DÉLELŐTTI ÖSSZEFOGLALÓ

Először szervez a szegedi universitas februári nyílt napot, közvetlenül a jelentkezési határidő előtt. A közvetlenül a nagy döntés előtt álló, jelentkezési lapjukat most beadó 12-13. osztályosokat, és a felsőoktatással még távolabbról ismerkedő 9-10-11. osztályosokat egyaránt szívesen fogadják a szervezők. A zord időjárás ellenére február 4-én fél 10 után nagyobb lendülettel érkeztek a felvételizni szándékozók.

Az egyetem Dugonics téri főépületének átriumában nagy a nyüzsgés a 12 kar standjainál, ahol nemcsak a szakokról és az egyetemista életről, hanem a felvételi új szabályairól, a helyi és a külföldi ösztöndíjakról, az önköltségi díjakról és a diákhitelről is hasznos információkat gyűjthetnek be az érdeklődők. Az adminisztráció labirintusában eltévedt diákoknak segítenek kitölteni a jelentkezési lapot is. A karok mellett itt az SZTE Klebelsberg-könyvtár, a Nemzetközi Mobilitási Iroda, az egyetem Kulturális Irodája, valamint a Diákhitel Központ is. Karrier jósdával is várják az érdeklődőket, az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó számítógépes képzési orientációs teszttel próbál segíteni a tanulóknak abban, képességei alapján ki milyen terület elvárásainak felelhet meg leginkább.

Nagy a várakozás a jogi és a gazdaságtudományi területen, ahol drasztikus módon megszűntek a szegedi egyetem állami helyei. Jelenleg a Gazdaságtudományi Kar vezetése azon fáradozik, hogy valamiféle ösztöndíjjal tudja segíteni a jelentkezőket. Saját kari, illetve külső céges forrásokat felhasználva nagy valószínűséggel lehetőség nyílik majd arra, hogy

tanulmányi eredmények alapján 40 hallgatónak könnyítsék meg a terheit: 20 embernek teljes, 20-nak pedig részleges fizetési támogatást nyújtsanak – tudtuk meg Berki Viktor marketinggyakornoktól.

– A felvételi tájékoztató pótlásában is közzétettük, hogy a jogász szakra felvételiző jól teljesítő hallgatóknak az első féléves tanulmányi eredmény alapján kiválósági ösztöndíj formában visszatérítjük az önköltséget – és ez még csak a kezdet, tervezzük további ösztöndíjak alapítását a jogi karhoz közel álló szakmai partnerek bevonásával – ígéri Karsai Krisztina, a szegedi Állami- és Jogtudományi Kar közkapcsolati dékánhelyettese. A támogatott hallgatók számát illetően úgy nyilatkozott: 10-et biztosan tudnak vállalni első körben. – Törekszünk arra is, hogy az egy félévben tankönyvre költendő összeget különböző támogatási formákkal redukáljuk, ennek kapcsán a kar rálép egy tanulási folyamatra is, e-learninges digitális tananyagokat kezd fejleszteni, idén ősztől már lesz ilyen – tette hozzá a dékánhelyettes. Azt is kiemelte, eddig kevésbé figyeltek rá a hallgatók, de az önköltségesek számára létezik részletfizetési és halasztott befizetési kedvezmény is.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes szülői értekezletre várja az ide érkezett tanulókat és szüleiket 11 órától. A rektorhelyettes az új felsőoktatási törvényről, az állami ösztöndíjas keretszámokról, az önköltségi díjakról és új ösztöndíjakról is beszámol.

KÉRDÉS-FELELET AZ SZTE NYÍLT NAPJÁN

Homoki-Nagy Mária: „Minden hallgató egyenlő”

A Szegedi Tudományegyetem nyílt napján (február 4-én 11-12 óra között) a diákok és a szülők előzetes kérdéseire válaszolt az oktatási rektorhelyettes, Homoki-Nagy Mária. A dilemmázásra, mérlegelésre még van idő: a jelentkezési lapok beadási határideje február 24., addig kell a továbbtanulásról legjobb döntés meghozni.

– Miért érdemes továbbtanulni? – ismételte meg az egyik e-mailben érkezett kérdést Homoki-Nagy Mária jogtörténész professzor, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese az SZTE nyílt napján. – Mert a tanulással a fiatalember világa kitágul, mert mélyebben megismerhet egy tudományterületet, mert az érdeklődési körének megfelelő végzettséget szerezve felkészültebben kezdhet önálló életet – fogalmazott az SZTE oktatásért felelős rektorhelyettese, mikor az előzetes kérdésekre is válaszolva a továbbtanulási irány jó megválasztásához adott szempontokat és új információkat a nyílt napi fórumon.

