borito

A Magyar Tudományos Akadémia doktora lett karunk három oktatója

MTA doktora címet szerzett a BTK három oktatója: prof. dr. Hansági Ágnes, prof. dr. Bibok Károly és prof. dr. Hárs Endre. A hosszú és szigorú pályázási folyamat eredményeként idén 80 kutató vehette át a tanúsító oklevelet. Az új MTA doktorokat június 28-án köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.

A Magyar Tudományos Akadémia évtizedek óta tudományos minősítési rendszert működtet, aminek keretein belül az MTA doktora, az MTA levelező és rendes tagja címet adományozza a hazai kutatók tudományos eredményeinek elismeréseként. Az MTA doktora címre 1995 óta pályázhatnak a már tudományos fokozattal rendelkező, saját tudományterületükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatók.


1


„Az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke, köszöntő beszédében, hivatkozva arra, hogy a pályázók által beadott disszertációkat másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti, és a végső értékelés a tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye alapján alakul ki. A több lépésből álló minősítési folyamat továbbá azért is egyedülálló, mert a szűrés nemzeti szinten történik, a tudományterületek képviselőit pedig azonos alapelvek szerint, de a diszciplinák sajátosságait is szem előtt tartva értékelik. Az MTA doktora cím elnyeréséhez az MTA Alapszabályában szereplő megfogalmazás szerint az alapvető elvárásokon felül a pályázónak eredeti tudományos eredményeket kell felmutatnia, illetve fontos szempont, hogy hazai és nemzetközi szinten is ismert és elismert kutatója legyen szakterületének.


2


Kiemelkedő irodalmi és nyelvészeti eredmények oktatóink munkájának köszönhetően – az MTA új doktorainak bemutatkozása


Prof. dr. Hansági Ágnes, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára:


Hansagi_AgnesHansági Ágnes akadémiai doktori értekezése a Jókai Mór-életmű középső korszakának kevésbé ismert, korábban alig elemzett írásait tárgyalja: felfedező-feltáró szerepe ezért különösen jelentős. A disszertáció számos új eredményt hozó, alapvető tézise szerint a Jókai-művek legalább annyira értelmezhetők a korai modernség összefüggésrendszerében, mint a romantika kontextusában. A korabeli irodalmi kommunikáció, a popularitás és a műfajiság folyamatainak beható elemzésével, valamint átgondolt szöveginterpretációkkal a szerző meggyőzően fejti ki a Jókai-próza modernségének szemléleti és poétikai sajátosságait. Az értekezés felfedező értékű teljesítménye mutatkozik meg a német Dorfgeschichte (falusi történet) Jókai-féle magyar adaptációjának a bemutatásában is, amely arra is ráirányítja a figyelmet, hogy Jókai komoly modernizációs lehetőséget látott a falu ábrázolásában. A Jókai-művek mediális, műfaji és összehasonlító elemzéseivel a szerző olyan újszerű értelmezési stratégiákat kínál, amelyek jelentősen előrelendítik ennek a fontos életműnek az újraértését. Az új eredmények elkötelezett kutatómunka gyümölcsei: Hansági Ágnes bő egy évtizede példamutató gondozója a Jókai-életműnek, s jelentős publikációi mellett – számos szakmai kezdeményezésével – a Jókai Mór iránt megnövekedett tudományos érdeklődés katalizátora is egyben. (mta.hu)


Prof. dr. Bibok Károly, karunk Szláv Intézetének intézetvezető egyetemi tanára:


Bibok_Karoly_Bibok Károly akadémiai doktori értekezésében megalapozott elméleti rendszert épített ki a vonzatrendszer kettős, lexikális-konstrukciós, illetőleg szemantikai alapú tárgyalásához, és ezzel a vonzatok természetét érintő szakmai vitában újító értékű elméletet alkotott. A kettős igeosztályozás elméletével igazolta, hogy argumentumokról mind lexikai-szintaktikai, mind pedig szemantikai értelemben kell beszélni. Disszertációjának újdonsága az is, hogy új szemléletet ad az igék szemantikai szerepének meghatározásához. A szerző a magyar igék szemantikai és szintaktikai argumentumainak meghatározásával, több szempontú osztályozásával és a szintaktikai alternációk lexikális-konstrukciós keretben való leírásával fontos tudományos eredményeket ért el. Ezzel új aspektusokat tárt fel a magyar nyelv morfoszintaktikai alternációinak, valamint az igék argumentumszerkezetének vizsgálata terén, gazdagítva az argumentumstátus fogalmához kapcsolódó ismereteinket. Rámutat arra is, hogy a jelentésfelbontás konkrét elemei, a minimális szemantikai komponensek alapján lehet megadni a szemantikai komponensek halmazát, amely ily módon megalapozhatja az átfogó és teljes igeosztályozást. Értekezése a magyar igék klasszifikációjának eddig legteljesebb összefoglaló rendszerét adja. Kutatási eredményei újdonságot jelentenek mind a tárgytudományos vizsgálatok metatudományos értékelése, mind a lexikális pragmatika kidolgozásának irányába mutató javaslat szempontjából. (mta.hu)


Prof. dr. Hárs Endre, a Német Irodalomtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára:


Hars_EndreHárs Endre akadémiai doktori értekezése Hevesi Lajos (1843–1910) tárcaírói életművének feldolgozására vállalkozik a szerző portréjának megrajzolása, az úti tárcák, a színházkritikák, novellák, humoreszkek, valamint a fantasztikus írások bemutatásával. Vizsgálódásai a bécsi Fremden-Blattban és a budapesti Pester Lloydban közölt írásokra fókuszálnak. Hárs Endre sokszínű képet fest Hevesi tárcaírói működéséről és annak minőségéről. Monográfiája szervesen illeszkedik az eddigi Hevesi-kutatásokhoz, és jelentős új információkkal gazdagítja, elsősorban írói-újságírói pályájának mindeddig legrészletesebb bemutatásával. Kutatási módszertanában is komplexitásra törekszik, így vizsgálódásai során a kultúra- és irodalomtudomány, valamint a médiatörténet eszköztárából merít, felhasználva többek között a kritikakutatás, a kulturális közvetítés, a szövegelemzés módszereit. A dolgozat kiemelendő érdeme, hogy újabb kísérletet tesz a Hevesi-szövegkorpusz feltérképezésére, pozicionálja a szerző írói-újságírói munkásságát a korabeli kulturális-irodalmi térben, és rámutat arra, hogy Hevesinek helye van egy tágabban értelmezett kánonban. (mta.hu)


A cím elnyeréséhez ezúton is gratulálunk és további sikereket kívánunk!


Forrás/fotók: mta.hu/Szigeti Tamás


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

boritokep__12_

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Pszichológiai Intézete ügyvivő szakértő/intézeti ügyintéző munkatársat keres, határozatlan idejű munkaviszonyra.


Jelentkezési határidő: 2024. április 10. (szerda)