Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szegedi Tudományegyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Köztudott, hogy a kutya a hűség, az oroszlán az erő, a nyúl pedig a gyávaság jelképe, de vajon honnan erednek ezek a jelentéstartalmak? Rókák, macskák, legyek, bolhák, sőt még a tetvek is terítékre kerültek az SZTE BTK Animalia Kutatóközpontjának bemutatkozó programján, amelyet a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapok szegedi eseményei között rendeztek meg.
Idén új helyszínként a JATE Klub is csatlakozott a rendezvényhez: itt többek között az SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszéke és az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság (NKI) szervezésében hallhattak az irodalomkedvelők izgalmas beszélgetéseket. A programsorozat keretében június 14-én az Animalia eBooks sorozat legújabb kötete mutatkozott be, melyet az alkotók, Vígh Éva, az SZTE BTK Olasz Tanszék professzor emeritája és Újvári Edit, az SZTE JGYPK Művelődéstudományi Tanszék habilitált tanszékvezetője ismertettek az érdeklődőkkel.
Az utóbbi években a legkülönbözőbb kutatási területeken – mint például az eszmetörténet, irodalomtörténet, filológia, művészettörténet, állatszimbolika, zooszemiotika, néprajz és etnozoológia, etológia, valamint filmművészet – fokozott érdeklődés és számottevő kutatási eredmények jelzik az állatok értelmezésének, szimbolikájának és általában a humanitas és animalitas sokrétű kapcsolatának és interpretációjának a jelentőségét. Ezt a tudományos figyelmet felismerve jött létre 2017-ben az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán létrehozott Animalia Kutatóközpont. A kutatóközpont összefogja a humanitas és animalitas, a zoomorfizált ember és az antropomorfizált állat sokrétű kapcsolatának és interpretációjának, az állatszimbolika kérdésének interdiszciplináris kutatását. Évezredes művelődéstörténeti kérdéskörét tudományos szimpóziumok, előadások, könyvbemutatók keretei között vizsgálja, együttműködve más egyetemek és intézetek kutatóival, mint például a Debreceni Egyetem Antrozoológiai Kutatócsoportjával.
A kutatási terület iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés és az interdiszciplináris kutatási eredmények bemutatásának igénye 2024-ben életre hívta az Animalia eBooks könyvsorozatot. A 96. Ünnepi Könyvhét keretében a sorozat első kötetével megegyező elnevezéssel, Állati jelképek: Irodalmi és művészettörténeti mozaikok címmel az Animalia Kutatóközpont tevékenységéről, programjairól és publikációiról, az Animalia eBooks-sorozat legújabb köteteiről Kérchy Anna, az SZTE BTK Angol tanszék egyetemi tanárának moderálásával, – aki maga is a kutatócsoport tagja – folyt beszélgetés a Kutatóközpont vezetője, Vígh Éva és titkára, Újvári Edit részvételével.
Bemutatkozik az Animalia Kutatóközpont. Fotó: Német Tímea
Mindkét kutató jelentős szaktudással és tapasztalattal rendelkezik az állati létforma értelmezésének, több évezredes szimbolikájának kutatásában. Munkásságukhoz olyan alapművek fűződnek, amelyek meghatározó irányt mutatnak az Animalia Kutatócsoport tevékenysége számára is. Újvári Edit társszerkesztőként vett részt a Szimbólumtár című lexikon kidolgozásában. A kötet közel hétszáz szócikke a kultúrák jelképeinek és feltehető jelentéseiknek ismertetésével, valamint a művelődéstörténet, – különösen a művészetek – tanulmányozásához nyújt segítséget az érdeklődő olvasóknak. A másik a Vígh Éva szerkesztésében megjelent Állatszimbólumtár című kötet, mely szócikkeinek kidolgozásában Újvári Edit is oroszlánrészt vállalt. A kötetben A-tól Z-ig sorrendbe állított 122 valós és képzeletbeli állat szimbolikus jelentésváltozatai követhetők nyomon.
Az előadók külön kitértek az irodalomban és filmművészetben megjelenő fantázialényekre, mint amilyenek például a vérfarkasok, vagy vámpírok. Hangsúlyozták, az ember azért hoz létre szörnyeket és hibridlényeket, mert ezek az ember-állat határon mozgó alakok segítenek kifejezni a félelmeinket, vágyainkat és az ismeretlenhez való viszonyunkat. Ezen ábrázolások a határok elmosódását reprezentálják, s olyan alakokat keltenek életre, amelyek nem illeszkednek a megszokott normáink közé. Az Állatszimbólumtárban megjelenő tanulmányok alapján ezek a lények kulturális tükrök: szimbolikus jelentéstartalmakat hordoznak, és megmutatják, hogyan gondolkodunk magunkról és a világról.
Ezek a hibridlények pedig a mai kortárs ifjúsági irodalomban is megjelennek. Mint Vígh Éva beavatta a közönséget, J. K. Rowling világhírű Harry Potter-sorozatában feltűnő hippogriffet például a 16. század legnagyobb lovagi eposzírója, Ludovico Ariosto ihlette. A Harry Potter hippogriffje ugyanis a szerzőnő elmondása alapján, Ariosto Orlando Furioso című művében megjelenő sasfejű, sasszárnyú, lótestű mitikus lénnyel azonosítható. „Nagyon érdekes, hogyan transzportálódik egy 400 éve született regénybeli lény az egyik leghíresebb 20. századi történetbe” – fűzte hozzá Vígh Éva.
Mint Kérchy Anna hangsúlyozta, ez a kutatási irány nem csupán az állati jelképek és szimbólumok vizsgálatára terjed ki, hanem arra is, hogy az ember hogyan képes az állatok tükrében, vagy hozzájuk viszonyítva újradefiniálni önmagát. Az állatok révén ugyanis sajátos, új perspektíva nyílik meg: irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, vagy akár történelmi korok is egészen más értelmezést kaphatnak. A kutatás egyik izgalmas felismerése, hogy az állat – amely sokszor csupán háttérszereplőként jelenik meg – milyen kulcsszerepet kaphat, ha a marginalizált szempontokat előtérbe helyezzük. Ez a nézőpontváltás számos új értelmezési lehetőséget nyit meg. A munka erőteljes történeti szemléletet képvisel, az ikonográfia, jelképértelmezés és szimbolikai hagyomány felől közelít, ugyanakkor markánsan jelen van benne a kortárs relevancia is. Ez utóbbi különösen fontos a kutatócsoport munkájában, akik olyan témákat dolgoznak fel, amelyek az ökokritika, a klímaválság vagy a környezetvédelem aktuális társadalmi kérdéseire is reflektálnak.
Ezen elvek mentén született meg az Állati jelképek: Irodalmi és művészettörténeti mozaikok című kötet is, melyben a kutatócsoport 2023-as konferenciáinak anyagát dolgozták fel. E kötetben gorcső alá kerültek többek között a legyek, a bolhák, a majmok ábrázolásai a művészetekben, úgy, mint Franz Kafka Átváltozás című művének, Polcz Alaine Macskaregényének, sőt még a közismert Grimm-mese, a Piroska és a farkas állatszimbolikai elemzése is. A tanulmányok sorát pedig az Állati Jogok Egyetemes Nyilatkozata zárja a kötetben.
A kutatócsoport itt nem áll meg, a jövőre nézve is izgalmas tervekkel készülnek. Mint részletezték, hamarosan jön az Animalia eBooks sorozat második kötete, valamint tanulmányaik a Filológiai Közlöny, rangos irodalomtörténeti folyóirat állatszimbolikával foglalkozó tematikus számában is megjelennek. Mindkét publikációhoz a kutatóközpont 2024. őszi konferenciájának anyagát veszik alapul: a művészettörténethez kapcsolódó kutatások az Animalia-sorozatban olvashatók, míg a filológiai és irodalomtörténeti írások a Filológiai Közlönyben kapnak helyet. Terveik szerint mindkét kötet még az idén napvilágot lát. Ezenfelül ősszel kétnapos szimpózium keretében mutatják be legújabb kutatási eredményeiket. A konferencia középpontjában ezúttal az állatmesék állnak majd.
Bemutatkozik az Animalia Kutatóközpont. Fotó: Német Tímea
Az Animalia Kutatóközpont bemutatkozása mellett az olasz irodalom más jeles alkotásairól is hallhattak izgalmas beszélgetéseket az érdeklődő irodalomkedvelők. Az SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék programjában Irodalomterápia festményekkel: egy felkavaró lélektani regény mélységei címmel beszélgetett Csákvári Lilla irodalomterapeuta, Ocsovai Dóra, a Labirintus Kiadó alapítója és Vígh Éva irodalomtörténész. Hasonlóan izgalmas előadást hallhatott a közönség Elena Ferrantéról, a Ferrante-kutatások jelenlegi állásáról és a kortárs olasz irodalom fordítási kérdéseiről Bakai Boglárka Ferrante-kutató és Matolcsi Balázs műfordító tolmácsolásában.
Végre magyar nyelven is olvasható Anna Banti Artemisia című lélektani regénye a Labirintus Kiadónak és Lukácsi Margit fordításának köszönhetően – osztották meg a jó hírt az előadók. A két kivételes nőalak, a 20. századi jeles olasz író és művészettörténész, Banti (eredeti nevén Lucia Lopresti) és a 17. századi zseniális festőművész, Artemisia Gentileschi közötti, folyton egybeolvadó és elkülönülő plazmatikus lelki áramlásból született gyönyörű és fájdalmas szöveg a veszteség, a trauma és a belőlük táplálkozó önépítkezés történetét beszéli el. Ezek, továbbá az erőszak, a megküzdés, a női önérvényesítés lehetőségei egy férfiakra szabott társadalmi-kulturális közegben, az apa-lánya, nő-férfi kudarcos kapcsolódástörténete és annak transzgenerációs sémái alkották a könyvheti beszélgetés főbb témáit. A beszélgetés résztvevői rávilágítottak a biografikus tények és a belőlük kinövő lírai alkotás közötti elkülönülések ugyancsak jelentésgeneráló jelenlétére, Artemisia Gentileschi festészetének egy-egy meghatározó jegyére is. A művészet-irodalom-pszichológia hármasának találkozási pontja köré íródott beszélgetés meghívott vendégei Ocsovai Dóra, a Labirintus Kiadó kreatív szerkesztője, Vígh Éva irodalomtörténész, a kötet utószavának szerzője és Csákvári Lilla irodalomterapeuta voltak, moderátora pedig Dávid Kinga, az Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója volt.
Fotó: Sahin-Tóth István
A következő előadás során Elena Ferrante, a nápolyi regények szerzőjének könyveiről, azok magyar nyelvű fordításairól, valamint a kortárs olasz irodalom fordítási kérdéseiről beszélgetett Bakai Boglárka Ferrante-kutatóval és Matolcsi Balázs műfordítóval Sermann Eszter, az Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója. Elena Ferrante világszerte hatalmas olvasótábort szerzett, a New York Times a nápolyi regényeket a 2010-es évek kiemelkedő irodalmi teljesítményének nevezte. Műveit számos nyelvre lefordították, könyvei alapján filmes adaptációk készültek, szerzői kilétét azonban mindmáig homály fedi, ezzel kapcsolatban csupán kutatói, újságírói feltételezésekre támaszkodhatunk. Írói világát a női lét kérdéseinek boncolgatása, valamint a nápolyi valóság ellentmondásossága hatja át. A beszélgetés során szó esett a kortárs olasz irodalom egyéb képviselőiről, a műfordító szerepének fontosságáról, valamint az igényes műfordítások létjogosultságáról a mesterséges intelligencia korában. Megismerhettük azokat a lépéseket is, melynek során a forrásnyelvi szövegből a fordításon, majd a kiadói folyamatokon keresztül egy-egy regény eljut az olvasóig.
Fotó: Sahin-Tóth István
Az Ünnepi Könyvhéten bemutatott előadások izgalmas metszetét adták mindannak, amit az olasz irodalmi kultúra és az egyetemi kutatás találkozása kínálhat. Az SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék idén is bebizonyította, hogy a tudomány és az irodalom együtt új nézőpontokat képes kínálni, még élményszerűbbé téve azt a varázslatos utazást, amelyet a könyvek világában élhet át az olvasó.
Forrás: SZTEinfo / Fülöp Tímea, Vígh Éva, Dávid Kinga, Sermann Eszter
Borítóképen: Újvári Edit, Kérchy Anna és Vígh Éva az Animalia Kutatóközpontot bemutató előadáson. Fotó: Fülöp Tímea
SZTE BTK Hallgatói Önkormányzat
