– Hogyan kötődik a gyermekirodalomhoz és a HUBBY-hoz, a Magyar Gyerekkönyv Fórumhoz Bencsik Orsolya?

– A mesék mindig is közel álltak hozzám, és amellett, hogy lelkes gyerekkönyvolvasó vagyok, szeretem azokat a szépirodalmi műveket, amik a meseirodalmi hagyományt megidézik, mágikus, valóságon túli elemeket is beépítenek. Például Ladik Katalin Mesék a hétfejű varrógépről, mágikus realista regény. Gyerekirodalommal azonban célirányosan csak azóta foglalkozom, mióta a Szegedi Tudományegyetemen a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék oktatója lettem, ahol az Informatikus könyvtáros BA – Iskolai és gyerekkönyvtáros specializáción ehhez kapcsolódó kurzusaim lettek. Ehhez a szakmai érdeklődésemhez kötődik a Bolygó bogozó című rendezvény-sorozatom, ami kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalommal, valamint irodalomterápiával foglalkozik, és idén szerveztem meg harmadik alkalommal. De emellett számos kortárs írót, költőt, szerkesztőt, irodalomtörténészt hívok meg a tanszékre, mert fontosnak tartom, hogy a leendő könyvtárosoknak élő kapcsolatuk legyen az irodalommal, tudják, hogy kik azok a szerzők, akiket meghívhatnak majd és milyen témában. A HUBBY-nak nem voltam és nem is vagyok a tagja, de amikor elkezdtem szervezni irodalmi programokat, felvettem velük a kapcsolatot, bevontam a HUBBY-t is, amiből együttműködés lett. Vinczellér Katalin magyartanár, aki egyben a szegedi Pagony Kiadó munkatársa is, több beszélgetésen is járt nálunk, Szekeres Nikoletta kritikus, szerkesztő, a HUBBY korábbi elnöke ugyancsak, Berg Judit jelenlegi elnök, aki fantasztikus gyerekkönyv-író, szeptemberben jön a tanszékre a munkásságáról beszélgetni. Judit kért fel, hogy idén tavasszal legyek én is a HUBBY zsűrijének tagja. A tavalyi év gyerekkönyvtermését zsűriztük, ami nagyon megtisztelő volt, és izgalmas olvasmányélményekhez is juttatott. A HUBBY által díjazott vagy shortlistre rakott könyvekkel foglalkozunk is a hallgatóimmal, már korábban is írtak kritikákat vagy gyerekkönyvtári környezetre foglalkozásterveket készíttettem velük.

– Melyek a kedvencei a gyermekkönyvek közül?

– Nagy Lázár Ervin- és Csukás István-rajongó vagyok, és máig meghatározóak számomra a gyerekkori olvasmányaim, Gion Nándor ifjúsági regényei, Mándy Iván Csutak-sorozata, a külföldi, klasszikus gyerekirodalmi művek közül Erich Kästner Emil-könyvei, A repülő osztály, a Május 35, A két Lotti, Astrid Lindgren Harisnyás Pippije, Selma Lagerlöf Nils Holgerssonja, Lewis Caroll Alice Csodaoszágbanja, A. A. Milne Micimackója… Jules Verne regényeit is faltam. A kortárs magyar szerzők közül két határon túlit szeretnék itt most kiemelni, Tékiss Tamás Samu sejti című ifjúsági regénye és Máté Angi gyerekkönyvei után további folytatást olvasnék tőlük, bár mindketten abbahagyták az írást. Bízom benne, hogy ez hamarosan változik!

– Most ért véget a Tricikli Fesztivál. Hogyan kapcsolódott ehhez a különleges, három országot érintő rendezvényhez?

– Ismerem a szervezőket. Például Szutorisz Szabolccsal, Petró Annamarival különböző projektekben dolgoztam is már együtt. Nagyon szuper és progresszív fesztiválról van szó, ami két, számomra is fontos területet vegyít, az irodalmat és a biciklizést, miközben persze összművészeti, az irodalom népszerűsítésének és befogadhatóságának különböző formáit kutatja, egyben az ökotudatosságot is hirdeti. Fontos, hogy alulról szerveződő, civil kezdeményezésként indult, és több ikonikus kulturális tér a helyszíne, amik az én életemben is meghatározóak vagy azok voltak. Így például a szegedi Grand Café, Jazz Kocsma, Somogyi-könyvtár, Kövér Béla Bábszínház, idén a No Milk Today is. Már negyedszerre szervezték meg, és Szeged csak az egyik állomásuk, mert ez egy határokon átívelő, kultúrákat összekötő projektté nőtte ki magát. Magyarkanizsa és Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódott a rendezvénybe.

Az idei Tricikli Fesztiválon, június 28-án Fenyvesi Orsolyával beszélgettem A minótaurusz és én című fantasztikus regényéről a No Milk Todayban, és a könyvbemutatóhoz zenés felolvasás is kapcsolódott, Orcsikné Szvetnyik Margit és Jenei Kornél zenéltek. Csak ajánlani tudom ezt a könyvet, mind a kamaszok, mind a felnőttek számára érzelmes, elgondolkodtató és felszabadító olvasmány, olyan coming of age történet, mely a világ visszavarázsiasítása.

Idénre a szervezők egy kiadványt is beterveztek, ennek létrehozásában, bár mindössze két hónap volt rá az idő, én is részt vehettem. A szervezők a három városhoz kapcsolódóan felkértek egy-egy írót/költőt és egy képzőművészet, hogy a bicikli hívószóra és a fesztivál szellemiségében alkossanak együtt, és ennek eredményét most már meg is vásárolhatják az érdeklődők. Én Szegedet képviseltem, alkotótársam Roskó Gábor képzőművész volt. Két rövidprózát írtam, amelyekben egy titkos női, feminista biciklista rend után nyomoztam. Ennek a kiadványnak június 29-én volt a bemutatója az Agárúrban.

– Lesz-e idő nyáron pihenni, feltöltődni, olvasni?

– A munkám miatt eleve sokat olvasok, erősen keveredik az, amit élvezetből olvasok, azzal, amivel foglalkozom is egyben. Ilyen „élvezeti munka” lesz a vajdasági Balázs Attila A déli végekről című regényes irodalomtörténete és az ugyancsak vajdasági Fenyvesi Ottó verses „holtak enciklopédiája”, a Halott vajdaságiakat olvasva. De ami biztos, hogy „nem kötelező” nyári olvasmányom lesz, az egyrészt a német filozófus Peter Sloterdijk Stressz és szabadság című könyve, Weiss János fordításában, továbbá Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag és Az öröklét farkasai című regényei, Kúnos László fordításai, illetve Mircea Cǎrtǎrescu Szolenoid című regénye Koszta Gabriella fordításában, valamint Hegedűs Vera Mondass egy misét értem novelláskötete. Tervek mindig vannak, egyre csak nő, terebélyesedik a listám, mert próbálom követni a kortárs magyar és világirodalmi megjelenéseket, de közben vannak elmaradásaim.*

Forrás: SZTEinfo / Lázárné Csernus Anikó

Fotó: Bobkó Anna

A borítóképen Bencsik Orsolya és egyik könyvheti beszélgetőpartnere, Pifkó Célia (jobbról) látható. Fotó:

*A teljes interjú elolvasható az sztealmamater.blog.hu oldalon:

„A mesék mindig is közel álltak hozzám” – interjú Bencsik Orsolyával