A kutatói élet szereplői, egyetemi oktatók, innováció iránt érdeklődő szakemberek, valamint az SZTE társintézményeinek és vállalati partnereinek képviselői tanácskoztak 2016. április 28-án a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A meghívott szakemberek olyan problémákra és kihívásokra hívták fel a figyelmet, amelyekkel az innovációs és technológia transzfer folyamatokban érintett kutatóknak és vállalkozásoknak egyaránt szembesülniük kell.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében az SZTE Innovációs Díj fontosságát hangsúlyozta. - A fiatal kollégák körében kell, hogy legyen egy ilyen díj, elismerés. A díj odaítélésénél úgy kell eljárni, mint a Nobel-díj esetében, vagyis aki megkapja, az nem lehet rá méltatlan, érdemtelen. A díjazottak, mindig olyan személyek legyenek, akik vitathatatlanul megérdemlik az elismerést – mondta.

Kihívások az iparban és a felsőoktatásban

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és- szabályozásért felelős államtitkára megnyitó előadásában azt hangsúlyozta, hogy ma egyfajta verseny van az egyetemek és az ipar között, ahhoz, hogy ezt a versenyt meg tudják nyerni, mindkét félnek dinamikusan kell fejlődni. Hozzátette: az új technológiai változások, az információ bőség zavara, a megváltozó társadalmi értékrendek a tudomány értékének és hitelességének megkérdőjelezését vetik fel. A vállalatok egyre magasabbra helyezik a mércét, harc folyik a legtehetségesebb munkaerőért. Az iparon belül minden területén megjelent a digitalizálás, platform gazdaságok alakulnak ki, megjelenik a virtuális rendszerek alkalmazása. Ehhez az kell, hogy az ipar olyan szakembereket kapjon, akik képesek ezeket kezelni. A gyorsan változó igények az egyetemeket is versenyfutásra késztetik, a piacképes tudásért mind a hallgatóknak, mind az egyetemnek keményen meg kell dolgozni. A legjobb eredményt a duális képzés biztosítja, hiszen ötvözi a biztos elméleti alapot és a gyakorlati tudást.

Az államtitkár kiemelte: különösen gyorsan változó terület a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai szakma. Ezekre a szakokra kevesen jelentkeznek, nagy a lemorzsolódás így csökken a szakember kibocsátás is.

Hangsúlyozta: az ipari korszak 3D egyetemi modelljében az egyetemek feladata az oktatás és a kutatás-fejlesztés mellett, „harmadik küldetésként” a vállalkozó és innovatív egyetemmé válás. Az újraiparosítás programja magasan képzett szakembereket igényel az iparban egészen a posztgraduális szintű kutatói tudásig. Ezért a felsőoktatásban gyakorlati, a legújabb technológiákhoz kapcsolódó ismeretek oktatása szükséges, például az iparból bevont kutatókkal, oktatókkal. Az ipar és a felsőoktatás innovációs együttműködését szolgáló programok valósulnak meg az Irinyi tervben. Emellett valós piaci igényekre alapozott ígéretes vállalati-egyetemi KFI program a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK) támogatása.

- Olyan kihívó időszakban élünk, ahol olyan generációt oktatunk, akikből még nem tudjuk, hogy milyen felnőttek lesznek, milyen munkát fognak végezni. Szeged nagyon jó irányba halad ennek a komplex problémának a megoldásában, többek között az Innovációs Díjjal. A Szegedi Tudományegyetem mintája lehet a felsőoktatás és ipar együttműködésének – mondta Lepsényi István államtitkár.

A rendezvényen készült képek itt megtekinthetőek.

A leginnovatívabb munkák

A szegedi egyetem Innovációs Napján öt kategóriában osztották ki az SZTE Innovációs Díjakat. Az elismerés célja az egyetem azon kutatóinak, hallgatóinak támogatása, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során olyan tudományos eredményt, innovatív megoldást dolgoztak ki, amely szellemi alkotásnak minősül és üzleti szempontból hasznosítható lehet. A nyertes pályázatokról kategóriánként, az SZTE Innovációs Bizottság szakmai véleménye alapján, az SZTE Dékáni Kollégium döntött. Az idei felhívásra 32 pályázat érkezett kutatóktól és hallgatóktól, ebből 30 felelt meg a formai követelményeknek. Az elbírálásnál figyelembe vették – többek között – az ötlet újszerűségét, eredetiségét, a projekt célkitűzését, megvalósíthatóságát és hasznosíthatóságát, valamint potenciális társadalmi hatását. Idén szoftver, vízgőzmérő-rendszer, speciális csavar, beszéd-rehabilitációs eljárás és vízlepergető rétegek fejlesztése került díjazásra.

A díjazottak.

A leginnovatívabb TDK munkáért kategória díjazottja:

Erdélyi Péter (okleveles élelmiszermérnök, MSc., SZTE Mérnöki Kar).

A pályázat címe: A Hyde pszichrometiai szoftver.

A program az élelmiszer-feldolgozó és -tároló rendszerek tervezése és üzemeltetése során elengedhetetlen nedves levegő jellemzőinek pontos értékeit méri és jeleníti meg vizuálisan, amelyen a felhasználók könnyedén beállíthatja a kívánt állapotot.

A leginnovatívabb PhD munkáért kategória díjazottja:

Dr. Tátrai Dávid (Fizika Doktori Iskola, Természettudományi és Informatikai Kar)

A pályázat címe: Légkörkutatási célú fotoakusztikus spektroszkópián alapuló kétcsatornás vízgőzmérő rendszer fejlesztése.

