Beszámoló a Sapiens ubique civis nemzetközi klasszika-filológiai konferenciáról
Az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszéke idén már ötödik alkalommal rendezte meg PhD-hallgatóknak és fiatal kutatóknak szóló nemzetközi konferenciáját. A tudományos seregszemle nevét a szervezők Szent Ambrustól kölcsönözték: Sapiens ubique civis, azaz „A bölcs az egész világ polgára”.
A konferencia ötlete még 2012 őszén született meg, és az akkor még egyszeri eseménynek tervezett, először 2013 augusztusában megrendezett szimpózium azóta már hagyománnyá vált: minden nyáron, a tanévkezdés előtti utolsó héten a szegedi Bölcsészkar épülete tucatnyi különböző országból érkező fiatal filológus, illetve ókortörténész számára ad otthont három napon át. Idén a rendezvény harminc, nagyrészt külföldi doktorjelöltet vonzott Szegedre többek között Oxfordból, Londonból, Ghentből, Brnóból, Varsóból, Samarából, Máltáról, Thessalonikiből és Bergamóból, a magyar egyetemek közül pedig a vendéglátók mellett az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviseltette magát.
A résztvevők nem csupán egymást és egymás kutatásait ismerhették meg, hanem – a szervezők céljaival összhangban – Szeged városát és a magyar kultúrát is a szívükbe zárhatták. Mint ahogy azt a szervezőbizottság vezetője, Dr. Nagyillés János is hangsúlyozta: „Az immár hagyományosnak tekinthető háromnapos tudományos eszmecsere programjának mindig fontos része, hogy külföldi vendégeink Szeged és Magyarország történetébe és kultúrájába is betekintést nyerjenek, megismerjék. Esti programjainkon a személyes beszélgetések során barátságok és tudományos kapcsolatok születnek, zárórendezvényünkön idén hamisítatlan bográcsos marhapörkölttel kedveskedtünk vendégeinknek. A konferencia vonzó a külföldi PhD-jelöltek számára, mert elmondásuk szerint a nyugati konferenciaszervezők ritkán gondolnak arra, hogy a doktoranduszoknak is megfelelő mennyiségben kell publikálniuk. A dolgozatok megjelentetését nálunk a két legjobb nemzetközi szakmai folyóirat vállalta”.
Nagyillés János a szervezőbizottság nevében nem csak a Kar vezetésének köszönte meg a rendezvény támogatását, hanem azoknak a hallgatóknak, illetve fiatal kutatóknak is kifejezte háláját, akik évről évre lehetővé teszik a konferencia megvalósítását.
Harcz Klaudia PhD-hallgató, aki Dr. Jászay Tamással, az SZTE-BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének tanársegédével, valamint Hajdú Attilával és Dr. Gellérfi Gergővel, az MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció elnevezésű Kutatócsoport munkatársaival együtt a szervezési munkálatok oroszlánrészét végezte, kérdésünkre a következőket mondta:
„Bár az elmúlt évek során már sikerült némi rutinra szert tennünk a szervezést illetően, természetesen mindig felmerülnek előre nem látott nehézségek. Szerencsére a tanszékünk BA- és MA-hallgatóiból álló segítőcsapatra most is támaszkodhattunk, nekik is köszönhető, hogy zökkenőmentesen sikerült lebonyolítani a rendezvényt, amit a résztvevők visszajelzései is megerősítettek.”