– Miért a Szegedi Tudományegyetem a legjobb választás? – Mert Szegeden a 91 éve befogadott kolozsvári egyetem hagyományaira támaszkodva 2000-ben olyan integrált egyetem született, amely a felsőfokú képzés széles kínálatával vonzza a fiatalokat: a bölcsészettől kezdve a műszaki és természettudományokig, illetve a felsőfokú szakképzéstől kezdve az alap- és mesterképzésen át egészen a doktori képzésig. Friss felmérés igazolja, hogy az SZTE bármely szakán és képzési formájában szerzett diplomával a fiatalok 65-70 százaléka az első 6 hónapban, míg 85-90 százaléka 1 éven belül biztos álláshoz jut, és azt tartósan meg is tartja.

– Hogyan tovább a felsőoktatási törvény új szabályai között? – Azon az úton haladjanak a továbbtanulási cél meghatározásakor, amelyen elindultak, mikor az érdeklődési körüknek megfelelően választottak fakultációt, érettségi tárgyat! – javasolta a középiskolásoknak az SZTE oktatás rektorhelyettese. – Ne tántorítson el senkit, ne az legyen a döntésnél az elsődleges szempont, hogy van vagy nincs állami ösztöndíjas keretszám a diák érdeklődési körének megfelelő képzésen. Az örömmel tanult ismeretekkel messzebbre jut az ember, a kényszerből rá erőltetett területen diplomásként sem boldogul úgy, mint ha az érdeklődésének megfelelő helyen dolgozna.

– Menet közben megváltoztatható a szakom? – Az SZTE kapuján belépő számára újabb kapuk nyílnak – fogalmazott Homoki-Nagy Mária, aki a képzési területen belüli és a karok közti átjárhatóságot vázolva, példákat említve jellemezte az egyetemisták mozgásterét.

– Mi az azonosság és a különbség az állami támogatott, az önköltséges és a részösztöndíjas képzések között? – Az SZTE szemszögéből minden hallgató egyenlő – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Azt javasolta a jelentkezőknek, hogy a felvételi lap kitöltésekor az általuk választott szakon mindhárom képzési formát jelöljék meg. Vázolta: az állami finanszírozású és az önköltséges helyek között létezik az átjárhatóság: a törvény erejénél fogva a rosszul tanuló állami ösztöndíjas kikerül e csoportból, míg a helyére léphet a jól tanuló, addig költségtérítést fizető diák.

– A jó diploma reményében megéri diákhitelt felvenni? – Az új forma, a Diákhitel 2 csakis az önköltségi díjra fordítható, nem a diák, hanem közvetlenül az intézmény kapja meg. Ugyanakkor mint minden kölcsön, a diákhitel igénylését is át kell gondolni, mert azt a munkába állást követően vissza kell fizetni.

– Meddig lehet egyetemista az egyetemista? – A legtöbb alapképzés 6 szemeszter, vagyis 3 év, és követelményeinek teljesítésére legfeljebb 8 szemesztert vehet igénybe a hallgató az állami finanszírozású helyeken. Ebbe belefér az is, hogy legalább 1 szemesztert külföldi egyetemen tanuljon például ERASMUS ösztöndíjjal. A felsőoktatási törvény a maga eszközeivel arra ösztönzi a hallgatót, hogy ne húzza el egyetemi tanulmányai időszakát.

– Az SZTE államilag támogatott keretszámait hogyan lehet lebontani szakokra? Például: orvos és egészségtudományi képzésben az alapszakra jutó 230, az osztatlan képzésnél olvasható 380 helyből valójában mennyi jut például az általános orvos, illetve a fogorvos, vagy a gyógyszerész szakra? – A képzési területekre eddig megadott keretszámokon belül például az állami támogatottságú helyekből a szakok részesedését csak a felvételi ponthatár meghúzást követően tudja meg az egyetem, a szülő és a gólya egyaránt.

– Mit tegyen az a diák, aki az SZTE olyan szakjára készült, amely most nem, vagy a korábbinál kevesebb állami támogatottságú keretszámot kapott? – Jelentkezzen az eredeti elképzelése szerinti szakra! Ugyanis az állami ösztöndíjas keretszám csökkentésében leginkább érintettebb 3 kar – SZTE Állam és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, valamint Gazdaságtudományi Kara – olyan tanulmányi ösztöndíjakat alapít, amelyek segítségével a jól tanuló hallgatói csökkenthetik, vagy kiválthatják az önköltségi díjat attól a pillanattól, hogy beiratkoztak. Közben a képzés költségeit is csökkentik a szegedi egyetemen például a drága tankönyvek helyett az úgynevezett e-könyvek számának növelésével. A Szegedre távolabbról érkező diákok számíthatnak a kollégiumi elhelyezésre is. Ebből a korábbinál nagyobb arányban részesülhetnek az önköltségi díjat fizető hallgatók. Ugyanakkor az idegen nyelvi képzés is erős, az SZTE hallgatóinak adott a lehetőség, hogy az egyetemi tanulmányaik idején elérjék, hogy legalább egy világnyelven képesek kommunikálni. Az is az SZTE jellemzője, hogy oktatói felelősségüknek érzik, hogy a lehető legjobb tudást adják át hallgatóiknak – zárta mondandóját Homoki-Nagy Mária.

