brusszel_kiemelt

12 magyar egyetemista járt Brüsszelben

Az Európai Parlament budapesti Tájékoztatási Irodájának szervezésében 2013. július 8. és 10. között 12 magyarországi fiatal vehetett részt egy brüsszeli szemináriumon. Az SZTE-ről három kommunikáció szakos diák utazhatott Brüsszelbe. Illés Réka Gabriella, az SZTE Médiacentrum egyik gyakornoka szívesen mesélt „az EU fővárosában” szerzett élményeiről.

„Brüsszel egy élettel és emberekkel teli város: 1000 újságíró – ennyi médiamunkás máshol a világban, egy helyen, csak New Yorkban gyártja és továbbítja a híreket –, 15-20 ezer lobbista és 754 képviselő dolgozik itt. Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása óta 28 tagország képviselteti magát külképviseleteikkel, diplomatáikkal és segítőikkel” – villantott föl néhány számot Illés Réka Gabriella.

„A 3 napos szeminárium alatt megismerkedhettünk négy Európai parlamenti képviselővel, Magyarország Állandó Képviseletének és a Press Room munkájával, körbejártuk az Európai Parlament audiovizuális szolgáltatási központját, illetve részt vehettünk a Bagó Zoltán és Mészáros Alajos EP képviselők szervezésében létrejött „Felhívás magyar-szlovák párbeszédre” című nyilvános meghallgatáson – mesélte. – Az elmúlt hetek központi témája, a Tavares-jelentés is többször előkerült a beszélgetéseken, több nézőpontból tárgyalták azt.

A program első napján Fóris György mesélt a szemináriumon a brüsszeli sajtósok munkájáról és a BruxInfo tevékenységéről.


Off the record

Brusszel_02Magyarország ’országsúlya’ a brüsszeli munkaerőpiacon nem nagy: a magyar nyelv használatának nincs nagy jelentősége, ahogy annak sem, hogy innen érkezik a dolgozó. Ezért az ide utazó újságírók is hátránnyal indulnak a szakmájukban. Hogy ezeket a hátrányokat kiküszöböljék, rengeteg munkát kell befektetniük. Az újságíró személyes jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjék a nevét és megjegyezzék az arcát. Napjainkban egyre elterjedtebb az a szokás, hogy a sajtómunkatárs az elérhetővé tett felvételekből és közleményekből, sajtótájékoztatók anyagából állítja össze a cikkét, ám ez nem elég. A legfontosabb információk sokszor az úgynevezett „background” és „off the record” beszélgetések közben derülnek ki. A képviselők itt háttér- és bizalmas információkat osztanak meg a jelenlévőkkel – döntően a sajtó munkatársaival. Fontos, hogy az ott elhangzott adatok a legtöbbször nem nyilvánosak: ha az újságíró ezeket közzé teszi, esetleg még a közlő nevét is leírja, könnyen elveszítheti az évek alatt kialakított vele szembeni bizalmat, s előfordul, hogy többé nem hívják meg ezekre a beszélgetésekre. Sokszor az ülések döntéseinek kimenetele, az ott elhangzó információk már a hivatalos sajtótájékoztatók előtt kikerülnek a sajtószobákba. Az is előfordul, hogy a tájékoztatókon már csak kevés, esetleg jelentéktelen információk hangzanak el a background-beszélgetések miatt.” – osztotta meg a www.u-szeged.hu olvasóival a Brüsszelben hallottakat Illés Réka.


A kormány „karja, füle és szeme”

„A következő hétfői program, mely egyben a nap zárása is, a brüsszeli Állandó Magyar Képviseleten tett látogatás volt, ahol megismerkedtünk a Képviselet munkájával. A magyar képviselet több szempontból speciális: nem lát el konzuli feladatokat érdekvédelmi szempontokból, de ha valaki bajba kerül, igyekeznek segíteni. Kulturális eseményeken is igyekszik segítséget nyújtani. A Képviselet az egész kormányt képviseli, körülbelül 80 diplomata dolgozik itt, akik nem csak a külügyi területekben szakértők. A Képviselet a kormány úgynevezett ’karja’, ’füle’ és ’szeme’: az egész döntéshozatali procedúrában képviseli a magyar álláspontot, amelyet egy szakértői csoport alakít ki.”

