Az ünnepélyes átadó, illetve az ahhoz kapcsolódó konferencia az SZTE Altajisztikai Tanszéke és az SZTE Klebelsberg Kunó Könyvtár szervezésében jött létre azzal a céllal, hogy ezután hivatalosan is minden érdeklődő számára hozzáférhetővé válhasson a gyűjtemény az egyetemi bibliotékában. Az eseményt Keveházi Katalin, a Klebelsberg-könyvtár főigazgatója nyitotta meg, majd Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese mondott beszédet. – Jelentős értékekkel gazdagodott a könyvtár – kezdte a professzor. – Egy bibliotéka sosem lehet teljesen digitalizálható, de ez nem feltétlen negatív dolog, hiszen számos könyv tárgyi mivolta a jelentős – fűzte hozzá. Pál József a Sinor-könyveket pótolhatatlan értékeknek nevezte, majd megköszönte mindazok munkáját, akik segédkeztek a kötetek átvételében, s reményét fejezte ki, hogy az egyetem polgárai haszonnal forgatják majd ezeket a munkákat.

„Egy könyvtár megbecsülését a benne található érték határozza meg. Ha hozzáférhetünk a művekhez, akkor mindenünk megvan” – fogalmazott Mader Béla, az egyetemi könyvtár nyugalmazott igazgatója, akiről Keveházi Katalin megemlítette, hogy egyfajta kapocsként tekintünk rá az egyetem és Sinor Dénes között. Mader Béla elárulta, hogy a Klebelsberg-könyvtár már most is számos magángyűjteményt őriz. Mint megtudtuk, a közép-ázsiai kutatások világszerte ismert alakja, Sinor Dénes magánkönyvtára 12 ezres egységből áll, ennek egy részét végakaratában hagyta Szegedre. A könyvek szállítása Bloomingtonból költséges lett volna, de egy sikeres kulturális pályázatnak köszönhetően ingyen oldotta ezt meg az SZTE.

A köszöntések után előadásokat hallgathattak végig az érdeklődők. Felszólalt Kempf Béla, a Keleti Gyűjtemény könyvtárosa, aki többek közt kiemelte, hogy a keleti állomány bővülése és értéke külföldi tudósok számára is vonzó, akik így hosszabb időre is Szegedre jönnek kutatni. Ivanics Mária egyetemi tanár a krími tatár kánok bahcsiszeráji könyvtárának rekonstruálásáról tartott előadást. Ezután Róna-Tas András és Vásáry István előadásai következtek Sinorról, a kitanokról, a Mongol Birodalomról, majd Zimonyi István zárta az előadások sorát, felvázolva a magyar őstörténet kutatásának eurázsiai hátterét.

Gábor Viktor