Megélhetési szorongás és kivándorlási szándék: az Aktív Fiatalok kutatás legfrissebb eredményei

Négy év elteltével újabb vizsgálattal bővült az Aktív Fiatalok kutatássorozat, amely a felsőoktatásban tanuló magyar fiatalok politikai, közéleti érdeklődését, attitűdjét vizsgálja. Az SZTE BTK Radnóti-estek rendezvénysorozatának őszi évadában ismerhette meg a közönség a legfrissebb, 2024-ben készült felmérés eredményeit, amelyből kiderült, a magyar egyetemisták, főiskolások elégedetlenek, frusztráltak és sok kétség gyötri őket a jövőjükkel kapcsolatban. Ennek az elégedetlenségnek a legnagyobb mutatója, hogy a kutatás kezdete, vagyis 2011 óta most rögzítették a legnagyobb kivándorlási szándékot.

A decemberi beszélgetésen Szabó Andrea szociológus, politikatudós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, illetve az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docense, Oross Dániel, az ELTE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, illetve Fekete Mariann szociológus, ifjúságkutató, az SZTE BTK egyetemi docense vettek részt. A kutatókat Kerpel-Fronius Balázs kérdezte.

A Radnóti-estek 2025. december 3-i alkalmán, balról jobbra: Fekete Mariann, Oross Dániel, Szabó Andrea és Kerpel-Fronius Balázs.

Elégedetlenség, tudatosság

Szabó Andrea, a kutatás vezetője a beszélgetés elején kiemelte, a kutatás különlegessége, hogy a kérdőívezést egyetemi hallgatók személyesen bonyolították le, bízva abban, hogy a közvetlenség és az életkorbeli közelség őszintébb válaszokat eredményez majd. Mint elmondták, a válaszokon erősen érződött a fiatal egyetemisták frusztrációja és elégedetlensége, amely elsősorban a megélhetéssel, a munkaerőpiaci elhelyezkedéssel, a lehetőséghiánnyal, illetve az oktatás alacsony színvonalával függ össze. Pozitívum ugyanakkor az, hogy úgy tűnik, a fiatalok tudatosan viszonyulnak saját helyzetükhöz, illetve a hazai közélethez is.

A közoktatási intézmények politikai szocializációs jellege visszaszorult, Oross Dániel szerint ezt a funkciót a család és a barátok veszik át. Szabó Andrea ugyanakkor hozzátette, a társadalomtudománnyal foglalkozó felsőoktatási intézményekben ez még mindig érvényesül: az ott tanulók szemmel láthatóan aktívabban vesznek részt közéleti és politikai kérdések megvitatásában. Mivel a más tudományterületeken működő intézmények tanulóira ez kevésbé jellemző, egyfajta kettősség alakul ki a korosztályban, amely megosztottságot is eredményez.

A fiatal korosztály a munkában az önmegvalósítás lehetőségét látja, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet viszont igen nagy aggodalmat kelt a diákokban, amely Fekete Mariann szerint a megélhetéssel kapcsolatos szorongást is szül. Emiatt lehet az, hogy az előző kutatás óta jelentősen megnőtt azok száma, akik gondolkodtak már azon, hogy külföldre költözzenek és azok száma is, akik már tettek is valamit azért, hogy ez megvalósulhasson.

A beszélgetés után a közönség is kérdéseket tehetett fel.

Közös megélés

A beszélgetés végén a közönség is kérdezhetett, így mi is megkérdeztük Szabó Andreát arról, hogy szerinte mi jelenti a legnagyobb kihívást ma, Magyarországon az eredmények láttán.

- Az, hogy hogy lehete ezt a frusztrációt jó irányba, valamilyen cselekvési irányba terelni. Óriási energiák vannak az egyetemistákban és ha ezek az energiák nem tudnak megfelelő módon előtörni, hanem csak belülről nyomasztja őket, az tényleg frusztrációhoz vezethet. Ha viszont cselekvéssel párosul, vagy valamilyen módon képesek ezt kifejezni akár politikai, akár közéleti aktivitásban […], akkor ez a frusztráció elkezd megszűnni és úgy érzik majd, hogy újra fontosak, újra megtalálják a saját útjukat – mondta a kutatásvezető.

Szabó Andrea azt javasolta, a fiatalok keressenek maguknak egy mentort vagy csatlakozzanak a hozzájuk hasonlóan gondolkodó diáktársakhoz, akikkel összefogva ezt a nyugtalanság érzetet valamilyen pozitív ténykedésbe tudják fordítani.

A kutatócsoportról és a 2024-es eredményekről itt olvashat bővebben.

Papp Róbert Barnabás/SZTE BTK
Fotók: Nagy-Mikola Sándor/SZTE BTK