
Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Radnóti-estek című rendezvénysorozatának 2026 tavaszi évada az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának 250. évfordulója köré szerveződik.
Helyszín: Café Radnóti (6722 Szeged, Egyetem u. 2.)
A belépés díjtalan!
Az USA-ban megjelenő új regények áradatában az évente kiosztott könyvdíjak és eladási adatok, valamint a vezető napilapok könyvismertetései, esetleg reklámok alapján tájékozódhatunk. A kortárs fejlemények értelmezésére némi lemaradással nagyívű kritikai elméletek is születnek, mint például Marc McGurl (2011) A program-korszak c. áttekintése a rendszerszerű irodalmi kreativitásról vagy Alexander Manshel (2024) Visszafelé írás című munkája a történelmi regények felíveléséről az USA-ban. Magyarországra ezek a hírek és összefoglalók általában a fordítás megjelenésekor érnek el a könyvvásárlókhoz. Az este során az USA legfrissebb irodalmi regényterméséről hallhatunk személyes benyomásokat: Berta Ádám és Sári B. László mesél olvasmányairól a „szerkesztő/író/fordító” és a „kritikus/irodalmár/fordító” szempontjából. A résztvevők azt a kérdést is körüljárják, hogyan néz ki ma a kortárs amerikai irodalmi mező Magyarországról, mennyi látszik belőle a fordítások formájában, miért éppen az, vajon ki és mi alakítja ezt a képet.
Sári B. László
1972-ben született Debrecenben, a JATE-n végzett angol szakon, 2005-ben védte meg PhD-jét a Pécsi Tudományegyetemen. Irodalomtörténész, kritikus, fordító. Szűkebb kutatási területei a kortárs amerikai próza és a kritikai kultúrakutatás. 1997 óta dolgozik a PTE Anglisztika Intézetében, immár mint habilitált egyetemi docens. Irodalom- és kultúraelméleti, amerikai prózával foglalkozó, brit filmtörténeti és szakfordítói kurzusokat tanít, az amerikanisztika mesterszak szakfelelősi teendőit látja el, illetve az angol nyelvű doktori alprogram vezetője. 2009/2010-ben Fulbright-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban folytatott kutatásokat Providence-ban (RI). Az 1749.hu világirodalmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és állandó szerzője.
A beszélgetés házigazdája Kovács Ágnes Zsófia, az SZTE BTK habilitált docense.

Hungarian Association for American Studies

Inter American Research Center, University of Szeged
***
Az Óhazából az Újvilágba könyvsorozat egy különleges családtörténeti gyűjtemény, amely a magyar kivándorlók és leszármazottaik személyes történetein keresztül mutatja be a magyarok amerikai emigrációját és ennek generációkon átívelő hatásait. A sorozat közösségi kezdeményezésként indult: 2024 februárjában alakult meg az Óhazából az Újvilágba Facebook csoport, amely rövid időn belül aktív közösséggé formálódott, és ma már több mint 2000 tagot számlál. A könyvek fókusza a mikrotörténelem (micro-history), azaz a személyes és családi történetek bemutatása, amelyek segítségével az olvasók megismerhetik a nagy történelmi események egyénekre és családokra gyakorolt hatását. A most készülő, az idei évfordulóhoz kapcsolódó virtuális, és nemzetközi (magyarországi és USA-beli) helyszínekre készülő offline USA250 kiállítás is részben ezekre a történetekre épít.
Az este folyamán Fenyvesi Anna és Bakos Réka elmesélik az Óhazából az Újvilágba kezdeményezés – Facebook csoport, közösség, könyvsorozat, és az USA250 kiállítás – két évének eredményeit.
Bakos Réka vezető tanácsadó és szenvedélyes családtörténet-kutató, aki közel 20 év tapasztalatot szerzett a versenyszférában, multinacionális környezetben. Saját felmenőinek kutatása során ismerte fel, milyen erő rejlik a személyes történetekben. Az ő dédszülei is kivándoroltak Amerikába, majd hazatérve az 1920-as évek elején Magyarországon alapítottak családot – ez indította el őt magát a magyar-amerikai kivándorlók (és hazatérők) sorsának feltárása felé. A csoport egyik alapítójaként vezeti az Óhazából az Újvilágba online közösséget, és a szerkesztés mellett programigazgatóként is egyengeti a kezdeményezés útját.

