflik sorozat.”

Kép forrása: pagony.hu

A gondolat, hogy a nyomtatott formátumú kiadványok és könyvek száma rohamosan csökkenhet a kereslet visszaesésének eredményeként, az internet elterjedése óta foglalkoztatja az embereket. Bár a médiatudomány alapvető tézisei ezt a feltételezést nem tartják valószínűnek, a könyvek digitalizációjában és online terjesztésében a könyvpiac átalakulása azért mégis tetten érhető. Kérchy Anna szerint, noha a pandémia alatt jól látszottak az online elérhető könyvek pozitívumai, sokan még mindig a hagyományos papírformátumú köteteket szeretik jobban: „A karantén idején sokaknak nyújtottak vigaszt például Agócs Írisz heti rendszerességgel jelentkező, Facebookos kollektív élményrajzolásos kalandozásai – ezeket aztán a Pagony kiadó jelentette meg a Rajzolj egy krumplit! sorozatban kielégítve a hagyományos könyvformátum iránt rajongók igényeit. Digitális és analóg formátum tehát együttáll, összeér.”

Kép forrása: lira.hu

A digitalizáció mellett a gyerekkönyvek jövőjét Kérchy Anna az új formátumokban és műfajokban látja:

„Viszonylag új műfaj az autobiografikciós gyerekkönyv, ami híres emberek életútjának képes kivonatával kíván példaképet állítani a gyerekek elé (Hugonnai Vilmától Erdős Pálon át Karikó Katalinig). Új formátumot honosított meg a gyerek- és ifjúsági irodalmi műveket is kínáló Poket Book könyvsorozat automatából vásárolható zsebméretű kiadványaival. Emellett egyre több gyerekkönyv vállalja fel a társadalmi érzékenyítés küldetését – csak néhány példát említve, a Meseország mindenkié antológia a nemi és etnikai kisebbségeket, Molnár T Eszter Kóbor szállója a hajléktalanságot, Dóka Pétertől A kék hajú lány a fogyatékosságot állítja fókuszba. Ezeket a trendeket az IGYIC tavalyi körkérdése során igyekeztem is összegezni. Személyes kedvenceim a filozófiai dilemmákat játszin pedzegető történetek, mint Lewis Carroll Alice regényei, Ionesco abszurd meséi, vagy épp az egyik idei nyertes, Bendl Vera Matyi tigrissel álmodik című kötete.”

Az Év Gyerekkönyve Díj megalapításával a HUBBY és a díjat támogató Libri célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek a színvonalas gyerekkönyvek megtalálásában, s hogy egyúttal a szerkesztők, kiadók, illusztrátorok és más, a könyvek kiadásában résztvevők munkáját is elismerjék. A díjakat az Ünnepi Könyvhét keretein belül adták át.

A 2022-es év díjazottjai:

• Az Év Gyerekkönyv Írója (0-6 év): Bendl Vera (Matyi tigrissel álmodik, Szimonidesz Hajnalka illusztrációival, Pagony Kiadó)

• Az Év Gyerekkönyv Írója (6-12 év): Laboda Kornél (Gavarin és az álomantenna, Jásdi Juli illusztrációival, Pagony Kiadó)

• Az Év Ifjúsági Írója: Takács Zsuzsa (Spirálfüzet, Turi Lilla rajzaival, Magvető Könyvkiadó)

• Az Év Illusztrátora: Nemes Anita (Illés Andrea: Mi leszek, ha nagy leszek?, Scolar Kiadó)

• Az Év Fordítója: N. Kiss Zsuzsa (Adam Kay: Testünk kívül-belül, Manó Könyvek)

• Az Év Leginnovatívabb Könyve: Agócs Írisz: Rajzolj egy krumplit! 3. és az egész sorozat (Pagony Kiadó)

• Az Év Ismeretterjesztő Könyve: Fenyő D. György: Útikalauz a vershez, Gráf Dóra illusztrációival (Pagony Kiadó)

• Az Év Ismeretterjesztő Könyve: Boncsér Orsolya: Fotózni jó! (Magánkiadás)

A kötetek részletes ismertetői ide kattintva olvashatók!

Forrás: libri.hu