A Bölcsészkar Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke augusztus végén hatodik alkalommal rendezte meg a Sapiens ubique civis című nemzetközi konferenciát.
A tanácskozás névadójául szolgáló Szent Ambrus-idézet, mely szerint „a bölcs az egész világ polgára”, azonnal beigazolódott, hiszen a világ számos különböző országából érkező PhD-hallgatók és doktorjelöltek az első pillanattól kezdve otthon érezték magukat Szegeden és a Bölcsészkaron. A tudományos seregszemlére, melyet Dr. Vajda Zoltán egyetemi docens, az SZTE BTK külkapcsolati és ifjúsági dékánhelyettese nyitott meg, 15 ország 24 egyeteméről összesen 37 előadó érkezett.
A 2013 augusztusa óta minden évben, a nyár utolsó hetén megrendezett konferencia témái ezúttal is igen változatosak voltak: a görög és római irodalom, valamint az ókortörténet mellett a középkori és reneszánsz latin nyelvű irodalommal és kultúrával, bizantinológiával, régészettel, az ókori irodalom utóéletével, valamint a Római Birodalom mindennapi életével kapcsolatos előadások egyaránt helyet kaptak a programban.
A Szeged TV beszámolója a 2018-as Sapiens ubique civis konferenciáról
Ahogy a szervezők említették, az évről évre érkező új résztvevők mellett rendre visszatérő vendégeket is köszönthetnek a Bölcsészkaron. A Masaryk University doktorjelöltje, Natália Gachallová például már negyedszer vett részt, míg a „rekordot” Dr. David Preston tartja, aki 2013-ban élete első nemzetközi konferenciájára érkezett Szegedre, s idén már ötödik alkalommal adott elő: immár a londoni Royal Holloway főállású oktatójaként tartott plenáris előadást az empedoklészi kozmológiáról.
„A Sapiens Ubique Civis egy egészen kivételes konferencia, ahol a klasszika-filológia és az ókortudomány bármely területével foglalkozó PhD-hallgatók és fiatal kutatók találkozhatnak, és egy informális, de ezzel együtt nagyon komoly környezetben oszthatják meg tudományos eredményeiket egymással. Mindemellett az esemény a szakmai ismerkedésre és a kapcsolatépítésre is kiváló alkalmat teremt, mind a magyar, mind a nemzetközi tudományosságot illetően” – mondta el kérdésünkre az ír kutató.