„A program után a csapattal felfedeztük a brüsszeli belvárost: Parc de Bruxelles-ben tettünk egy röpke látogatót, a gótikus stílusú székesegyházat és a Manneken Pist (Pisilő kisfiú) kerestük fel, közben útba ejtettük a Grand Place-t és többen megkóstoltuk a híres belga waffelt” – folytatta az élménybeszámolót Réka.


Eseménydús keddi nap

„Kedden rengeteg emberrel találkoztunk, akik meséltek a munkájukról. Reggel Balázs Eszterrel, a Press Room magyar sajtóattaséja mutatta be nekünk tevékenységét. Munkakörébe tartozik, hogy a Brüsszelben tartózkodó állandó tudósítók munkáját segítse ki információkkal. Minden, a Press Roomban dolgozó sajtós egy téma felelőse: Balázs Eszter a költségvetés és a költségvetés ellenőrzésének témáját viszi, amely egy elég foglalkoztatott és érdekes téma.


A nyelvek és pártok egyenjogúsága

Brusszel_14„Ezután Panyi Miklóssal, a magyar néppárti delegáció sajtótanácsosával találkoztunk – nézett a jegyzetébe Réka. – Az Európai Uniót létrehozó szerződés szerint az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg, ahol évente 12 alkalommal üléseznek a képviselők. Ezen kívül a parlamenti munkafolyamatok legnagyobb része Brüsszelben folyik. Az Európai Parlamentben használt nyelvek száma megegyezik az EU hivatalos nyelveinek számával, azaz 23 nyelvet használnak. Minden képviselőt megilleti az a jog, hogy a Parlamentben az anyanyelvén szólaljon fel, melyre a nyelvek egyenjogúsága miatt is szükség van, s melyet minden esetben tolmácsok fordítanak.

A Parlament az Európai Uniós intézmények közül a legnyilvánosabb, politikai ideológiai alapon szerveződött 7 frakcióból plusz a frakció nélküliekből áll. A Parlamentben nincs kormány és ellenzéki oldal, egyetlen frakciónak sincs meg a döntéshez szükséges többsége.”


Magyar-szlovák párbeszéd

Részt vehettünk a Bagó Zoltán és Mészáros Alajos európai parlamenti képviselők által szervezett „Felhívás magyar-szlovák párbeszédre” című nyilvános meghallgatáson, melynek célja, hogy elindítsa a konfliktusmegoldási folyamatot a két ország között. Magyarország és Szlovákia problémája a kommunikáció hiánya és az egymással szembeni folyamatos ellenszenv. A Benes-dekrétumok jogi és erkölcsi problémájával is foglalkoztak a meghallgatáson. Tágabb értelemben a dekrétumok alatt a II. világháború utáni csehszlovák államot megalapozó 143 elnöki rendeletet értjük, ám gyakran csak azt a 13 jogszabályt nevezik Benes-dekrétumoknak, amelyek a csehszlovák nemzetállam létrejöttének érdekében az ország területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét rögzítették.

Rudolf Rezsőházy, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora szerint Európában elképzelhetetlen, hogy a szomszédos népek nincsenek jó viszonyban egymással. Minden nép büszke, de ebből a büszkeségből és a múlt sérelmeiből engedni kéne mindkét félnek. Horváth Attila jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense jogi szempontból elemezte a dekrétumok tartalmát. Bár a 13-ból 3-at már eltöröltek, így is a maradék 10 dekrétum még mindig jogaiban sérti az ezeket elszenvedő embereket. Ez a keddi nyilvános meghallgatás a békülés első lépése volt.”

Brusszel_galeria
12 magyar egyetemista járt Brüsszelben - GALÉRIA


EP Stúdiók

A nyilvános meghallgatás után az EP stúdióit jártuk körbe az audiovizuális részleg szolgáltatásaival ismerkedve. Jártunk a legnagyobb, 200 nm2-es, bluebox technikát is alkalmazni képes stúdiójában, melyet nemcsak a Parlament használhat, de azt ingyenesen az oda érkező stábok is igénybe vehetik, amelyhez még technikai segítséget is kapnak. A stúdió a legmodernebb, automatavezérlésű kamerákkal van felszerelve, melyek kezelését az operatőr egy 10 méterrel arrébb high-tech felszerelésekkel berendezett szobából végzi.

