Frankofónok a BTK-n

Mit jelent a francia nyelvűség az irodalomban, politikában, jogban, közgazdaságban? – többek között ezekre a kérdésekre is választ adtak a résztvevők az SZTE ÁJTK és BTK által szervezett francia nyelvű konferencián.

– Sokszor rendeztek már Szegeden francia nyelvű konferenciát tudományos vagy kulturális témában, ugyanakkor a mostani rendezvény egyedülálló a témát illetően, hiszen az maga a frankofónia – tudtuk meg Szász Gézától, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettesétől, akivel a „Frankofón párbeszéd Európában” című szeptember 19-i francia nyelvű konferencia előtt beszélgettünk. Az egynapos eseményt az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, illetve Bölcsészettudományi Kar közösen rendezte a BTK Egyetem utcai épületében. A bemutatott prezentációkból kiderült: kinek mit jelent a francia nyelvűség az irodalomban, politikában, jogban, közgazdaságban vagy egyszerűen csak az emberek közötti kommunikációban.

 

A konferencia résztvevői az SZTE több frankofón partneregyetemének képviselői: fiatal kutatók voltak, akik döntő többségében doktoranduszhallgatók vagy mester szakos tanulmányaik végén járnak. Érkeztek vendégek Ázsiából, Európából és Afrikából, egészen pontosan Kamerunból is.

A konferenciát a középkori magyar–francia kapcsolatok középkori történetéről készült magyar nyelvű tanulmánykötet bemutatója zárta, ahol a korabeli diplomáciai kapcsolatok mellett a Magyarországról a középkori Franciaországban kialakult képről, a művészeti és kézművesipari kölcsönhatásokról is szó esett. A Györkös Attila és Kiss Gergely szerkesztésében Debrecenben megjelent könyvet Veszprémy László (Hadtörténeti Múzeum), Györkös Attila (Debreceni Egyetem), Kiss Gergely (Pécsi Tudományegyetem), Bárány Attila (Debreceni Egyetem) mutatta be a BTK kari konferenciatermében.

 

Mindkét rendezvény ötletgazdája Csernus Sándor bölcsészdékán, a szegedi Alliance Française kulturális egyesület elnöke volt. – Dékán úrról a szűkebb szakma tudja, hogy kifejezetten a középkori francia–magyar kapcsolatok kutatója. Legfontosabb témája a középkori Magyarország ábrázolása Franciaországban, vagyis, hogy a középkori francia utazók, keresztes lovagok, diplomaták miként utaztak ide, mit láttak hazánkból és ezt hogy írták meg – magyarázta Szász Géza, aki a konferenciával kapcsolatban aláhúzta: az esemény célja, hogy visszhangja elvigye a világba, hogy a szegedi francia tanszék a francia nyelvű oktatás, a frankofónia egyik központja. Nem hiába itt nyílik meg a Frankofón Egyetemi Központ.

 

Bobkó Anna

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

044A0978_1024

Cafe Radnóti néven nyitotta meg kapuit október végén karunk új közösségi tere a szegediek és környékbeliek előtt, hivatalos átadójára pedig november 11-én került sor. A karunk volt magyar-francia szakos hallgatójáról, Radnóti Miklósról elnevezett kávézó számos irodalmi és művészeti rendezvénnyel várja az érdeklődőket, a BTK főépületében.