Az SZTE oktatási rektorhelyettese a fórumot követően további egy órán át válaszolt a hozzá személyesen forduló szülők és diákok kérdéseire.

Kérdezni továbbra is lehet a szovivo@rekt.u-szeged.hu címen, a felvételivel, a szegedi továbbtanulással kapcsolatos válaszokat közöljük a www.u-szeged.hu hírfolyamban, a http://www.facebook.com/SZTE.felveteli oldalon a SZTEblogban.

TÖBB MINT 200 ÉRDEKLŐDŐ A NYÍLT NAPON

A zord téli időjárás ellenére 200-250 érdeklődő látogatott el a Szegedi Tudományegyetem központi, Dugonics téri épületében rendezett nyílt napra. Február 4-én az universitas mind a 12 kara és az egyetemi központi szervezetek is részt vettek, hogy a diákokat és szüleiket eligazítsák a felsőoktatás útvesztőiben. Itt választ kaptak a nagy kérdésre: miért válasszák éppen a szegedi egyetemet? A dilemma eldöntésére február 24-ig kaptak haladékot a diákok.

DÉLELUTÁNI ÖSSZEFOGLALÓ:

150-200 fő regisztrált előre a rendezvényre, többségük vidéki volt, akik valószínűleg a nagy havazás miatt nem is tudtak eljönni – tájékoztatott Gusztosné Thékes Andrea PR-referens. A felvételi keretszámok ismeretében nem csoda, hogy rendkívüli népszerűségnek örvendett a diákhitel-tájékoztatás, igen sok szülő is megfordult az asztalnál. Szinte telt ház előtt tartotta meg „szülői értekezletét” Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes, aki az új felsőoktatási törvényről, az állami ösztöndíjas keretszámokról, az önköltségi díjakról és új ösztöndíjakról is beszélt. A legkeresettebb standok szokás szerint a bölcsész-, természettudományi és informatikai, a jogi és a gazdasági karoké, illetve a Juhász Gyula Pedagóguskaré voltak – tette hozzá a PR-referens. Folyamatosan érkeztek diákok az 5-ös terembe, ahol a felvételi lapok kitöltésében segédkeztek a szervezők. Gusztosné Thékes Andrea elmondta, voltak olyan diákok, akik valóban ekkor töltötték ki és küldték el online jelentkezésüket.

A legnépszerűbb standnak tehát a diákhitel asztala bizonyult. Barbócz Judit, a Diákhitel Központ regionális képviselője elmondta, az új konstrukció, a Diákhitel 2., más néven a kötött felhasználású, kétszázalékos kamattal működő diákhitelt az önköltség fizetésére lehet fordítani, és a teljes önköltség erejéig felvehető (szemben a „régi” diákhitellel, ahol a költségtérítéses hallgató félévente csak 250 ezer forintot igényelhetett). Az igényelt összeg félévente egy az egyben közvetlenül az intézményhez kerül. Barbócz Judit elmondta, a Szegedi Tudományegyetem kötötte meg először az erre vonatkozó egyezményt a Diákhitel Központtal. A Diákhitel 2. mellett a hallgató felveheti a korábbi típusú, nyolc százalékos kamattal ketyegő szabad felhasználású diákhitelt is. Itt egységesen havi 50 ezer forint vehető fel, tanulmányi félévenként maximum 250 ezer, a korhatár pedig 40-ről 35 évre módosult. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki 34 évesen igényli, akkor a 35-dik évébe lépésétől meg kell kezdenie a törlesztést. Az évközben keletkezett kamat a naptári évfordulóval – december 31-gyel – a tőkéhez hozzáíródik, a következő év január 1-jétől a kamatszámítás alapja már ez az összeg lesz. A kötelező törlesztés a hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónap első napjától nyílik meg mind a kétfajta diákhitel esetében. A törlesztő részlet a mindenkori minimálbér 6 százaléka az első két évben, a harmadik évtől jövedelem függvényében határozzák meg a részletet. A kötött felhasználású diákhitelnél legalább 4, de az eladósodottság mértékének függvényében 20-24 százalék is lehet ez a szám.

Az asztalok között találtuk az uniface.hu-t is, amely a pécsi és a szegedi egyetem közötti együttműködésnek köszönhetően valósult meg. A Facebookon keresztül is lehet regisztrálni, majd felvételi tesztsor után kerülhetünk be a virtuális (szegedi) egyetemre, és tíz játéknapon keresztül próbálhatjuk ki az egyetemista létet: virtuális órákon érettségi tesztsorokat kell kitölteni, három egyetemi előadásba hallgathatunk bele, valamint megismerkedhetünk a várossal, az egyetemi épületekkel. Ezután kapcsolódó kérdésekre kell válaszolni, és az így szerzett pontok alapján a játék végén értékes tárgyi nyereményeket kaphatunk. Virtuális egyetemi játék keretében próbálhatják ki a diákok, milyen egyetemistának lenni.

SZTEpress