Betekintést nyerhettünk egy rádióstúdióba, ahol a képviselőkkel és egyéb parlamenti személyekkel, politikusokkal készült interjúkat és beszélgetéseket rögzítik. Az egész létesítmény fenntartása, az adások elkészítése és a szolgáltatások egy adófizető Uniós állampolgár számára egy évre csupán egy kávé árába kerül.


Fiatalok munkanélkülisége – növekvő probléma

Délután Pelczné Gáll Ildikó, a Belső Piac és Fogyasztási Bizottság, illetve a Monetáris Bizottság tagja beszélt néhány új Uniós programról. 2008 óta a krízisre az Unió nem találja a választ.

A Multiannual Financial Framework (MFF) egy 7 évre meghatározott pénzügyi keret, melyet az Európai Unió felhasználhat. Ebből a keretből finanszíroznák a 2014-től létrejövő Ifjúsági Garancia Programot. Mára a fiatalok munkanélkülisége nagy mértéket öltött: Görögországban 60%-os, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában pedig 40%-os a munkát nem találó, szakképzett fiatalok aránya. A program 8 milliárdos költségvetése közel fele lenne a már sikeresen futó Erasmus cserediákprograménak. A fiatalok foglalkoztatásának elsőszámú problémája, hogy nem rendelkeznek gyakorlattal, így nem szívesen alkalmazzák őket a cégek. Ez egy önbezáruló folyamat, hiszen gyakorlatot csak munkával lehet szerezni. A program keretében különböző vállalatokat szerződtetnének le, hogy gyakorlati helyként munkát adjanak a fiataloknak, akik így gyakorlatot szerezhetnek a saját területükön.


„Yes, Europe”

Ezt követően a Kulturális és Oktatási Bizottság tagjával és a Petíciós Bizottság póttagjával, Bagó Zoltánnal beszélgettünk .

Az „Erasmus for all” vagy „Yes, Europe” munkanéven futó program is a fiatalok helyzetén igyekszik javítani. Nem csak a munkanélküliség aránya magas a fiatalok körében, de képzésük is elhúzódik. A program célja, hogy ne csak az anyaországában szerezzen tudást a bolognai egyetemi rendszerben, hanem más tagállamban is kipróbálhassa magát. A másik fő cél az, hogy a fiatalok legyenek mobilisak, tudásukat és az elsajátított idegen nyelveket kamatoztatni tudják munkájuk során. Az MFF költségvetésben már szerepel ez a program is.

A már futó „Jó tanuló, jó sportoló” programhoz hasonlóan, de attól eltérően a sportoló diákokat is támogatni szeretnék. Sokszor előfordul, hogy egy élsportoló esetleg a kevés tanulásra fordítható ideje és energiája miatt gyengébb egyetemre jelentkezik, ezért kiesik az ösztöndíjas támogatási rendszerből. Őket sporteredményeik alapján igyekeznek majd segíteni.

Bagó Zoltán egy harmadik programról, a Kreatív Európa Programról is említést tett. A kultúra nemzeti hatáskör alá tartozik az Európai Unióban. A világon - főleg az USA-ban és Kínában - sokan úgy gondolják, hogy az európai kultúrkör a legmagasabb és legszínvonalasabb szintű. A szülők gyermekeiket európai iskolákba íratják, európai nyelveket taníttatnak nekik, maguknak pedig európai termékeket – köztük ruhákat, autókat – vásárolnak. Az európai kultúra versenyképessége világosan nagyon nagy, így ezeket a javakat védeni és fejleszteni kell. Ugyanakkor az Unió munkaereje árban nem léphet versenyre a keleti munkaerővel. A programban összesen 23 pont kap finanszírozást, s ez az 1. alkalom, hogy megjelenik a kultúra finanszírozása multinacionális szinten.”