A diódalézeres fotoakusztikus spektroszkópián alapuló mérőrendszer egyedülálló módon képes meghatározni a légkör vízgőz és teljes víz tartalmát, méghozzá bármilyen, repülés során előforduló koncentráció esetén, a konkurens megoldásokkal összevethető, vagy jobb precizitással és pontossággal.

A leginnovatívabb kutatómunkáért a műszaki tudományok kategória díjazottja: A Formula Student csapata (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar)

A pályázat címe: Speciális pentagonális csavar.

A kifejlesztett csavar előnye egy speciális fejkialakítás, melynél a meghúzáskor, illetve a nyitáskor a szerszám által közölt erő a fej sugarára merőlegesen hat, ezzel kiküszöbölve a káros erőhatásokat, amik a fej kinyílását okozzák, valamint rugalmasan torzítják a közölt erőt (fontosság a versenyautókban való alkalmazás).

A leginnovatívabb kutatómunkáért a bölcsészettudományok és társadalomtudományok területén kategória díjazottja:

Dr. Ivaskó Lívia (SZTE Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola) és Tóth Alinka(SZTE Általános Orvostudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola)

A pályázat címe: Nyelvi készségfejlesztés stroke után

A kidolgozott beszéd-rehabilitációs eljárás célja a jelenlegi ellátórendszer igényeihez igazodva, a magyar nyelvi szabályszerűségeken alapulva, valamint az afázia súlyosságát figyelembe véve egy differenciált beszéd-rehabilitációs eljárás biztosítása stroke-on átesett személyek számára.

A leginnovatívabb kutatómunkáért a természettudományok és élettudományok területén kategória díjazottja:

Dr. Janovák László (SZTE Természettudomány és Informatikai Kar, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék)

A pályázat címe: Vízlepergető és fotoreaktív bifunkcionális vékonyrétegek fejlesztése intelligens bevonat képzési célokból

A műszaki megoldás újdonságát a lótusz- szerű és fotoreaktív felületek ötvözése jelenti, ezáltal kihasználva azok előnyös tulajdonságait (nem nedvesedik, nem jegesedik, nem oxidálódik, antibakteriális tulajdonságú stb.), illetve bővítve a felhasználási lehetőségek körét.

Az SZTE innovációs tevékenységei

A Szegedi Tudományegyetem, mint Kutatóegyetemi Kiválósági Központ és kiemelt felsőoktatási intézmény az ország egyik vezető oktatással és kutatással foglalkozó intézménye – mondta Prof. Dr. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Hozzátette: az egyetem kutatási portfóliója az élettudományok, az anyagtudományok, a szoftvertechnológia, a nanotechnológia, a lézerfizika, a biotechnológia és a környezettechnológia területeire is kiterjed. A tudományos munka alapját az SZTE 19 doktori iskolája biztosítja, az intézmény szoros együttműködésben dolgozik a Szegedi Biológiai Központtal. A kutatási eredmények hasznosítása területén az SZTE Innovációs Igazgatóság kettős támogatást nyújt: a közzétételben és a védelemben is segíti a kutatókat. Az intézmény K+F együttműködésekből származó bevétele az elmúlt 5 évben közel 4,2 milliárd forint volt. Az SZTE ipari kiemelt partnerei között találjuk az Egis Gyógyszergyárat, az Evopro Kft.-t, a Richter Gedeon Nyrt.-t, a Sanametal Kft.-t, a BHE Bonn Robottechnológiai Kft.-t, a Solvo Biotechnológiai Zrt.-t és az Új Champignons Kft.-t is.

A rektorhelyettes hangsúlyozta: a Szegedi Tudományegyetem a Mol Zrt.-vel, a Pick Zrt.-vel, az Evopro Kft.-vel és a Solvo Biotechnológiai Zrt-vel közösen pályázott a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok programra. Emellett hazai felsőoktatási intézményekkel konzorciumban jelenleg is zajlik egy szegedi székhelyű Molekuláris Medicina Kiválósági Központ létrehozása.

A rendezvényen készült képek itt megtekinthetőek.

Innováció és sikeres együttműködések a gyakorlatban

Az innovációt középpontba helyező napon hazai és nemzetközi szinten jelentős vállalati szereplők osztották meg tapasztalataikat az egyetemi-ipari együttműködési lehetőségekről, kihívásokról. Farkas Szabolcs, az SZTNH műszaki elnökhelyettese a szellemi tulajdon védelméről, a K+F minősítési eljárásról és a pályázási lehetőségekről beszélt. Várkonyi Attila, a FastVentures és ATI-Aquincum Tech Inkubator képviselője a kockázati tőkebefektetés döntési szempontjait és a start-up és egyetemi kapcsolatokból eredő projektek finanszírozási területén szerzett tapasztalatait osztotta meg.

A délután folyamán az egyetemi-ipari kapcsolatok hazai és nemzetközi empirikus kutatási eredményeiről tartott előadást Dr. Buzás Norbert, az SZTE Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont vezetője. Pitő Enikő, az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs igazgatója arról beszélt hogyan járul hozzá az egyetem a tudásalapú térségfejlesztéshez, valamint miként próbálja ösztönözni és támogatni az intézmény kutatói és ipari partnerek közötti sikeres együttműködéseket. Dr. Nagy Péter, a BHE Bonn Robottechnológiai Kft. ügyvezető igazgatója, Farkas József, a Sanametal Kft. ügyvezető igazgatója, Ördög Tibor, a MOL Csoport kutatás-termelés, kutatás-fejlesztési menedzsere és Dr. Szepessy Zsolt, az Evopro Kft. ügyvezető igazgatója pedig az SZTE-vel megvalósított sikeres együttműködések tapasztalatairól és jövőbeni terveikről osztották meg elképzeléseiket a rendezvény résztvevőivel.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna