Hesse halálának ötvenedik évfordulójára Európa-szerte konferenciákkal, kiállításokkal emlékeznek, ebből az alkalomból rendeznek Szegeden is többnapos tudományos tanácskozást. A Tisza-parti városban komoly múlttal rendelkezik a Hesse-kutatás, Horváth Géza, a Germán Fiológiai Intézet és a Német Irodalomtudományi Tanszék vezetője a húszkötetes Magyar Hermann Hesse Életműkiadás szerkesztését vállalta magára, és a sorozat mintegy felét maga fordította.

„Ilyen méretű Hesse-konferencia nem volt még Magyarországon” – hangsúlyozza a docens, aki alapító, és jelenleg elnökségi tagja a konferenciát támogató Nemzetközi Hermann Hesse Társaságnak is. 10 ország, 25 előadó – ezek a rendezvény paraméterei, nemzetközileg elismert kutatók érkeznek Ausztria, Svájc és Németország mellett az USÁ-ból, Törökországból, Örményországból, Spanyolországból és Indiából is. Az Egyesült Államokból például Ralph Freedman (Princeton), Németországból Detlef Haberland (Oldenburg) és Volker Wehdeking (Stuttgart) tiszteli meg a tanácskozást, melyhez a Fritz Thyssen Stiftung is komoly anyagi támogatással járult hozzá.

Az egyetemen belüli együttműködés szép példájaként egy igazi kulturális különlegesség is színesíti a konferenciát. Május 2-án a Zeneművészeti Kar Fricsay-termében Richard Strauss által megzenésített Hesse-verseket ad elő Vier letzte Lieder (’A négy utolsó dal’) címmel Temesi Mária Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, egyetemi tanár. A dalok 1948-ban keletkeztek Svájcban, a cím nem Strausstól származik, ő maga nem is lezárt ciklusnak szánta művét – eredetileg 12 Hesse-költeményt akart megzenésíteni. A művek olyan témákat szólítanak meg, mint a halál, a búcsú és az elengedés. A 19.45-től 20.15-ig tartó ingyenes koncertre minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A József Attila Tanulmányi és Információs Központban másnap Hermann Hesse Magyarországon tematikával nyílik kiállítás.

Másfél millió példányban adták el, és 60 nyelvre fordították le könyveit – Hermann Hesse (1877-1962) recepciója különböző korszakokban élte és éli nagy „bummját”. 1968-ban például Amerikában ennek eredményeképpen vált híressé a – Hesse egyik regénye után elnevezett – Steppenwolf együttes (Born to be wild), de a ’80-as években a Szovjetunióban és Koreában is tombolt a „Hesse-láz”. Magyarországon a ’70-es, ’80-as évekig visszafogottan bánt vele a kultúrpolitika, inkább az úgynevezett „tűrt” kategóriába tartozott. Itt-ott napvilágot látott róla egy-egy kisebb értekezés, például Hesse 80 éves korában a Nagyvilág egy rejtettebb, féltematikus száma jelent meg az idős szerzőről. Halála után adták ki először a Narciß und Goldmundot, majd öt év késéssel, 1992-ben a Steppenwolfot, A pusztai farkas címmel, Horváth Géza fordításában.

Arany Mihály