A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karáról, illetve Juhász Gyula Pedagógusképző Karáról is bejutott hallgató a felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjébe.

Fordulóról fordulóra

Az igényes beszédet népszerűsítő rangos vetélkedőn pedagógusjelöltek, joghallgatók, valamint teológushallgatók vehetnek részt. A záró fordulót 2023. május 12-én tartották.

– A hallgatók az országos megmérettetésen sorszámmal versenyeztek, a szervezők így biztosították az anonimitást. Az első fordulóban – szabadon választott szövegként – egy 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó 20-21. századi esszé vagy szépprózai szöveget kellett felolvasni. Ezt már előzőleg, a felkészülés idején begyakorolhatták a hallgatók. A kötelező szöveget az esztergomi versenyen, a második fordulóban ismerhették meg. A felkészülésre 20-20 percet adtak a döntnökök, akik az egyetemisták mindkét teljesítményét értékelték – magyarázta Beslin Anita, az MTVA Kossuth adójának szerkesztője, aki az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egykori hallgatójaként is elhivatott népszerűsítője a kulturált, szép magyar beszédnek.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK VJTK esztergomi részlege adott otthont a felsőoktatási intézmények 51. alkalommal életre hívott Szép magyar beszéd versenyének. 38 egyetemista jutott el a döntőbe, ahol a legjobbaknak 12 érmet és 1 különdíjat adtak át.

Egy újságcikk utóélete

– Nagy öröm számomra, hogy 35 év után – ezúttal, mint Berki Tünde felkészítője – visszatérhettem az országos versenyre – fogalmazott a rádióriporter, aki a tapasztalatait átadva segítette az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar képviseletében indult versenyzőt. Sőt: tanítványa azzal a szöveggel szerepelt, amellyel 35 éve Beslin Anita lett érmes ezen a versenyen.

A kétszeresen is sikert hozó szöveg Horváth Dezsőnek, az 1988-ban még 50-60 ezres példányszámban megjelenő regionális napilap, a Délmagyarország legendás újságírójának „Az ötvös halála” című publicisztikája. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsész hallgatójából lett zsurnaliszta így is hozzájárult az alma matere mostani eredményességéhez.

– A cikket anno Mucsányi János találta nekem a "Délmagyar"-ban. A verseny után Dezső bácsi megkeresett, hogy gratuláljon, akkor kezdődött a barátságunk… – emlékezett Beslin Anita.

3 érem + 1 különdíj

A Szegedi Tudományegyetem három hallgatója – Móricz Virág (SZTE BTK), Bagi Bernadett (SZTE JGYPK) és Berki Tünde (SZTE ÁJTK) – Kazinczy-érmet kapott, míg a negyedik szegedi egyetemistát, Terdik Sárát (SZTE BTK) különdíjjal jutalmazták.

Az SZTE JGYPK hallgatóját Tóthné dr. Aszalai Anett, a joghallgatót Beslin Anita készítette fel a döntőre.

– 43 éve készítem föl a hallgatókat a versenyre, és eddig 43-an szereztek érmet – összegzett a két bölcsészhallgató fölkészítője, Békésiné Fejes Katalin egyetemi magántanár. – A szövegfonetikai eszközök helyes használata mellett legalább annyira fontos a szövegértés, a szöveg dinamikai fölépítése, a szövegnek megfelelő érzelmek kifejezése. Ehhez az is kell, hogy a szöveg tolmácsolója az egyéniségének megfelelő szöveget válasszon.

A bölcsészkari hallgatók Nemes Nagy Ágnes: Antigoné és Tóth Erzsébet: „Ki viszi át?" szövegével szerepeltek.

– Azt, hogy a tartalom mellett megszólaláskor mennyi figyelmet fordítunk a formára, személyiségünk részének tekintem – fogalmazta meg tanári munkája meghatározó szempontját az SZTE BTK hallgatóit több mint négy évtizeden át oktató Békésiné Fejes Katalin. – A tudatos figyelemmel nemcsak a mondandómat teszem pontosabbá, hanem megtisztelem a beszédpartneremet is. Ezek a versenyek a szép beszédre törekvés mellett erre is nevelik a fiatalokat. Végül a nyelvnek és használóinak a megbecsülését is szolgálják, az eredménye pedig igényesség a mondanivaló, a nyelvi forma és a hallgató iránt.

Forrás: Újszászi Ilona/u-szeged.hu

Fotó: K. F.