Ókori mitológiák továbbélése a Disney univerzumban

A Kutatók Éjszakáján az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán a Mitológia és a Disney-univerzum című előadáson jártunk. Dr. Dávid Nóra, az SZTE BTK Ókortörténeti Tanszék adjunktusa szerint a Disney mesék sok esetben tükrözik az ókori kultúrák jellegzetességeit, ezek alapját azonban gyakran sztereotípiák adják.

A Walt Disney mesék közül többet is mitológiai történetek ihlettek. A klasszikus mesék továbbélése új értelmezéseket kínált a feldolgozások számára. A szórakoztatás mellett elsődleges céljuk az volt, hogy a természetfeletti hősök történeteit kiszínezett és közérthető formában jelenítsék meg, ezáltal sokak számára elérhetővé tegyék.

Dr. Dávid Nóra előadásában a közönség számára ismert és ismeretlen Disney-mesék kerültek szóba, amelyek különböző kultúrák történeteit dolgozták fel az ókortól kezdve. A tárgyalt mesék az ókori görög, római, skandináv, polinéz és távol-keleti népek mitológiájából merítettek. Mindegyik történet feldolgozásában közös, hogy nem a történeti hitelességre törekszenek, hanem inkább leegyszerűsített mítoszok formájában igyekeznek megismertetni az adott kultúrát, vallást.

Az 1940-ben bemutatott Walt Disney-film, a Fantázia kitűnik a többi közül, hiszen nemcsak animációs film, hanem komolyzenei feldolgozás is: Beethoven 6. szimfóniáján alapul. A görög és római mitológiai elemek keverednek a filmben, ezzel is különleges hangulatot teremtve. Az alkotók célja nem csupán a szórakoztatás volt, hanem ismeretterjesztő szándékkal is készítették a művet, hogy a klasszikus zene és a mitológia közelebb kerüljön a közönséghez. Az istenek közül Zeuszt, Bacchust is láthatjuk, míg ismerős mitológiai lényekkel is találkozunk, mint a kentaur, faun és pegazus. Ezeket a figurákat különböző hangulatú romantikus, vidám, komoly vagy éppen tragikus jelenetekben ábrázolták, igazodva a zene érzelmi világához. A szimfónia hangulati váltásait így vizuálisan is értelmezhetővé tették a nézők számára. Az előadást audiovizuális eszközök tették színesebbé. Az oktató kérdésekkel is bevonta a hallgatóságot, például arra kérdezve rá, hogy miként definiálnák a mitológiai lényeket. A közönség érdeklődve és lelkesen válaszolt a kérdésekre.

A Disney rajzfilmek egyik célja az ismeretterjesztés, elsősorban a klasszikus történetek és mitológiai hagyományok közérthető formában való bemutatása. A Herkules rajzfilm pl. egy, az adott korban ideálisnak tekinthető család képében ábrázolja az isteneket. A karakterek személyiségjegyei az eredeti mítoszhoz képest megváltoztak. Így vált Zeusz klasszikus apa figurává, míg ugyanitt Hádészt negatívabb karakterként tüntették fel. Herkules természetfeletti hősként jelenik meg. A mitológia lények különféle szerepben jelennek meg egyesek segítői, míg mások ellenségei lesznek. A történet pozitív végkicsengése is eltér az eredeti mítosztól. A valódi Héraklész élete tele van szenvedéssel, bűnhődéssel, végül tragikus halállal végződik, melyből Zeusz az Olümposzra emeli az örök halhatatlanságba. Ezzel szemben a Disney-féle Herkules győzelmet arat, megtalálja önmagát és szerelmét, akiért a halhatatlanságról is lemond, és példaképként jelenik meg. A film mellőzi a görög mítoszok véres, erőszakos jeleneteit, ehelyett a pozitív érzelmekre helyezi a hangsúlyt.

A Percy Jackson-sorozat a római és görög isteneket külön világként ábrázolva mutatta be az istenek és halandók közötti hierarchiát. A regény alapján íródott sorozat kamaszoknak íródott, viszont a kalandos történet, és az olümposzi világ minden korosztályt megszólított. A történetek középpontjában olyan alapvető értékek állnak, mint az összefogás, a bátorság, a lojalitás és a felelősségvállalás. Ezek az értékek nemcsak a halandók, hanem az istenek világában is meghatározó szerepet kapnak.

Észak felé haladva eljutunk a fjordok világához. A kislányok körében népszerű Frozen című mese nemcsak egy varázslatos története mesél el, hanem ismerteti a számi őslakosok hitvilágát. A mesében szereplő trollok és a főszereplő, Elza természetfeletti ereje szoros kapcsolatban áll ezzel a mitológiai hagyománnyal.

Egyes mesék a társadalmi rendet is ábrázolták, mint ahogy a Mulánban a Han dinasztia viszonyai jelentek meg. A rajzfilmekben előfordul, hogy tipikus kulturális tárgyak is szerepelnek, mint például Aladdin csodalámpája és szőnyege.

A Disney mesék központjában leggyakrabban a minden megpróbáltatást legyőző szeretet és szerelem áll. A mesék pszichológiai hatást is elértek, mivel egyes történetek segítenek a félelem feloldásában. A szaknyelvben „disneyfikáció”-nak nevezett dramaturgia a tanulság könnyebb megértését tűzte ki célul univerzálisan. A tanulás mellett ennek elsődleges célja az élményszerzés és a szórakoztatás.

A rendezvény a mesék iránti érdeklődésnek köszönhetően széles közönséget vonzott, a fiatalabb korosztálytól a felnőttekig.

Forrás: SZTEinfo / Bús Anna
A borítóképen: Dr. Dávid Nóra, az SZTE BTK Ókortörténeti Tanszék adjunktusa előadást tart az SZTE Kutatók Éjszakáján. Fotó: Bartha Karina