Filozófiai konferencia kezdődött az ezerarcú bizalomról

A bizalom áll a középpontjában a „Lábjegyzetek Platónhoz” elnevezésű szegedi konferencia-sorozat 13. részének, ahol a filozófusok két napon keresztül vitatják meg az erény különböző értelmezéseit.

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg Szegeden a hagyományszámba menő Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciát, ahol évről évre az antik filozófia egyik erénye kerül terítékre. A konferencia-sorozat indulásakor, 2002-ben a szeretet volt a központi téma, és az eltelt évek alatt a filozófusok górcső alá vették többek között a barátság, a gyűlölet, a szabadság és a hazugság témakörét. 2014. május 15-16-án pedig a bizalom a fő téma.

Az esemény megnyitóján Csernus Sándor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja méltatta az egyetem azon erőfeszítéseit, hogy a nemzetközi rangsorokban előkelő helyezést érjen el. Mint monda, ezt támasztja alá a konferenciák sorozata és különböző tudományos területeken – így a filozófiáén is – született megannyi kiadvány és publikáció is.

A konferencia-sorozat megnyitó előadását Tóth János, az SZTE Filozófia Tanszékének docense tartotta. – A bizalom egy igen sokrétű fogalom, amit bátran nevezhetünk ezerarcúnak – magyarázta Tóth János, kiemelve, hogy a fogalomban a hit és a remény különböző módon jelenik meg, és az emberi kapcsolatokra és az intézményekhez való viszonyulásra egyaránt használjuk. Az előadó a bizalom képletét a következőképpen vázolta fel: „A” bízik abban, hogy „B” „Y”-t fog cselekedni. – A bizalom mindig magában rejt valamilyen kockázatot, ezért lelkierőt igényel. Ám egyben ajándék is, hiszen megtiszteljük a másikat azzal, ha bizalomra érdemesnek tartjuk – idézte Nicolai Harmannt a beszédében Tóth János, kiegészítve annyival, hogy a bizalom hiánya a személy elszigetelődéséhez vezethet.

Az előadás második felében a bizalmat játékelméleti szempontból vizsgálta meg. Az olyan egyszerű példa, mint a pénzkölcsönzés meglepő eredményeket szülhet, ha racionális szempontokból nézik a bizalom és a csalás problémáját. Tóth János a bizalom lényegét úgy határozta meg, hogy a két fél az együttműködés révén kölcsönösen jól jár. – Bizalom nélkül is létezhet együttműködés, ám az mindig bürokratikus, kikényszerített – figyelmeztette a jelenlévőket az előadó, hozzátéve, hogy minél nagyobb a bizalom, a rendszer annál rugalmasabb és annál kevesebb kontroll kell.

A nap hátralévő részében is igen érdekes témák hangoztak el, melyben a bizalmat többek közt a jog, a biztonság, a politika és a tudomány összefüggéseiben tárgyalták. A nap végén pedig bemutatták az előző évi szimpóziumon elhangzottak alapján összeállított tanulmánykötetet – A hazugságról című könyvet.

Őszi Tamás