BTK_100_eves_kiemelt

A százéves bölcsészkari épület a fotóművész szemével

A Bölcsészettudományi Kar 100 éves épülete címmel nyílt fotókiállítás november 5-én a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában. Szentgyörgyi Anna képein a legkülönbözőbb perspektívákból láthatjuk a szegedi egyetem bölcsészkarának otthont adó házat.

Az SZTE BTK és az SZTE Klebelsberg Könyvtár által rendezett tárlaton a bölcsészkari épület számos „oldalát” megismerheti a figyelmes néző: színesben és fekete-fehérben, sokszorosítva vagy részleteiben megragadva, télen és nyáron egyaránt. A fotóművész képeit a Csongrád Megyei Levéltár anyagából régi tervrajzok és a Klebelsberg Könyvtár gyűjteményéből régi fényképek egészítik ki. Így például a Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal épületének átépítési tervét, az épület 1960-as évekbeli képét is megcsodálhatjuk.

Az épület eredeti megrendelője egyébként az említett hivatal volt. A pályázatot Ottovay István és Winkler Imre tervei nyerték el, 1911-ben kezdődött a munka és 1912. augusztus 1-jére készült el az épület.

A régi Korcsolyázó-tó helyén, neoromán stílusban épült meg a ház, amelyet a kor színvonalán a legmodernebb épületek között tartottak számon, többek között a központi fűtés és a felvonó miatt is – utóbbi egyébként a mai napig üzemel, ezzel egyben a Dél-Alföld legrégibb működő liftje – mondta el megnyitó beszédében Csernus Sándor bölcsészkari dékán. Hozzátette: vallják, hogy a nemzetközi szintű kutatásokhoz szükséges az igényes környezet is, ezért a mai napig igyekszenek ezt biztosítani. Az épületnek fokozatosan kellett alkalmazkodnia a változó viszonyokhoz, a növekvő hallgatói létszámhoz. Néhány éve színes üvegablakok kerültek az épület első lépcsőfordulójához, melyek a hét szabad művészetet és a bölcsészethez közel álló hét múzsát ábrázolták. Elkezdtek előkészíteni egy új bejáratot a TIK felől információs fogadótérrel, ami forráshiány miatt abbamaradt, de tervezik folytatni. Csernus Sándor kiemelte, a több mint százéves BTK-épület és modern TIK egymás mellettisége szimbolikusan is kifejezi azt a hitvallást, hogy a kar a hagyományőrzés és a folyamatos megújulás kettősségét képviseli.

Kezdetben a BTK épületének földszintjén az Állatrendszertani Intézet és a Fogászati Klinika működött, az első emeletet a földrajztudósok vették birtokukba, a bölcsészkar pedig a harmadik emeleten talált otthonra – a másodikról nem tudni, pontosan mely egységek használták.

Az épületet újfajta aspektusból láthatjuk a művész szemével, akinek lencséje bejárta a ház legintimebb részeit is – fogalmazott a dékán. Kiemelte: Az épület él, és őrzi a benne felnövekvő generációk emlékeit. A szegedi BTK falai között olyan kiválóságok fordultak meg, adtak elő, tanítottak és/vagy tanultak, mint például Sík Sándor, Illyés Gyula, Veres Péter, Radnóti Miklós, József Attila, Marót Károly vagy Bálint Sándor.

Szentgyörgyi Anna a szegedi Bölcsészettudományi Kar angol-amerikanisztika szakán szerzett tanárszakos diplomát. Nemcsak diákéveit töltötte a százéves épületben, hanem jelenlegi munkahelye (Angol–Amerikai Intézet) is ide köti. Gyermekkorától ered az a szenvedély, hogy megörökítse – kezdetben grafikákkal, később fotókkal – környezetét. Digitális fotózással hét éve foglalkozik, témája elsősorban az épített és természetes környezet.

 

Arany Mihály


Képgaléria: http://www.arts.u-szeged.hu/karunkrol/btk-kepgaleria/kar-100-eves-epulete?objectParentFolderId=14562

Videó: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__7511



Friss Hírek

Friss Hírek RSS

044A0978_1024

Cafe Radnóti néven nyitotta meg kapuit október végén karunk új közösségi tere a szegediek és környékbeliek előtt, hivatalos átadójára pedig november 11-én került sor. A karunk volt magyar-francia szakos hallgatójáról, Radnóti Miklósról elnevezett kávézó számos irodalmi és művészeti rendezvénnyel várja az érdeklődőket, a BTK főépületében.