A Mindset Pszichológia Szeged a 2016/17-es tavaszi szemeszter sikeres előadásai és kerekasztal-beszélgetései, vitaestjei után folytatja rendezvénysorozatát a Campus Beer&More felső szintjén. A kávéházi, közvetlen, barátságos hangulat ellenére minden hónapban komoly témával készülnek a szervezők. A szezonnyitó előadásra szeptember 21-én este került sor, melyen Prof. Dr. Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára tartott előadást a magyar oktatásügy mindenkori és aktuális problémáiról. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben a Bölcsészkar más oktatói is szót kaptak.

Csapó Benő nyitóelőadásában a magyar oktatásügy helyzete kapcsán komplex problémacsoportról beszélt, és a magyarországi oktatás szervezésében elsődlegesen a tudás hiányát emelte ki. Véleménye szerint az általánosan elterjedt „népi pedagógiai” gondolkodásmód helyett Magyarországon az ún. „evidence based education policy”-re, azaz tényekre alapozott oktatáspolitikára lenne szükség. Csak ezáltal valósulhat meg a tudományos eredményeken alapuló rendszeres fejlesztés.

Csapó Benő több neveléstudománnyal kapcsolatos kutatócsoportnak is a vezetője (MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport, Oktatáselméleti Kutatócsoport), így széleskörű rálátása van arra, hogy a gyerekek gondolkodásának fejlődésében az utóbbi időben milyen negatív eredmények születtek a magyar közoktatásban végzett felmérések alapján. Éppen ezért a PISA- és TIMSS-eredményekről is beszámolt, illetve beszélt arról is, hogy milyen új diagnosztikai módszerekkel mérik a fiatalok képességeit. Bár a diákok sokat tanulnak, és képesek a megtanultakat visszaadni, azonban a memorizálásnak nincsen hatása a gondolkodásukra, így nem fejlesztheti a problémamegoldó képességeiket.

A professzor az oktatásügyben megfigyelhető több nagy ellentmondással kapcsolatban is kifejtette a véleményét. Beszélt a téves elgondolásokra épülő rossz irányú változtatásokról, mint pl. a gyengébb képességű tanulók elkülönítése vagy az egyre kisebb létszámú osztályok indítása. (Utóbbi valójában csak még több pénzt nyel el, ugyanis az iskoláknak több tanárra és fokozott infrastruktúrára van szükségük.) Második ellentmondásként a deklarált alapelvekkel ellentétes hatású beavatkozásokat emelte ki. (Pl. az elvárt, széleskörű alapműveltségnek mennyire ellentmond a szétaprózott tantárgyi rendszer.) Végső ellentmondásként a Bologna-rendszert és az egésznapos iskolát említette, melyek mint elgondolások hiába jók, megvalósításuk szakszerűtlen. Végezetül felvázolta az érettségi vizsga és a pedagógus- és továbbképzés hiányosságait, majd kifejtette, jelen formájukban ezek miért problémásak, és mi kellene ahhoz, hogy a problémákon változtatni lehessen.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen több SZTE BTK-s oktató képviseltette magát: Jagodics Balázs és Mihalik Árpád a Pszichológiai Intézet Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszékének a tanárai, Gellérfi Gergő pedig a Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék, valamint a Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék munkatársa. Az iskolapszichológiai, szociálpszichológiai és klasszika-filológusi álláspontokat egybefűző beszélgetés moderátora Kazinczi Csaba pszichológus-hallgató volt.

További képek a rendezvényről: