SZTE KKK – párhuzamos interjúk V.: Z. Karvalics László

November 30-án zárult a több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós projekt. Az öt nagy tudományos-kutatási alprogram vezetőjével vettük számba az elért eredményeket.

Z. Karvalics LászlóA Szegedi Tudományegyetemen folyó alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítésére törekedve közös kutatócsoportokat hoztak létre a karok és az intézetek az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) keretében, ahol öt nagy alprogramba szerveződve folyt a tudományos munka. A 2010. július 1-jétől 2012. november 30-áig tartó (95 százalékos uniós támogatási intenzitású, több mint 3 milliárd forint összköltségvetésű) KKK-projekt a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén növelte az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességét. Az 5. számú (Információs társadalom) alprogramot Z. Karvalics László, az SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense irányította.

 

Melyek voltak az ön által koordinált alprogram előzményei, milyen korábbi tudományos, szakmai együttműködések léteztek az abban érintett szakemberek között?

A Szegedi Tudományegyetemen az elsők között jött létre Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoport (ITOK), és kezdődött meg az információs társadalom tantárgyszintű oktatása. Az egyetem kutatás-fejlesztési szervezete, a DEAK Zrt. innovatív társadalomtudományi divíziójában évek óta együttműködtek a gazdaságtudomány és a különböző társadalomtudományok képviselői. Nyelvészek és informatikusok is több közös projektben vettek részt.



Körülbelül hány fő vett részt az alprogram munkájában?

Több tucat diák, több mint félszáz doktorandusz és posztdoktor, valamint száznál több egyetemi oktató vett részt a munkában.



Melyek voltak a legfontosabb kutatási irányok, területek az alprojektben, illetve melyek voltak a legkiemelkedőbb tudományos eredmények?

A gazdaságtudományi területen a szervezetközi együttműködés kapcsolati modelljeinek áthangolásában, illetve a fogyasztói és szervezeti magatartást gyökeresen átformáló e-business megoldások keresésében jutottak messzire. A jogászok „szellemi tulajdon” kutatócsoportja is impozáns teljesítményt mondhat magáénak. A bölcsészek sokrétűen vizsgáltak a kultúra és művelődés, a vizualitás elméleti és történeti kérdéseit, a kortárs digitális világ szociológiáját, s egyfajta „diszciplináris területfoglalást” sikerült elérni az információtörténelem vagy az infografika területén. Az alkalmazott matematikai és informatikai kutatások számos, nemzetközi élvonalba tartozó eredményt produkáltak.

 

Milyen alapkutatási területeken sikerült előrelépniük az ipari megvalósítás, a mindennapi hasznosítás irányába, illetve melyek kecsegtetnek ilyen reményekkel?

Az alprogram által átfogott kutatási területek esetében ez a szempont nehezen értelmezhető.



Milyen elképzelések, lehetőségek vannak a megkezdett kutatások, munkák folytatására?

Több hazai és uniós pályázat áll készenlétben, ami továbbvihet ígéretes témákat. Üzembe állt egy digitalizáló csúcsberendezés, amely folyamatosan végzi az egyetemi kiadványvagyon digitális repozitálását. A mobil alkalmazás-fejlesztő laboratórium a TTIK-n, a Szociológiai Kutatólaboratórium a BTK-n „hordhat ki” számos kutatási eredményt.

 

Volt-e esetleg bármiféle szakmai kapcsolatuk, együttműködésük más alprogramokkal, s ha igen, miben állt ez?

Nem volt.

SZTEinfo

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

044A0978_1024

Cafe Radnóti néven nyitotta meg kapuit október végén karunk új közösségi tere a szegediek és környékbeliek előtt, hivatalos átadójára pedig november 11-én került sor. A karunk volt magyar-francia szakos hallgatójáról, Radnóti Miklósról elnevezett kávézó számos irodalmi és művészeti rendezvénnyel várja az érdeklődőket, a BTK főépületében.