Óhazából az Újvilágba * Hungarian Roots and American Dreams
***
Balázs Péter, Kökény Andrea, Péter Róbert, Szélpál Lívia, Thomas Williams és Vajda Zoltán beszélgetnek az Egyesült Államok születésének 250. évfordulójáról.
Ezen a Radnóti-esten a Kar oktatóival az Egyesült Államok születésének körülményeiről beszélgetünk történeti perspektívában. A résztvevők azt vizsgálják meg nemzetközi kontextusban, hogy milyen tényezők játszottak szerepet az amerikai állam létrejöttében, mit jelentett a forradalom akkor, és mit jelent ma, mit ünnepel az amerikai nép a 250. évforduló alkalmából?
Balázs Péter, Történeti Intézet
Eszmetörténész, elsődleges kutatási területe a felvilágosodás és a francia forradalom, az Újkori Egyetemes Történeti tanszék munkatársa.
Kökény Andrea, Történeti Intézet
Történész, fő kutatási területe az Egyesült Államok kialakulásának és nyugati terjeszkedésének története, és a telepesszabadság szerepének vizsgálata az amerikai állam megszületésében.
Péter Róbert, Angol Tanszék
Történész, a Digitális Bölcsészeti Labor vezetője, az ötkötetes British Freemasonry, 1717-1813 (Routledge, 2016) kritikai forrásgyűjtemény főszerkesztője és a Digitális Bölcsészet folyóirat (2017-) alapító szerkesztője.
Szélpál Lívia, Angol Tanszék
Történész, irodalmár, kutatási és oktatási témái az amerikai és brit történelem, irodalom és kultúra főbb területeihez kapcsolódnak.
Thomas A. Williams, Angol Tanszék
Alkalmazott nyelvész, oktatási és kutatási tevékenysége során a kultúra megjelenési formáit vizsgálja a mindennapi nyelvhasználatban. Washington DC-ben nőtt fel, egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban és Angliában végezte. Szegeden 1989 óta él.
A beszélgetést Vajda Zoltán (Amerikanisztika Tanszék) vezeti.
***
Boros Tamás és Lénárt András beszélgetése
Az Amerika-közi kapcsolatok történetében kitüntetett helyet foglal el az Egyesült Államok és Kuba viszonya. Bizonyos elemei – mint a disznó-öbölbeli invázió vagy a rakétaválság – szélesebb körben ismertek, de az elmúlt 250 év során az időnként szoros barátságban, máskor éles ellentétben álló két régió viszonya ennél sokszínűbb képet mutatott. A beszélgetés során érintjük a közismert eseményeket is, de a fő célunk, hogy megvilágítsuk a két ország közös múltja mögött felsejlő, ma is állandónak tekinthető jelenségeket. Olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy amerikai részről milyen szerepet töltött be e kapcsolatban William Randolph Hearst legendás sajtómágnás (az „aranypolgár”), Frank Sinatra és az ún. baseball diplomácia, hány állítólagos amerikai merényletet élt túl Fidel Castro, vagy miért tekinthető Havanna az amerikai maffia egyik legsikeresebb „vállalkozásának”.
Boros Tamás jogász, szabadúszó újságíró, korábban a Klubrádió külsős munkatársa, jelenleg a hódmezővásárhelyi Hódpress szerkesztője és a Szeged folyóirat állandó szerzője, de jelentek meg írásai a Tiszatáj online-on is. Az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének meghívott előadója. Újságírói érdeklődésének középpontjában a közélet, a jogi kérdések, a történelem, a kulturális élet és a sport áll.
Lénárt András az SZTE BTK Hispanisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területei az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolata, Spanyolország és Latin-Amerika 19-20. századi történelme és filmtörténete, a mai hispán világ politikai élete és társadalma, valamint a film és a történelem kapcsolata. Négy könyv és több mint 180 könyvfejezet és tanulmány szerzője. 2019 és 2023 között a Latin-Amerikai és Karibi Tanulmányok Nemzetközi Szervezetének (FIEALC) elnöki pozícióját töltötte be.



