Akadémiai díjat kapott Bernáth Árpád

Pálinkás József, az MTA elnöke, kiváló kutatóknak, tudósoknak adta át az Akadémiai Díjat a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlésén. A díjazottak az elmúlt öt évben elért, kimagasló kutatási eredményeikért részesültek a rangos kitüntetésben.

Bernáth Árpádot – egyebek közt – „a magyar germanisztika egyik kiemelkedő egyéniségeként végzett kutatásaiért”, Heinrich Böll művei kritikai összkiadásának gondozásáért tüntették ki. A professzor elmondta: „a szűkebb szakma és a tudományos közvélemény egyaránt minőségi garanciának tekinti ezt a díjat. Minden elismerésre úgy tekintek, mint egy teljesítményt mérő súlyra. Ha beledobnak a serpenyőmbe egy ilyen súlyt, úgy érzem, nem hagyhatom abba a munkát: meg kell kísérelnem, a mérleget egyensúlyba hozni”. Pályájáról elárulta: „Nehéz volt az indulásom, közvetlen főnökeim az egyetemi végzés után egészen a nyolcvanas évek utolsó harmadáig nem támogatták munkámat. De pályán tudtam maradni, mert baráti megértéssel támogattak kollégáim a szegedi egyetemen és az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Mert 1982-ben megkaptam az Alexander Humboldt Alapítvány ösztöndíját, és Heinrich Böll közbenjárására el is fogadhattam. Eredményeim közül azokat tartom a legtöbbre, amelyek - Szentágothai Jánossal fogalmazva – „ellentétben áll(nak) az összes közismert tudással”. Arisztotelész Poétikájának első fokú értelmezését fordításai tartalmazzák: örülök, hogy Ritoók Zsigmondot kritikai írásommal rá tudtam venni arra, hogy a Poétikát újra fordítsa. A legújabb francia (1980), angol (1999) és német (2008) fordítások már követik az ő megközelítést. Gottlob Frege a modern nyelvészetben meghatározó szerepet játszik, bár a kutatók többsége nem veszi figyelembe, amit kimutattam: a matematika nyelvére kidolgozott szemantikája csak módosítva érvényes a természetes nyelvekre. Az irodalomtudományt is meghatározó filozófiai, logikai, nyelvészeti hagyomány újrafogalmazására építve, kollégáimmal - legszorosabban Csúri Károllyal - együttműködve kidolgoztam a poétikai lehetséges világok elméletének főbb elemeit: a fikcionalitás új értelmezését és az elméletfüggő szövegköziség szemantikai dimenzióját. E megközelítés segítségével új felfedezésekre tehettünk szert, esetemben többek között Goethe, Schiller, Broch és Böll műveire vonatkozóan. Örülök, hogy germanistaként magyar irodalmat érintően is tudtam közismert álláspontokkal szemben újat mondani: például Kassák Lajos híres versével kapcsolatban (A ló meghal a madarak kirepülnek) vagy Nádas Péter regényére vonatkozóan (Egy család regény vége).”

Animáció a díjazottról



Forrás: http://mta.hu/mta_hirei/akademiai-dijakat-adott-at-az-mta-elnoke-129808/

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Boritokep_32

Kasza Péter az SZTE BTK Klasszika-Filológia és Neolatin Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola Neolatin Programjának vezetője, valamint az SZTE és az OSZK közreműködésével létrejött Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezető kutatója. Magyar történelem Bécsből nézve - Wolfgang Lazius elfeledett történeti műve című akadémiai doktori értekezését 2023 szeptemberében védte meg. Kasza Péterrel az értekezés részleteiről, a tudományos pályájának kezdetéről, jelenlegi és jövőbeni kutatásairól és a tanításról beszélgettünk.