A Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Yad Vashem The International Institute for Holocaust Research közös szervezésében kerül sor az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében 2014. május 14-én és 15-én arra a nagyszabású nemzetközi tudományos seregszemlére, mellyel a magyar holokauszt 70. évfordulójára emlékeznek. A rendezvény fővédnökei: Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere és Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete. Az eseményt a Szegedi Tudományegyetem, Szeged Megyei Jogú Város, a Mazsihisz, a Yad Vashem, Jeruzsálem mellett az SZTE Bölcsészettudományi Kar, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Izrael Állam konzuli képviselete, valamint a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szeged Nonprofit Társadalomkutató Egyesület támogatja.

A megnyitón levezető elnökként Csernus Sándor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket, rámutatva, a legkiválóbb külföldi és hazai szakemberek fogadták el a meghívást, és eszmecseréjük, a legfrissebb kutatási eredmények megismertetése hozzájárul a történelmi tisztánlátáshoz. Mint mondta, a szegedi universitas büszke házigazdája ennek a rendkívül jelentős konferenciának, tekintve, hogy az SZTE, illetve annak bölcsészkara hosszú évek óta nemzetközileg elismert központja a holokausztkutatásnak.

Szeged sokat köszönhet a zsidóságnak

Szabó Gábor, az SZTE rektora köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történészek munkája, a tények alapos feltárása több szempontból különösen fontos. Egyrészről tanúságot jelent a mai kor számára, hogy a holokauszthoz hasonló események soha ne ismétlődhessenek meg, másrészt bemutatja, hogy még abban a korban is lehet bátor kiállításokat, máig érvényes példákat találni. Mindezek mellett a múlt üzeneteinek alapos ismerete bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy az úgynevezett „kisebb rossz” elfogadásának egy pontot túl nincs és nem is lehet létjogosultsága. Az akadémikus azonban hangsúlyozta: Szeged a zsidóság történetének tekintetében szerencsésnek tekinthető, jó példákat sorakoztat fel. 1849-ben itt mondták ki a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt, kiváló együttműködés alakult ki a zsidó hitközség karizmatikus vezetői, például Löw Lipót és Löw Immánuel, valamint a város vezetése között, és maga a szegedi egyetem is rengeteget köszönhet zsidó származású tudósainak, köztük Riesz Frigyes és Haar Alfréd kiemelkedő matematikusoknak. Örökségükre – mondta – az intézmény nemcsak büszke, hanem mindent megtesz annak folytatásáért.

Botka László, Szeged polgármestere leszögezte: nem szabadul meg a múltjától az, aki megpróbálja elfelejteni. A politikus szerint Magyarországon máig nem történt meg a holokauszttal való őszinte szembenézés, ehelyett takargatás, szőnyeg alá söprés, felejtgetés folyik, ami rossz irány, mert „növeli, ki elfödi a bajt”. Úgy folytatta, senki sem mondhatja, hogy ami hetven évvel ezelőtt történt, nem az ő bűne, ugyanis a magyarországi holokauszt mindannyiunk közös felelőssége. Éppen ezért – fogalmazott – ez a tiszta beszélgetésekkel tarkított konferencia „a nagy árvízből mentett Tóra-tekercs, Közép-Európa legszebb zsinagógája, a 4000 elpusztított, deportált zsidó városában” előremutató lehet.

Az oktatás az antiszemitizmus elleni fegyver

Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete elsőként köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy 2014-et a holokauszt emlékévévé nyilvánította, és számos rendezvénnyel emlékezik meg a történtekről, az áldozatokról. Bízik benne, hogy az esztendő végére mindenki tisztában lesz azzal, mi történt hetven évvel ezelőtt, és abban ki milyen felelősséggel bír. Ő is arra világított rá, hogy a múlttal való szembenézés, a történelmi igazság megismerése biztosíthatja: a holokauszthoz hasonló folyamat soha ne történhessen meg újra. Különösen fontosnak nevezte a fiatal generációk tájékoztatását, oktatását – már csak azért is, mert újabb jelentések egyrészt a klassikus antiszemitizmus erősödését igazolják (egyre többen vannak, akik Izraelt okolják a világban történő gonoszságokért), másrészt Izrael számára rendkívül aggasztó, hogy a környező arab világban is egyre erősebben van jelen az antiszemitizmus. Úgy fogalmazott, a holokauszt 6 millió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer fizikailag, másodszor pedig akkor, mikor tagadják a holokausztot. Ezért is óriási a pedagógusok, a jövő nemzedékek felnevelőinek szerepe, hiszen az oktatás lehet az antiszemizimus elleni leghatékonyabb fegyver – zárta beszédét.

A valódi szembenézést szolgálja a szegedi holokausztkonferencia - GALÉRIA

Megmenthető lett volna a magyarországi zsidóság nagy része

Randolph L. Braham, a City University of New York professor emeritusa videóüzenetet küldött a tudományos tanácskozás résztvevőinek. A holokausztkutatás világszerte elismert szakembere elsőként köszönetet mondott a rangos esemény megszervezéséért Karsai Lászlónak és Molnár Juditnak, az SZTE történészeinek, illetve Szabó Gábor rektornak, hogy teljes szívvel támogatta a konferencia ötletét. Ezt követően arról szólt, hogy hetven évvel ezelőtt Magyarországon a náci SS és magyar cinkosai „tömeggyilkossági rekordot” állítottak fel, amikor is négy hónap alatt „zsidótlanították” a magyar vidéket. Mint mondta, a magyarországi holokauszt összesen 565 ezer halálos áldozatot követelt, közülük 65 ezret még a német megszállás előtt öltek meg – pedig ők mindannyian lojális állampolgárok voltak! Kifejtette nézetét, miszerint ha a magyar politikai vezetés akkoriban nem működik olyan készségesen együtt a németekkel (hanem követi a román Antonescu marsall példáját), akkor az itteni zsidóság nagy részének életét meg lehetett volna menteni. Ő is kiemelte, a szegedi konferencia hozzájárulhat a múlttal való valódi szembenézéshez, ami a holokauszt vonatkozásában Magyarországon máig nem történt meg, hiszen a közvélemény hajlamos a történtekért minden felelősséget a németekre hárítani.

Nem maradhat seb kezeletlenül

Ezt követően három plenáris előadást hallgathatott meg a közönség. Michael Marrus (University of Toronto): Szembenézés a múlttal: egy holokauszttörténész elmélkedései címmel a történelmi igazságkeresés nehézségeit vette számba. Ezt globális jelenségként értelmezte, melyben az európai zsidóság lemészárlása, a holokauszt központi szerepet játszik. Beszámolt róla, hogy gőzerővel folyik a nemzetközi igazságtalanságok (például a nyelvi, etnikai, vallási, szexuális kisebbségek üldözésének) feltárása, és ebben a munkában kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy az egyes országok a felejtés politikája helyett az emlékezésre helyezzék a hangsúlyt. Leszögezte: hiba azt hinnünk, hogy az idő minden sebet begyógyít, nem hagyhatunk sebeket kezeletlenül, mert elgennyesednek. Véleménye szerint azért kell a holokauszt oktatására különös hangsúlyt fektetni, mert az antiszemita, anticionista propaganda elemei a populáris kultúrában is megjelentek.

Dan Michman (Yad Vashem The International Institute for Holocaust Research) a holokauszt fogalmának meghatározásáról tartott előadást. Kifejtette, a holokausztot úgy kell felfogni, mint az úgynevezett (az emberek egyenlőségének gondolataként azonosított) „zsidó szellemnek” a világegyetemből való kiirtására indított átfogó hadjáratot. Ebbe a zsidók fizikai megsemmisítésére irányuló hadjárattal párhuzamosan, illetve attól különállóan kialakult cselekmények is beletartoznak, valamint az európai nem zsidó lakosság zsidóellenes tevékenysége.

Karsai László (SZTE BTK) nemzetközi összehasonlításba helyezte a magyarországi holokausztot. A belpolitikai erőviszonyok, valamint a náci Németország és Magyarország kapcsolatának alakulásával és bizonyos, külföldről érkező információkkal magyarázta a két világháború közötti magyar antiszemita törvénykezés fázisait, illetve azt, hogy 1941-ben a magyar hatóságok a németek tiltakozását kiváltva ezrével deportálták a zsidókat, majd ugyancsak a németek követelésével nem törődve 1942–1943-ban nem kényszerítettek sárga csillagot a zsidókra, nem zárták őket gettókba,és nem adták át őket a németeknek; hogy aztán 1944-ben magukat a németeket is meglepő szervezettséggel, az auschwitzi megsemmisítőgépezet teljesítőképességének határain messze túl deportálják a magyar zsidókat.

A továbbiakban egészen május 15-én estig szakmai szekciókra bontva tartanak előadásokat neves hazai és külföldi szakemberek. A központi témák: Zsidóellenes törvények és végrehajtásuk; A zsidóellenes törvénykezés hatása; Zsidótörvények és katolikus püspökök; A Yad Vashem kutatások értékelése; A zsidótörvényektől a gettósításig; Gettósítás, deportálás; Koncentrációs táborok és Auschwitz; Szembenézés a múlttal, holokausztoktatás.

További részletek, információk, az előadások absztraktjai: www.holokausztkonferencia-szeged.hu.