Adatvédelem

„A nap záró programja egy találkozó volt Göncz Kinga szocialista EP képviselővel, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság alelnökével, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság illetve a Petíciós Bizottság póttagjával” – mondta Réka, aki megtudta: a LIBE Bizottság hatáskörébe tartoznak az adatvédelmi kérdések, olyanok, mint például az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban kirobbant megfigyelési, úgynevezett PRISM-botrány. A Tavares-jelentést egy újabb szemszögből vizsgálhatták a szemináriumon részt vevők.


A Parlamentárium

„A szerdai napon látogatást tettünk a Parlamentáriumban, az Európai Parlament látogatóközpontjában, ahol interaktív keretek között, magyar nyelvű digitális tárlatvezető eszköz segítségével megismerkedhettünk az Európai Unió és szervei, a Parlament, a Bizottság és a Tanács történetével és munkájával.”


Megoldás: Bankunió

A szeminárium utolsó előadását Tabajdi Csaba, szocialista EP képviselő, A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság tagja, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttagja tartotta. Szerinte a Tavares-jelentés döntően az Európai Unió jövőjéről szól. A gazdasági válsággal kapcsolatban a képviselő megjegyezte, hogy a jövőben a kormányok nem költekezhetnek felelőtlenül. Hátra van egyfajta bankunió létrehozása az EU-n belül, mely egy utolsó mentőöv lehet a bedőlő bankoknak és azok ügyfeleinek.


Uniós kulisszatitkok

„A nap utolsó programja a hazautazás előtt szabadprogram volt, ahol a ismét útra keltünk a belvárosban: a Parc du Cinquantenaire-t és az ott a belga királyság 50. évfordulójára állított diadalívet látogattuk meg, utazás előtt pedig megpihentük egy parkban lévő tavacska partján.”

„Szerencsére volt időm fotózni is. Sajnos a hivatali épületeken belül, különösen a kantinban, nem szabadott fotókat készítenünk. A nevezetességeket, mint a Pisilős kisfiút – mely egy igazi mémmé vált -, a diadalívet és a székesegyházat is sikerült megörökítenem. A téglaépítésű házak pedig Hollandiára emlékeztettek. Jó kontrasztot adott, ahogy mögöttük ott tornyosultak az üveg irodaházak. Érdekes volt még, hogy sokan igénybe vették a Szegeden is hamarosan bevezetésre kerülő kölcsönbicikliket.”

„A szeminárium nagyon jó lehetőséget adott arra, hogy annál mélyebb betekintést nyerhessünk az Európai Parlament és háttérszolgáltatóinak munkájába, mint amennyire itthonról, a híradásokból vagy az internetről megismerkedhetünk a szervezettel” – jelentette ki a szegedi egyetemista. – „Pozitívum volt számomra a képviselők közvetlensége és a korrekt magyarázataik.”

„A Tavares-jelentésről eddig a sajtóból hallhattam információkat, ám teljessé a kép a képviselők magyarázatával vált. Azt is jónak tartom, hogy a csapatból nem mindenki – köztük én sem – vagyok teljesen jártas a politikában, de ezzel közelebb került hozzám a téma. A (nagybetűs) Európai uniós politika már nem egy homályos felhő, köszönhetően az érdekes és lényegre törő beszámolóknak. A „Felhívás magyar-szlovák párbeszédre” című nyilvános meghallgatáson való részvétel lehetősége is megtisztelő volt a csapat számára.”

„A Brüsszel városával, műemlékeivel való ismerkedés, a szabadprogramok pedig nagyon jó kontrasztot adtak az EP hivatalos látogatásához. Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája évente 4 hasonló szemináriumot rendez, köztük szakújságírókat és más újságírókat is meghívnak egy-egy Strasbourgba való utazásra. A brüsszeli programunkat a Tájékoztatási Iroda munkatársa, Lővei Andrea sajtóattasé állította össze, a szervezésben az iroda munkatársai is részt vettek” – zárta élménybeszámolóját Illés Réka Gabriella.

SZTEinfo

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

Szántai Levente, a BTK Pszichológiai Intézetének végzett hallgatója és Rudisch Ferenc Martin, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék volt diákja Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesültek, kiváló tanulmányi munkájuknak és az OTDK-n elért sikereiknek köszönhetően. Az aranyérmet 2021. november 24-én ünnepélyes keretek között vehették át.